Röviden
A kúttól 5 méterre, a forrásházon túl, 15cm x 10cm x 5cm konyhai doboz, fán 150cm magasan. A forrás körül vizenyős a talaj, ezért vízhatlan lábbeli ajánlatos.
A láda eltűnése esetén pótjelszó a forrásház ablakfélfáján
N 47° 54,494' E 19° 24,733' 388 m [GCSF03+pótjelszó] található.
A ládába TravelBug helyezhető.
A
Börzsönyi-források,
Pilis, Visegrádi-hg. források,
Mátrai-források és
Bükki-források ládasorozat után a Cserhát sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A Cserhátban már van egy pár forrás saját ládával, de még bőven vannak felfedezésre váró kutak és források, amiket érdemes lesz felkeresni. Ezen a
linken a Cserhát Baráti Társaság túramozgalmát képező 21 forrást lehet megtekinteni. Ezt a sorozatot (10 hagyományos és egy bónusz láda) többnyire ezekből válogattam össze. A GCSFZA bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (GCSF01 - GCSF10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a GCSFZA ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.
Megközelítés
Autóval a 3-as úton vagy az M3 autópályán Aszódig, majd a Balassagyarmatra vezető úton Iklad, Galgagyörk, Püspökhatvan, Acsa, Galgaguta, Bercel után ezen a ponton
N 47° 53,534' E 19° 23,313' [GCSF03+crossing] forduljunk jobbra a Colas kőfejtő felé. A bánya előtti jobb kanyar helyett, egyenesen tovább a régi bánya kicsit elhanyagolt, de még mindig használható útján. Itt érdemes parkolni:
N 47° 54,508' E 19° 24,432' [GCSF03+parkolo] ahonnan 450 méter a forrás és a láda.
Alternatív gyalogos megközelítés lehetséges, ha valaki az országos kék
jelzést akarja használni vagy Becske (3.5km) vagy Szandaváralja (3km) központjából.
A láda
A kúttól 5 méterre, a forrásházon túl, 15cm x 10cm x 5cm konyhai doboz, fán 150cm magasan várja, hogy felfedezzétek. A forrás körül vizenyős a talaj, ezért vízhatlan lábbeli ajánlatos.
A láda eltűnése esetén pótjelszó a forrásház ablakfélfáján
N 47° 54,494' E 19° 24,733' 388 m [GCSF03+pótjelszó] található.
A Páncélos-forrás története
A Szanda-hegy környékén több forrás létezett évszázadokon keresztül, ezekből több búcsúhely vagy kegyhely is volt. A kőbányászat és a vidék életvitelében megjelent változások miatt ezeknek a forrásoknak a zöme, vagy elpusztult, vagy a karbantartás hiánya miatt annyira leromlott, hogy kiszáradt.
Arról nincs adat, hogy pontosan mikor és kik foglalták el, de mind a neve, mind a régi foglalaton látható tank képe a honvédséggel hozhatja kapcsolatba. Miután a régi foglalat megszűnt működni, új csövet illesztettek be a forrásház közelébe és így a mai napig is szépen csordogál a vize, ami ízletes és biztonságosan fogyasztható.
A Cserhát földtana
A Cserhát geológiai felépítésében - ellentétben a környezetében emelkedő Mátrával és Börzsönnyel - nem kizárólagosan egyeduralkodóak a vulkáni kőzetek. A térség változatos topográfiája sokféle típusú kőzetet alakított ki. Ezek közül jellemzőek a sekélytengeri üledékek, mint pl. a homokkövek, agyagmárgák és slírek. Kisebb arányban, de jelen vannak az egykori óceánok mélyén lerakódott mészkövek és dolomitok is, valamint az alacsonyabb térszínek fiatalabb korú folyóvízi (fluviális) homokos-kavicsos üledékei. A Cserhát nagy részén ma is ezek a kőzetek az uralkodóak a felszínen.
A Cserhát éghajlata
A nyugati és keleti irányban magasabbra kiemelkedett, egységbe fogó tájkeretet adó középhegységi területek (Börzsöny, Mátra) klímabefolyásoló hatása miatt, a Cserhátvidék éghajlatára alapvetően a hegység elnevezésnek némileg ellentmondó, ám a relatív szinteltérés nyomán jogosnak tartható, de itt tágabb értelmű hegységközi "medencehatás" a jellemző. Ennek nyomán a terület éghajlata általánosan tekintve mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A hőmérsékleti viszonyokat is befolyásoló napsütéses órák száma a sokévi átlagokat figyelembe véve meglehetősen alacsony, 1900 és 1950 óra/év. Ennek megfelelően a évi átlag középhőmérséklet 8-10 C° között változik. A leghidegebb hónapnak számító januári középhőmérséklet nagy átlagban, és ugyancsak a földrajzi fekvéstől függően, - 2 C° és -3° között változik, míg a legmelegebb júliusi középhőmérséklet csak 19 C°. A hegységközi medencehatásból fakadóan a Cserhátvidék közvetlen környezeténél szárazabb terület. Az évi csapadékmennyiség 560 és 620 mm között változik. Északon 600-620 mm/év, míg délen és a Börzsöny hegység keleti lábainál már csak 560-600 mm körül mozog.
A Cserhát vízrajza
Mivel az Északi-középhegység magasabb hegyeitől eltérően a Cserhátban kisebb az éves csapadékmennyiség, a terület vízhálózatának hozama ebből adódóan gyérebb. A hegység területén körülbelül 400 forrás található. Néhányuknak gyógyhatást tulajdonítanak, bár ezt még nem bizonyították. Ezek közül a legjelentősebbek a Szentkút környékén felszínre törő négy forrás: A Szűz Mária-, a Szent István-, a Szent László- és a Szent Imre-forrás. Az itteni szentkutak állítólag már jó néhány ember csodálatos gyógyulását okozták, így ma is sokan látogatják őket. Ugyanakkor a más, magasabb hegységekben talált sok foglalt, kiépített forrástól eltérően, a Cserhát forrásai, kútjai között sok alig ismert, egyszerű és nehezen megtalálható is van. Vízhozamuk szegényes és száraz nyarakon hajlamosak a kiszáradásra.
Mindenkinek jó forrásvadászatot és nógrádi élményeket kíván
emiGrant.
Források
WIKI
Földtan
Éghajlat
21 forrás a Cserhátban 
