Tartalék jelszó: Tábla hátulján N 47° 37,048' E 16° 52,353'

A Fertő-mente talán legnevezetesebb kultúrtörténeti emlékéhez invitálunk benneteket ezzel a ládával, a fertődi Eszterházy kastélyhoz.
A mára várossá lett falu nevezetességének, a kastélynak az építését 1720-ban Eszterházy József gróf kezdte meg. Azután az eredeti terveket jócskán kibővítve, a másodszülött Miklós herceg - akit kortársai a "pompakedvelő" vagy "fényes" jelzővel láttak el - folytatta a építkezéseket. 1762-66 közt osztrák mesterek vezetésével épült meg végül a patkó alakú későbarokk épületegyüttes. Miklós, 1790-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan építkezett. Az építkezés munkásainak és a kastély személyzetének letelepítéséből született Eszterháza, melyről 1765-től kezdve történik említés a régi iratokban. Talán mondani sem kell, hogy Fertőd régi szép nevét a politika szele fújta el az 50-es években.

Miklós herceg valóban kiérdemelte a jelzőket, melyekkel kortársai illették, hiszen a XVIII. sz. barokk-rokokó divatjának mintájára építette meg a "mini Versailles"-t operaházzal, bábszínházzal együtt, melyet állandó társulatot működtetett. Híres zenekara élén nem kisebb zeneszerző állt és dirigált, mint Joseph Haydn. (Róla nevezték el a mai zeneiskolát.) Épült itt muzsikaház, külön ház az uraknak és a személyzetnek, több, mint száz ló sorakozott az istállókban a fénykorban. A kastéllyal együtt járt az utak és közlekedés fejlesztése, postakocsi-járat indítása. Ez a fénykor azonban csak Miklós herceg haláláig tartott, utána megkezdődött a romlás időszaka.

Az utódok keveset törődtek az épületegyüttessel, állandó székhelyüket a Bécshez közelebbi Kismartonba (Eisenstadt) tették át. A több mint száz évig tartó állagromlást követően két helyreállításról tudunk: egyik e század elején történt és ismét lakhatóvá tette az épületet.
A második a dicsőséges felszabadító Vörös Hadsereg pusztításának nyomait volt hivatott eltüntetni 1957-ben. Ennek során a középső épületszárnyat, a hajdani reprezentáció helyét próbálták korabeli bútorokkal berendezni. A lehetőségek azonban részint az anyagi adottságok, másrészt a nagymérvű pusztítás nyomán korlátozottak voltak. A II. világháború alatt és után nemcsak a szovjet katonák, hanem a környékbeliek is kivették a részüket a kastély javainak elherdálásából. Néhány szép kínai porcelánt környékbeli tyúkudvarokból szedtek össze a muzeológusok. Csirkeitatónak használták őket.
A parkban nagyon látványos, félgömb alakúra nyírt tiszafák között vezető egyenes sétautak végéről ma is fenséges látványt nyújt a mézsárga épület. Én személy szerint nagyon szeretem a körülötte található gazdasági épületeket is: volna mit tanulniuk esztétikából a maiaknak. Azok a régi raktárak, istállók, magtárak, kocsiszínek éppolyan funkcionálisak voltak, mint a mai vas-beton-üveg-műanyag borzadályok....
A ládát a parkban helyeztük el, a kínai stílusban épült egykori kertilak mellett.

Néhány hasznos információ: Múzeum nyitva péntek, szombat, vasárnap 10-16 óráig.

Közelben érdekes látnivaló még a fertőszéplaki falumúzeum. Jó kávé és remek étkek a kastély híres kovácsoltvas főbejáratával szemben a jobboldali vendéglőben (egykori őrház).

Ládatörténet

2024. 08. 23. - J&J és toreki kessertársaink javították. Köszönjük. [Admin(GYEZegzug & Fazék)]
2025. 06. 17. - Adoptálhatóvá teszem. A régóta elhanyagolt, csak a ládakeresők által javítgatott geoláda várja lelkiismeretes, új gazdáját. [Admin(Fazék)]
2025. 10. 11. - Új láda: A láda megvolt, de hiányzott belőle a jelszó, új konyhai doboz, logbookal feltöltve, könnyebben járható területre áthelyezve. javította boroczkiadam
2025. 10. 13. - Adoptálta: boroczkiadam