Röviden
Nem szokványos rejtést keress, a doboz kiterjedése 30x20x15 cm. A gyűjtemény tulajdonosa Szűcs Miklós tud a rejtésről, örömmel engedélyezte azt. A geoláda megtalálásához nem kell magánterületre menned, az közterületről elérhető.
Segítség:
Légy az, aki mindig kétszer csenget, csöngetned viszont nem kötelező!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Bevezetés
Mindig is tiszteltem az értékmentő emberek munkáját. Rejtéseimmel is igyekszem a közösségért tévő emberek munkásságát bemutatni, akik lelkesedésükkel önzetlenül a saját szakterületükön megszállottan, példaértékű tevékenységet végeznek.
Ennek a "sorozatnak" az első része volt Merk Péter - aki gyerekkora óta harcol a Liva-malom megmentéséért.
GCLIMA Ezt követte Béres Ferenc által összegyűjtött és létrehozott Újpesti Tűzoltóskanzen
GC105. A fenti tematikát követve jelent meg Kókai Gábor szentmártonkátai veteránkiállításán geoláda
GCOT01, mely kiállítást ingyen lehet megtekinteni.
A szemaforgyűjtemény felfedezése
Több mint tíz éve biciklivel tartottam hazafelé, amikor megpillantottam egy kertben szemaforokat kiállítva. Annyira nem volt szokványos a látvány, hogy továbbgurultam, majd a következő sarokról fordultam vissza megcsodálni a világító szemaforokat. A gyűjtemény a Budapest XVI. kerületében a Thorma János utca 16. szám alatt található.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel a 277-es busszal a Sasvár utcáig, majd 170 méter séta.
Autóval, biciklivel teljesen a célpontig el lehet jutni.
__
Kérjük a kedves kessereket, hogy aki olyan vasúti relikviáról tud, amely megmentésre szorul, írjon e-mail-t Szűcs Miklósnak a sz.miklos58@gmail.com címre. Miklós ezeket a vasúttörténeti emlékeket felújítja és mindenki számára megcsodálhatóvá teszi.
__
Szemafor gyűjtemény - vasúttörténeti kert
Szűcs Miklós 2007 februárja óta gyűjti a hazai vasúti emlékeket. Ezeket a relikviákat a pályafelújítások, vonalbezárások során a MÉH telepre kerülés elől menti meg.
A kertben található gyűjteményben Szombathelyről, Sopronból, Mátészalkáról, Lovasberényből - és az ország számos további tájáról - származó vasúti jelző, szemafor, síndarab, vasúti váltó van.
Idézet a Helyi Hírek 2012. február 23-ai számából:
"Sashalom egyik ékköve - a sétány, a felújított park és a rendbe hozott piac mellett - Szűcs Miklósék Thorma János utcai portája. A kert ugyanis a szépen felújított szemaforoknak köszönhetően nem egy családi ház kertjére, hanem sokkal inkább egy vasúttörténeti parkra hasonlít.
Szűcs Miklós eredeti foglalkozása szobafestő. Vállalkozását a fiaival közösen viszi. A munka érdemi része azonban ma már inkább az utódokra hárul, Szűcs Miklós ugyanis egyre többet foglalkozik a hobbijával. A ház gazdája mindig is a barkácsolós típusú emberek közé tartozott. Fiatalabb korában például a papírsárkányok készítésében jeleskedett, melyeket a közeli Tanács (ma Havashalom) parkban reptetett. Aztán jó húsz évvel ezelőtt a felesége egy villanyvasutat vásárolt a fiai számára, mely az édesapa és férj számára is "végzetesnek" bizonyult. Szűcs Miklós ugyanis a villanyvasutat egy saját maga által készített terepasztallal is megfejelte. De mivel precíz ember volt, a vasútmodellezés közben is a tökéletességre törekedett. Elhatározta például, hogy a gyerekek terepasztalán csak magyar vasútállomások lesznek. Ezért körbejárta az országot, és fotókat, vázlatokat készített a modellezni kívánt épületekről. Munkája során egyre inkább rajongójává vált a valódi vasútnak is. Aztán az egyik útjáról már nem csak fotókkal és rajzokkal, hanem egy úgynevezett alakjelzővel állított haza. Ezt követően a vasúti jelzőberendezések gyűjtése és a modellezés párhuzamosan zajlott. Szűcs Miklós pedig mindkét területen "profivá" vált.
Ennek köszönhető, hogy ma már egyre többen rendelnek tőle terepasztalt, a saját modelljei pedig állandó résztvevői a kiállításoknak. A vasúti jelzőberendezéseket pedig mind a mai napig folyamatosan gyűjti. Igaz, a lehetőségeit behatárolja a sashalmi porta területe, de, amíg még akad hely a kertjében, addig biztos, hogy részt vállal a vasút modernizálása miatt megsemmisítésre ítélt vasúttörténeti ritkaságok megmentésében. Az anyagot mindig a felszámolásra ítélt szárnyvonalakról szerzi be. A hulladékká váló jelző berendezésekhez általában rossz állapotban jut hozzá, de aztán aprólékos munkával felújítja őket, majd, miután elkészült velük, felállítja a kertjében. Ma már olyan eszközökkel is rendelkezik, mely a Közlekedési Múzeumban és a Vasúttörténeti Parkban is hiánycikknek számít. A szemaforjai pedig a környék kedvenc látnivalói közé tartoznak. Tavasztól nyárig sokan megállnak a kerítés előtt, hogy megcsodálják a jelzőberendezéseket. A járókelők közül pedig többen ilyenkor nosztalgiával emlékeznek vissza gyerekkoruk vasútjára. Szücs Miklós is nagyon büszke a kertjére. Mint mondta, sokszor maga is kimegy a feleségével az utcára, csak hogy kívülről gyönyörködhessen az eszközeiben."
A szemafor avagy alakjelző
Érdekes kisfilm az alakjelzőkről
Az alakjelző vonatforgalmat vagy tolatási mozgást szabályozó, a vasúti pálya mellett elhelyezett, helyhez kötött jelző, amely a jelzést nappal a jelzést adó szerkezetének (jelzőkarnak, jelzőtárcsának vagy jelzőnyílnak) a jelzőárbóchoz vagy egymáshoz viszonyított helyzetével, illetve sötétben folyamatosan világító jelzőfénnyel (fényekkel) fejezi ki. A jelzőkarral jelzést adó jelzőket az irodalmibb szemafor szóval is illetik a nem szakmai körök. Még elterjedt az úgy nevezett KAROS jelző név a vasutasok körében ami szintén elfogadott ma is.
Történetük
Az 1800-as évek második felében vált használatossá, a XX. század első felében megjelenő fényjelzők kezdték kiváltani, de a mai napig is jelentős a számuk hazánkban és Európában egyaránt.
A vasúti közlekedés biztosítására szolgáló, a hajózásban alkalmazott úgynevezett kosárjelzők (színes, fonott kosarak, kötelekkel póznákra felhúzva) kiváltására készült. Kronológiailag a tárcsás védőjelzők (gúlás jelzők) után, a fényjelzők előtt jelentek meg.
Források
Egy nap a városban
Ripost
Alakjelzők Wikipedia
Helyi Hírek
képek:
Discover: I.
dr. Csernus Gábor II-III; VII.; X. XII; XIII. XIV.
Áts József IV-VI. XIV.
Szűcs Miklós: IX-XI
Egy nap a városban: VIII.
