Röviden
A 38*125mm-es hengeres műanyag kapszulát az ereszcsatorna mögött keresd a sarokban.

A templom előzetes bejelentkezéssel látogatható!
Tel: +36 37/364-219, +36 30/239-2728, +36 30/451-3234
Miserend:
Hétfő - Péntek: 7.00
Szombat: 19.00 (télen 17.00)
Vasárnap és ünnepnapokon: 8.00, 19.00 (télen 17.00)

Parkolni a templom melletti főúton lehet, ingyenes, felfestett parkolóhelyen:  N 47° 48,888' E 19° 47,314' [GCPaTe+parkoló]

Gyöngyöspata legfőbb nevezetessége a 12. században épült gótikus római katolikus Kisboldogasszony-templom, melynek műkincse a nyolc méter magas Jessze-fa oltár.

Gyöngyöspata, a honfoglaló Pata vezér nevét viselő település a Mátra délnyugati lábánál, Gyöngyöstől néhány kilométernyire fekszik. A 14. századig Eger után a megye második legnépesebb települése volt. Első írásos emléke egy 1234-ben kelt oklevél. Az 1400-as évek közepére mezővárossá bővült, e rangját 1871-ig őrizte. Vaskori, avar sírok leletei bizonyítják, a terület már a honfoglalás előtt lakott volt.

A 10. század közepén vár ( GCPata ) épült itt. Itt tárták fel a régészek a földvár maradványait. A vár az 1460. június 8-ai csatában pusztult el, amelyet az akkor tizenhét éves Mátyás király vívott a cseh husziták ellen. A harcokban való helytállásért Mátyás adómentességet biztosított a településnek, az adománylevél másolata a templomban látható, csakúgy, mint az a bőrtűs kehely, melyet ugyancsak a győzelem emlékére kaptak. A huszonegy centiméter magasságú, aranyozott ezüstből kalapált ötvösremek feltehetőleg egy közeli műhelyből való.

Gyöngyöspata legfőbb nevezetessége a 12. században épült, az idők során folyamatosan bővített, átépített gótikus római katolikus Kisboldogasszony-templom, mely az 1470-ben elnyert formáját őrzi. A nyugati homlokzatán látható a román kori épületrész, a toronyhomlokzat lépcsős szerkezetű kapuzata a kassai Szent Erzsébet-dóm mesterien faragott kapuzataira utal. A 13. század első felében torony épült elé, alapfalai ma is láthatók.
A kapu felett befalazott fejet Pata vezér képmásának tartják. A templom különös rajzolatú emberfejes konzoljaira támaszkodó boltozati bordáit piros, fekete, sárga - kőosztást utánzó - festéssel látták el. Tanulatlan tanultsággal , a népművészet ösztönös megérzéseivel alakította ki a munkálatok vezetője a vidékies gótikus teret, éppen ezzel vált alkotása a magyar késő gótika egyik legnagyobb emlékévé.

A templom - a magyar művészi gyakorlatban teljesen egyedülálló - műkincse a nyolc méter magas, lengyel művészek által 1653-ban készített, Jézus családfáját bemutató Jessze-fa főoltár. Egy több mindenre - hatalmas úrmutatóra, agancskoronára, női ölre - emlékeztető fát formáz a szimmetrikus, javarészt fából faragott oltárdísz. Két angyal között majdnem életnagyságú szakállas férfiú, Jessze, Dávid király apja hever, a fejét jobbjával támasztja, baljával a magasba mutat.
Testéből ezüsttörzsű és -ágú fa emelkedik, melynek tönkje szentségtartó szekrényként szolgál. Följebb a fa ötfelé ágazik. A fa ágain Jézus ősei ülnek, az összehajló ágak felett Mária trónol, karján a kisdeddel, az ágak által körülölelt festmény pedig Mária születését ábrázolja. A fából faragott alakok száma huszonkettő. A virágokat, az alakok ruházatát dúsan aranyozták, a fa törzse és ágai ezüstösek. A Jessze-fa törzsén iratszalagok kígyóznak.
Az 1868-as földrengéskor a szentély boltozata megrepedt, valószínűleg ekkor pusztította tűz a fa ágait, leveleit, a szobrok nagy része is megégett. Kemény munkát jelentett a restaurátoroknak a műalkotás eredeti szépségének visszaállítása. A 16. század első felében épült a kódisállásos előcsarnok az egyik gótikus ablak részleges elfalazásával, a déli hajóban 1653-ban Szent Mihály-szobrot állítottak.

A hajdan gazdag festett díszítésből fennmaradtak töredékek, így Mária születésének ábrázolása. Ezt Nekcsei Demeter, a település szülötte, a templom kegyura készíttette a 14. században Hertul mesterrel, aki a Washingtonban őrzött kétkötetes Nekcsei Bibliát is festette, hasonmás kiadása a patai templom egyik büszkesége. Szép rokokó faragvány a 18. század végéről a hordozható Mária-szobor sátoros keretezése. A sekrestye hajlékony vonalú öltözőszekrényét 1750 körül faragták. 1766 körül alatta kripta épült, 1839-ben Forgáchné Batthyány Izabella kijavíttatta a torony szerkezetét és zsindelyezését, ekkor került az északi hajó végre a Szentsír építménye.
Az 1853-as fametszeten ábrázolthoz képest Steindl Imre tervei szerint gótikussá építették át a torony barokkos hagymasisakját.

Forrás: feol.hu

Egyéb érdekességek:
muemlekem.hu
gyongyos-matra.hu