Amíg nem lehet a ládát megközelíteni addig betegre állítottam.
A ládát, ami 20x20x6 cm-es kék fedelű konyhai doboz a Tv-adó alatti hegyoldalon egy nagy kő alá helyeztük el. Vigyázva vedd ki és rejtsd vissza, a kíváncsi szemek elől jó mélyen bedugtuk a kő alá, keresd alaposan és türelmesen!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
TOKAJ:
Budapest után az egyik legismertebb magyar város, a történelmi borvidék "fővárosa". Kevés település dicsekedhet a világon azzal, amivel Tokaj: neve, bora révén a nemzeti himnuszban is szerepel. "Tokaj szőlő vesszein
Nektárt csepegtettél."
2002-ben a Tokaj-hegyaljai borvidékkel a Világörökség része lett.
A város mértani közepén találkoznak egymással a Tisza és a Bodrog folyók.
Tokaj neve a XVII. századtól egyre többször került a Hegyalja szó elé. Alighanem vára és stratégiailag fontos helyzete emelte ki a települést a többi hegyaljai város közül, hiszen sem borászati, sem borkereskedelmi szerepét tekintve nem nőtt Tarcal, Tállya vagy Mád fölé.
TOKAJ MEGKÖZELÍTÉSE:
Közúton: Budapest felől az M3-as autópályán, a 3-as főúton, Miskolcon keresztül a 37. sz. úton (250 km).
Vasúton: Budapestről rendszeres InterCity járatokon, miskolci (Bp. Keleti Pályaudvarról), vagy nyíregyházi (Bp. Nyugati Pályaudvarról) átszállással, közvetlen gyorsvonaton, illetve a Frankfurt - Debrecen között közlekedő Eurocity vonaton Budapestről (240 km) 2 és fél óra időráfordítással (megállóhelyei a Magyarországi szakaszon: Hegyeshalom - Győr - Budapest - Füzesabony - Miskolc - Tokaj - Nyíregyháza - Debrecen).
TOKAJ TÖRTÉNELME:
Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt. Mivel a Bodrog és a Tisza összefolyásánál helyezkedett el, ahol az Erdélyt és a felvidéket összekötő kereskedelmi, majd katonai út szelte át a Tiszát, az erősségnek kitüntetett szerepe volt a tiszai rév védelme, ezáltal a zavartalan forgalom biztosítása. Ugyanakkor egy királyi birtokszervező központ szerepkört is be kellett töltenie. Tokaj szerepe csak nőtt azzal, hogy a máramarosi sóbányák termékével, a Tisza balpartján szekerezők által használt kanyargó "sóút" is itt lépte át a Tiszát, s tokaji sólerakat (sóház) látta el konyhasóval a hevesi és borsodi, illetve részben az alsó-zempléni táj népét. E só forgalmazasban, sóelosztásban is szerepet kapott a város és vára
Az abaúji és zempléni régió történetében a Szapolyai család tagjai hoztak felemelkedést. 1459 júliusában nyerték el zálogként, gyakorlatilag azonban véglegesen Mátyás királytól Tokaj várát Boldogkővel, Regéccel és Tállyával együtt. A zálogot az az 12000 forint alkotta, amelyet a Szapolyai család kölcsönzött Hunyadi Mátyásnak a husziták elleni háborújához. Ezzel a Szapolyai-család a Perényiek mellett a térség legjelentősebb birtokosává vált, s nem mellékesen a tiszai révnél szedett vám révén hatalmas jövedelemre tett szert. A Szapolyai-család a tokaji várba helyezte az "ország főméltóságának" megfelelő földesúri rezindenciáját. Mint jó gazda tudta, hogy milyen módon fokozhatja jövedelmét új birtokaival, hogyan "fényesítheti" a családi címert. Szapolyai Imre ezért eljárva a királynál mezővárosi jogot (oppidum) szerzett Tokajnak. A mezőváros aztán különböző szintű és mértékű kiváltságokat kapott, népessége növekedett. A várat 1705-ben II. Rákóczi Ferenc ismeretlen okból leromboltatta.
A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. 1944-ben először a németek, majd az oroszok foglalták el Tokajt.
A II. világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. Tokaj bájos történelmi városként a turistákat is vonzza. A borvidék a Világörökség része.
TOKAJI-HEGY (KOPASZ-HEGY):
A táj különleges ez abból adódik, hogy az érintkező tájak genetikailag és gazdaságilag nagyon különbözőek. A tökéletes síkságnak minősülő Alföld és az Északi-Középhegységhez tartozó vulkanikus eredetű Zempléni-hegység (Eperjes-Tokaji-hegység) találkozik itt. Maga a Tokaji-hegy (Kopasz-hegy) az Eperjes-Tokaji hegyláncnak az Alföldre mélyen előreugró, izoláltan álló vulkáni kúpja. 514 méter magas, meredeken emelkedik ki a 100 méter körüli tengerszint feletti magasságú csatlakozó síksági kistájakból.
Az egykori tűzhányó, Tokaji-hegy, ismertebb nevén a Kopasz-hegy földje a világhírű aszú bölcsője.
A Tokaj-Eperjesi-hegység, így Tokaj-Hegyalja mai domborzata rendkívül tagolt: völgyekkel, vízfolyásokkal sűrűn felszabdalt, alacsony középhegység. Bár felszíne hosszú évmilliók alatt alakult ki, s az eredeti vulkáni formák eltűntek vagy megváltoztak, a táj vulkáni eredete már első pillantásra szembeötlő. Maguk a vulkánok mintegy 9-15 millió évvel ezelőtt működtek, és Európában egyedülállóan változatos formában hozták létre a mai Tokaj-Hegyalja alapkőzeteit. A vulkáni kőzetsorozatokat később utóvulkáni folyamatok bontották, alakították át, ezzel is fokozva a hegyoldalakat felépítő földtani képződmények színességét.
TOKAJ - SÍPÁLYA:
A Kopasz-hegy északi oldalán húzódik a 600 méter hosszú tokaji sípálya. A pálya kétharmad része egyenletes, sima, kék, tanuláshoz kiválóan alkalmas, az alsó harmada meredekebb, talán pirosnak is mondható. A pálya végig egyenletes lejtésű.
Tárcsás felvonó és melegedő házikó szolgálja ki a sportolni vágyókat. A felvonó szombaton és vasárnap üzemel 10-16 óráig (amennyiben a hóviszonyok engedik). A pálya talaja füves, kezelt és még kevés hó esetén is használható. Elsősorban családoknak és kezdőknek ajánljuk. A pályáról csodálatos kilátás nyílik a Bodrogzugra és a mögötte elterülő Zempléni-hegység sátorhegyeire, a TV-adó parkolójából pedig körpanoráma az Alföld felé.
A 2005/06-os szezonban a pálya nyomvonalát teljes hosszában felújították.
Síbérlet árak:
- felnőtt bérlet 800 Ft/10 felvonás
- gyermek bérlet (14 éves korig) 500 Ft/10 felvonás.
A sípálya üzemeltetője:
Tokaj város önkormányzata / SÍKLUB TOKAJ
Csócsics Lajos , Tel: 70/625-9201
Postacím: 3910-Tokaj, Kossuth tér 12.
Tarcal megközelítése: Budapest - Miskolc - Tokaj útirányon keresztül.
A sípálya megközelíthető autóval Tarcal központjában lekanyarodva a Tv-adóhoz vezető úton.
Vonattal Tokaj, ill. Tarcal vasútállomásig. A vasútállomásokról jelzett turistautak vezetnek a TV-adóhoz (kb. 5 km)
Szálláshelyet Tokaj városban találhatsy, ahol a város pincészetei, borozói számtalan kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak.
Peti, Gabi által készített eredeti leírás.
Tokaj történelmi városa a Tisza és a Bodrog folyók találkozásánál a Zempléni-hegység déli részén található. Természetesen a Tokaji borról világhírű. Gépkocsival Miskolc vagy Nyíregyháza felől közelíthető meg.
A ládika a 515 m magas Tokaji hegy csúcsa közelében van elrejtve egy erdős területen, egy fa törzse mellett fenyőágakkal kissé álcázva. A ládika kétféleképpen is elérhető. Tokaj városából a temető mellől induló turistaúton gyalogosan (kb. 400 m szintkülönbség) vagy a Tokaji TV adóhoz Tarcalról kiinduló aszfaltúton. A TV toronytól csodálatos kilátás nyílik a környékre.
Köszönjük Petinek, és Gabinak, hogy átadták a ládát.
Kívánunk mindenkinek kellemes kikapcsolódást, egy jó sétát, jó láda vadászatot!
LUILUI és JUDITH 
