Röviden
A ládát 150 cm magasan keresd, mely egy 8x12x8 cm-es négyfülű konyhai tároló.

Az első ládánkkal egy Börzsönyhöz közeli, kevésbé ismert kirándulóhelyet szeretnénk bemutatni, ahol egy kellemes sétát tudtok tenni a dejtári kilátóig, amely a Páskom legelő tanösvény 4. állomása. Ez egy gyerekbarát geoláda, az útvonal akár terepbabakocsival is megközelíthető száraz időben.

Megközelítés
Autóval Budapestről a 2-es úton Rétságig, majd a 22-es úton Balassagyarmat felé, ahonnan Dejtár felé kell kanyarodni. Vonattal Bp.-Nyugati pályaudvarról váci átszállással lehet eljutni Dejtárig (Balassagyarmat irányába induló személyvonattal). A busszal érkezőknek a Dejtár, Szabadság u. 47. megállónál érdemes leszállniuk. (menetrendek)

A tanösvény a dejtári templommal szemben lévő információs táblánál indul ( N 48° 2,438' E 19° 9,792' 160 m [GCDejt+segédpont]), ahol észak felé, jobbra kell fordulni.
Autóval jobb minőségű murvás földúton egészen a vasúti vágányig lehet menni, itt érdemes parkolni.
 N 48° 2,907' E 19° 9,902' 130 m [GCDejt+parkoló]
Az ajánlott parkolótól kb. 1200 méter távolságra található a láda. Az ösvény mellett csak az út elején találhatók fás-árnyékos részek, a kilátóig vezető út további része igen napos, ezért érdemes nyáron napkalappal felkészülten érkezni.

Leírás, tudnivalók

A dejtári Páskom legelő tanösvény
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit, élővilágát és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.

A tanösvény először jobb minőségű murvás úton halad a szántóföldek között, majd a vonatsíneket keresztezve egy széles földútra tér rá. A vonatsínek előtti füves területen lehet parkolni. Hamarosan egy méretes legelőn találjuk magunkat, ahol a lapos tájon azonnal feltűnik a magas kilátótorony.

A dejtári Morotva tavak kilátó és Nagy-tó
 N 48° 3,342' E 19° 9,786' 135 m [GCDejt+kilátó]
A tanösvény 4. állomása a madármegfigyelő torony, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság építtetett 2010-2011. során. A toronyból az egykori Ipoly mellék-ágból keletkezett Nagy-tó is látható, amely jelenleg egy fetöltődő állapotú mocsár, mélysége ritkán haladja meg az 1-1,5 métert. A Nagy-tó az Ipoly régi medrén kialakult morotvatavak közé tartozik. A morotvató a folyó elhagyott, lassan feltöltődő kanyarulata, amely az aktív mederrel már sehol sem függ össze. A morotvató úgy alakul ki, hogy amikor egy folyó kanyarulata túlzottan görbe, egy nagyobb áradásnál, amikor a folyó vize gyorsan zúdul végig a tájon, levágja a kanyarulatot. A folyó kiegyenesedik, de a régi, kanyargós mederben ott marad a víz, ez lesz a morotvató. A környéken több kiszáradt kis tó is megfigyelhető, a távolban pedig jól kivehető a Börzsöny és a szlovák hegyek lankái.

A terület - elsősorban az itt élő különleges növény- és állatvilága okán - megkülönböztetett figyelmet és speciális élőhelyi kezelést igényel, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága végez. A Nagy-tó és környéke ugyanis a madarak kedvelt élőhelye. A nádas a fiókaetetés időszakában, tavasz végén, nyáron a leghangosabb. Ha szerencsénk van, megpillanthatunk nagy kócsagot, szürke gémet, bakcsót. A rejtett életű bölömbikának inkább csak jellegzetes - hajókürtre emlékeztető - hangját fogjuk hallani. A madarak mellett sisakos sáskát, siklót is megfigyelhetünk a környéken, nekünk utóbbit sikerült lefényképeznünk. Az áprilistól júniusig nyíló fekete kökörcsin, majd az árvalányhaj nyújt még szemet gyönyörködtető látványt a táj bebarangolása közben.

A tanösvény tovább folytatódik még kb. 1200 m megtételével egészen az Ipolyig, ahol az Ipoly-menti gátat és a szlovák-magyar határt jelző köveket lehet megtekinteni. A láda ezen az úton, a kilátótól kb. 200 m-re lett elhelyezve természetes rejtekben. A láda kihelyezésekor a kilátó közelében szarvasmarhák legeltetése zajlott villanypásztoros lekerítéssel. A kilátó és a geoláda nincs elkerítve, azok szabadon megközelíthetőek.

Amennyiben kedved és időd engedi, úgy érdemes a község látnivalóit is megnézni a tanösvény bejárása előtt vagy után, amelyek igen közel helyezkednek el egymáshoz, így a templom előtt parkolva könnyen végigsétálhatóak.

Dejtár látnivalói

Dejtári Tájház
 N 48° 2,469' E 19° 9,639' 160 m [GCDejt+tájház]
A dejtári tájházat a Dejtár, Szabadság útja 59. szám alatt találjátok meg. Dejtáron egyre többen fedezik fel az építészet népi értékeit, újítják fel vagy építik újjá a palóc portákat. Ennek a folyamatnak méltó gyöngyszeme a tájház, amely a nagyközönség előtt 2003-ban nyitotta meg kapuit. Az 1920-as években épült palóc középparaszti porta két épületből áll. A tornácos lakóépületből és az udvari épületben található magtárból, kamrából és pincéből. A tájházban állandó népművészeti kiállítás látható, amely bemutatja a palóc családok életét, szokásait, viseletét, emellett babakiállítás is megtekinthető. A tájház előzetes bejelentkezés alapján látogatható, állandó személyzet nincs a háznál. Információ a nyitvatartásról a +36-30-483-0882 telefonszámon kérhető.

Római Katolikus Templom
 N 48° 2,390' E 19° 9,886' 160 m [GCDejt+templom]
A mai barokk stílusú templomot 1776-ban Mária Terézia költségén, Batthyány érsek védnöksége alatt építették. A templomot 1810. szeptember 8-án, Szűz Mária születése napján szentelték fel. Ez a nap a falu búcsúja, Kis Boldogasszony, Kisasszony napja. A templom alapjához szükséges köveket a drégelyi vár romjai szolgáltatták. A templom fő látnivalói a faragott domborműves XVIII. századi rokokó szószék, a fehér márvány főoltár, valamint több gyönyörű freskó. Ezek közül kiemelkedik a főoltár mögötti falon Szűz Mária születését ábrázoló olajfestmény, amelyet Marton Lajos készített 1960-ban, illetve az Utolsó vacsorát ábrázoló falfestmény, amely Csetényi Antal munkáját dicséri 1970-ből. A templom mellett áll a Szentháromság szobor, oldalain a világháborúkban elesett hősök neveivel.

Szent Flórián szobor
 N 48° 2,445' E 19° 9,692' 160 m [GCDejt+szobor]
A műemlék jellegű Szent Flórián szobor a Szabadság utca felső szakaszán található. A községet többször is tűzvész pusztította, ennek emlékére állíttatták 1855-ben a szobrot mintegy védelmezőként a tűz ellen, majd a településen élő emberek védőszentjüknek választották.

A főtéren a Millenniumi Parkban  N 48° 2,382' E 19° 9,975' 160 m [GCDejt+emlékmű] megtekinthetjük a Millennium emlékművet, valamint a dejtári "Turul" madarat, Szabó Imre szobrászművész és Galamb Sándor öntőmester alkotását.

Forrás
Dejtári látnivalók
Páskom legelő tanösvény
Dejtár-Természeti értékek