Röviden
Arra készülj, hogy sáros lesz a cipőd.
A láda a tótól kissé keletre került elhelyezésre, a láp védelme érdekében. Kérjük vigyázz a lápra, és ne járkáld össze az értékes növényzetet a tó körül. A láda egy 12x5x5cm-es doboz egy nagy fa hatalmas üregében.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A rejtés a "Szilas-patak" láda sorozat egyik tagja. A GCSZIL Szilas-patak záróláda helyének megismeréséhez szükséged lesz a sorozat mind a 7 ládájának megtalálására.

Megközelítés

Ajánlott kiindulópont mind a tömegközelekedéssel érkezőknek, mind az autósoknak a Lidl áruház parkolója. Innen indulj:  N 47° 33,992' E 19° 7,989' 108 m [GCNEVE+innen indulj]
Itt egy keskeny nyomvonalon kitaposott úton 120 métert megyünk eddig a pontig:  N 47° 33,933' E 19° 8,086' 108 m [GCNEVE+jobbra fordulás] ahol jobbra fordulunk. Itt érintjük a GCLIMA geoládát. A malmot megkerülve a Szilas-patak mentén jutunk el a a Nevesincs-tóhoz. Innen pedig tovább tudunk sétálni 20-25 perc sétával Mr Zerge klasszikus GCSzp Szilas patak ládájához.

Autóval:
Budapest és Dunakeszi, Fót felől a Régi Fóti úton ugyanott van a parkoló letérés. Ez a Lidl áruház parkolója, ahol nyugodtan meg lehet állni.  N 47° 34,013' E 19° 7,963' 108 m [GCNEVE+parkoló]

Tömegközlekedéssel:
BKV: Kossuth utca, lakótelep megálló
5-ös, 231-es, 950A éjszakai busz  N 47° 34,005' E 19° 7,735' 108 m [GCNEVE+BKV]

Innen 1400 méternyi kellemes sétára van a geoláda.

Alternatív kiindulópont by Mr. Zerge: Aporháza utca vége. Az M3-s és az utolsó telephely kerítése közötti ösvény egy hídhoz vezet.  N 47° 33,614' E 19° 8,138' 108 m [GCNEVE+alternatív kiindulópont]

A Nevesincs-tó koordinátája.  N 47° 33,537' E 19° 8,262' 107 m [GCNEVE+Nevesincs-tó]

Nevesincs-tó videója

Ennél a rövid videónál szemléletesebben bemutatni a Nevesincs-tó történetét nagyon nehéz lenne. Minőségi, igazán értékes tartalom, gyönyörű képi világgal.

Nevesincs-tó videó

A Nevesincs-tónak weboldala is van. Érdemes megnézni.

Nevesincs-tó leírása

"A fővárost mint gyöngyszemek ölelik körbe a megmaradt vizes élőhelyek. Ezek az állatvilág fontos táplálkozó helyei és vándorlási útvonalai, mint egy zöld gyűrűként körbeölelve Budapestet, annak tüdejeként szolgál. Megfigyelésem alapján a Nevesincs-tóhoz pontosan délben megérkező szürke gém reggelijét a Merzse mocsárnál fogyasztja el, tízóraizik a Naplás-tónál, utána érkezik ebédre a mi Nevesincs tavunkhoz, majd folytatja a Liva-vízimalom duzzasztó tavában és uzsonnáját már a Dunakeszi tőzeg lápon eszi meg, legvégül vacsorájára megérkezik a Dunához. Ezt az útvonalat nap, mint nap bejárja." Merk Péter

Budapest XV. kerületében, Rákospalotán található a Nevesincs-tó (máshol: Szilas-tó), a főváros közelsége ellenére is őrzi az egykori mocsári világ egy darabkáját. Egykoron az egész XV. kerület lápos, mocsaras területre épült. Ezt misem bizonyítja jobban, mint a kerületi utcanevek. Például Nádastó utca, ahol néhány centiméteres víz borította a felszínt, vagy a Páskom park, ami régen egy közkedvelt madárfészkelő hely volt.

A Nevesincs-tavat több forrás is táplálja, melynek együttes vízhozama eléri, sőt tavasszal meg is haladja az 1m³-t percenként. A Nevesincs-tó 3,5 hektáros területének 90%-át nádas borítja.

A kerületi önkormányzat városrendezési és Műszaki bizottsága által készített tanulmány kezdeményezésével a Nevesincs-tavat 1992. május 6. napján helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánították.

A tóval kapcsolatban semmilyen változás nem történt éveken keresztül, ezért Merk Péter létrehozta az Újpalotaiak Baráti Körének Tóvédő csoportját, és nyerte el a Független Ökológiai Központ támogatását.

Az Újpalotaiak Baráti Körének Tóvédő csoportja ezek után pályázatokból, önkormányzati támogatásokból, tisztító akciókat rendezett, és a helyi lakókkal visszaállították a tó állapotát.

Napjainkban méltán tették híressé a tavat a Gödöllői Szent István Egyetem hallgatói.

Sipőcz Márton: A rákospalota környékén található vizes élőhelyek természetvédelmi értékeinek felmérése, különös tekintettel a megmaradt széles kárász (Carassius Carassius) Populációra - Tanszékvezető: Dr. Urbányi Béla egyetemi docens, belső konzulens: Demény Ferenc Ph.D hallgató

Flóra, fauna

Halak

A Nevesincs-tó halfaunában mind a compó (Tinca tinca), a széles kárász (Carassius carassius), a védett réticsík (Misgurnus fossilis) és a fokozottan védelem alatt álló lápi póc (Umbra krameri) megtalálható.

A Nevesincs-tó nagyon fontos szerepet tölt be a halak vándorlásában. Régen tavasszal a nagy zöldár idején a Dunától egészen a Nevesincs-tóig vándoroltak a halak felfelé, ívóhelyet keresve. Sokszor együttállás volt a tó és a patak között. A halak kijöttek a rétre szöcskéket, bogarakat enni és a gyorsan felmelegedő sekély vízben elkezdődött az ívás. A vízszint csökkenésével, amikor a Duna áradása alább hagyott, a mélyebb részekre húzódtak a Szilas-tóba, ahol a több millió ivadék gyorsan növekedésnek indult a táplálékban bővelkedő vízben, így a Nevesincs-tó egy halbölcsővé változott. Így alakulhatott ki halbőség a Dunában, hiszen ezek a csodálatos lápok és rétek biztosították a szaporodási helyeket a halaknak.

Nevesincs-tóban élő halak közül egyedülállóan a réti csík képes megtenni a vándorlási útvonalat, hiszen az esős időben a vizes füvön keresztül képes elhagyni a tavat, megtéve azt a 6-8 méteres távolságot ami a Nevesincs tavat elválasztja a Szilas-pataktól. Míg a csíkhal minden irányba képes vándorolni csodálatos képessége folytán, a többi halfaj a patak völgyön keresztül feljut a Naplás-tóig és onnan lefelé vándorol a Dunába. A tónál még a Szarvasi halkutatóintézet is járt, innen vitt leszaporítani aranykárászt melyekről a Gödöllői Egyetemen állapították meg, hogy ilyen genetikai tisztaságú mocsári halat még sehol sem találtak.

Madarak

A területen megfigyelhető a tőkés réce (Anas platyrhynchos), a fokozottan védett böjti réce (Anas querquedula), a védett vizityúkot (Gallinula chloropus), a szárcsát (Fulica atra), és a védett jégmadarat (Alcedo atthis).

Emlősök

A tó mögötti erdős részen élnek őzek, vaddisznók. A tónál látni lehet hódokat és vidrákat is.

Növények

A Nevesincs-tó mögötti erdőben Bajor Zoltán (Magyar Madártani Egyesület Elnöke) és Farkas Marianna Vivien egyetemi hallgató (Szent István Egyetem) szakdolgozatának készítésekor a 22 hektáros területen több mint 600 tő orchidea GPS koordináját rögzítették.

A tó jövője

Nevesincs-tó és a hozzá kapcsolódó Liva-malom egykori funkcióit érdemes lenne helyre állítani, mert egy nagyon fontos lehetőséget rejt magában, mégpedig ezeknek a mocsári halfajoknak az együttes in situ és ex situ védelmét. A felújított malomban ugyanis helyet kaphat egy olyan szaporító, és nevelő állomás, mely ezeknek a védett és veszélyeztetett halfajoknak a tenyésztését végzi. Ezzel nemcsak a Nevesincs-tó halállományának, fenntartását oldja meg, hanem más hasonló élőhelyek halállományának rekonstrukcióját is. A szaporító állomáson végzett munka eredményeként jóval nagyobb számú ivadék állítható elő, mint a természetben, így a többletszaporulat más élőhelyekre kitelepíthető.

A láda 2019-ben azért nem tudott megjelenni, mert pont akkor történt a furcsa hatósági közreműködéssel, nagy felháborodást kiváltó fakivágás. Erről többet olvashatsz ebben a cikkben. Azóta az erdő elkezdett begyógyulni, így a láda is kihelyezésre került.

dr. Csernus Gábor (CsG12)
Merk Péter