Elhelyezés időpontja: 2022.07.10 12:45
Megjelenés időpontja: 2022.07.13 10:12
Utolsó lényeges változás: 2022.07.13 10:12
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Réka&Nimi
Ládagazda: Réka&Nimi Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1200 m
Megtalálások száma: 83, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.8 megtalálás hetente
Röviden
A ládát 150 cm magasan keresd, mely egy 8x12x8 cm-es négyfülű konyhai tároló.
Az első ládánkkal egy Börzsönyhöz közeli, kevésbé ismert kirándulóhelyet szeretnénk bemutatni, ahol egy kellemes sétát tudtok tenni a dejtári kilátóig, amely a Páskom legelő tanösvény 4. állomása. Ez egy gyerekbarát geoláda, az útvonal akár terepbabakocsival is megközelíthető száraz időben.
Megközelítés
Autóval Budapestről a 2-es úton Rétságig, majd a 22-es úton Balassagyarmat felé, ahonnan Dejtár felé kell kanyarodni. Vonattal Bp.-Nyugati pályaudvarról váci átszállással lehet eljutni Dejtárig (Balassagyarmat irányába induló személyvonattal). A busszal érkezőknek a Dejtár, Szabadság u. 47. megállónál érdemes leszállniuk. (menetrendek)
A tanösvény a dejtári templommal szemben lévő információs táblánál indul ( N 48° 2,438' E 19° 9,792' 160 m [GCDejt+segédpont]), ahol észak felé, jobbra kell fordulni.
Autóval jobb minőségű murvás földúton egészen a vasúti vágányig lehet menni, itt érdemes parkolni. N 48° 2,907' E 19° 9,902' 130 m [GCDejt+parkoló]
Az ajánlott parkolótól kb. 1200 méter távolságra található a láda. Az ösvény mellett csak az út elején találhatók fás-árnyékos részek, a kilátóig vezető út további része igen napos, ezért érdemes nyáron napkalappal felkészülten érkezni.
Leírás, tudnivalók
A dejtári Páskom legelő tanösvény
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit, élővilágát és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
A tanösvény először jobb minőségű murvás úton halad a szántóföldek között, majd a vonatsíneket keresztezve egy széles földútra tér rá. A vonatsínek előtti füves területen lehet parkolni. Hamarosan egy méretes legelőn találjuk magunkat, ahol a lapos tájon azonnal feltűnik a magas kilátótorony.
A dejtári Morotva tavak kilátó és Nagy-tó N 48° 3,342' E 19° 9,786' 135 m [GCDejt+kilátó]
A tanösvény 4. állomása a madármegfigyelő torony, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság építtetett 2010-2011. során. A toronyból az egykori Ipoly mellék-ágból keletkezett Nagy-tó is látható, amely jelenleg egy fetöltődő állapotú mocsár, mélysége ritkán haladja meg az 1-1,5 métert. A Nagy-tó az Ipoly régi medrén kialakult morotvatavak közé tartozik. A morotvató a folyó elhagyott, lassan feltöltődő kanyarulata, amely az aktív mederrel már sehol sem függ össze. A morotvató úgy alakul ki, hogy amikor egy folyó kanyarulata túlzottan görbe, egy nagyobb áradásnál, amikor a folyó vize gyorsan zúdul végig a tájon, levágja a kanyarulatot. A folyó kiegyenesedik, de a régi, kanyargós mederben ott marad a víz, ez lesz a morotvató. A környéken több kiszáradt kis tó is megfigyelhető, a távolban pedig jól kivehető a Börzsöny és a szlovák hegyek lankái.
A terület - elsősorban az itt élő különleges növény- és állatvilága okán - megkülönböztetett figyelmet és speciális élőhelyi kezelést igényel, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága végez. A Nagy-tó és környéke ugyanis a madarak kedvelt élőhelye. A nádas a fiókaetetés időszakában, tavasz végén, nyáron a leghangosabb. Ha szerencsénk van, megpillanthatunk nagy kócsagot, szürke gémet, bakcsót. A rejtett életű bölömbikának inkább csak jellegzetes - hajókürtre emlékeztető - hangját fogjuk hallani. A madarak mellett sisakos sáskát, siklót is megfigyelhetünk a környéken, nekünk utóbbit sikerült lefényképeznünk. Az áprilistól júniusig nyíló fekete kökörcsin, majd az árvalányhaj nyújt még szemet gyönyörködtető látványt a táj bebarangolása közben.
A tanösvény tovább folytatódik még kb. 1200 m megtételével egészen az Ipolyig, ahol az Ipoly-menti gátat és a szlovák-magyar határt jelző köveket lehet megtekinteni. A láda ezen az úton, a kilátótól kb. 200 m-re lett elhelyezve természetes rejtekben. A láda kihelyezésekor a kilátó közelében szarvasmarhák legeltetése zajlott villanypásztoros lekerítéssel. A kilátó és a geoláda nincs elkerítve, azok szabadon megközelíthetőek.
Amennyiben kedved és időd engedi, úgy érdemes a község látnivalóit is megnézni a tanösvény bejárása előtt vagy után, amelyek igen közel helyezkednek el egymáshoz, így a templom előtt parkolva könnyen végigsétálhatóak.
Dejtár látnivalói
Dejtári Tájház N 48° 2,469' E 19° 9,639' 160 m [GCDejt+tájház]
A dejtári tájházat a Dejtár, Szabadság útja 59. szám alatt találjátok meg. Dejtáron egyre többen fedezik fel az építészet népi értékeit, újítják fel vagy építik újjá a palóc portákat. Ennek a folyamatnak méltó gyöngyszeme a tájház, amely a nagyközönség előtt 2003-ban nyitotta meg kapuit. Az 1920-as években épült palóc középparaszti porta két épületből áll. A tornácos lakóépületből és az udvari épületben található magtárból, kamrából és pincéből. A tájházban állandó népművészeti kiállítás látható, amely bemutatja a palóc családok életét, szokásait, viseletét, emellett babakiállítás is megtekinthető. A tájház előzetes bejelentkezés alapján látogatható, állandó személyzet nincs a háznál. Információ a nyitvatartásról a +36-30-483-0882 telefonszámon kérhető.
Római Katolikus Templom N 48° 2,390' E 19° 9,886' 160 m [GCDejt+templom]
A mai barokk stílusú templomot 1776-ban Mária Terézia költségén, Batthyány érsek védnöksége alatt építették. A templomot 1810. szeptember 8-án, Szűz Mária születése napján szentelték fel. Ez a nap a falu búcsúja, Kis Boldogasszony, Kisasszony napja. A templom alapjához szükséges köveket a drégelyi vár romjai szolgáltatták. A templom fő látnivalói a faragott domborműves XVIII. századi rokokó szószék, a fehér márvány főoltár, valamint több gyönyörű freskó. Ezek közül kiemelkedik a főoltár mögötti falon Szűz Mária születését ábrázoló olajfestmény, amelyet Marton Lajos készített 1960-ban, illetve az Utolsó vacsorát ábrázoló falfestmény, amely Csetényi Antal munkáját dicséri 1970-ből. A templom mellett áll a Szentháromság szobor, oldalain a világháborúkban elesett hősök neveivel.
Szent Flórián szobor N 48° 2,445' E 19° 9,692' 160 m [GCDejt+szobor]
A műemlék jellegű Szent Flórián szobor a Szabadság utca felső szakaszán található. A községet többször is tűzvész pusztította, ennek emlékére állíttatták 1855-ben a szobrot mintegy védelmezőként a tűz ellen, majd a településen élő emberek védőszentjüknek választották.
A főtéren a Millenniumi Parkban N 48° 2,382' E 19° 9,975' 160 m [GCDejt+emlékmű] megtekinthetjük a Millennium emlékművet, valamint a dejtári "Turul" madarat, Szabó Imre szobrászművész és Galamb Sándor öntőmester alkotását.
Megtaláltam. Köszönöm a rejtést.
Hú, azt hittem ott maradok... a tehéncsorda épp ott legelt. A bikák előbb csak néztek, fújtak ,majd bőgtek is! Egy tanács: ne reggel menjetek!! Félelmetes volt, hiába volt ott a "kerítés" (egy madzag cölöpökhöz rögzitve).
Érthető okokból a kilátóra nem tudtam felmenni! :(. De láttam mezei nyulat, fácánt, talán ölyveket. Hallottam harkályt, tücsök zenét...
[g:hu+ 2.10.16]
Nem igazán ragadott meg a helyszín, láttam sokkal érdekesebb magaslatokra épített kilátókat. Ha rámpát is építettek volna hozzá, a tehenek is felmehetnének.
Üdv Mr Zerge.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.3.0]
Nyugodt egy hely, senkivel nem találkoztam a tanösvényen. Ha valaki le akar nyugodni, akkor neki való ez a kis séta. A kilátóból messzire el lehet látni, gondolom madárlesnek épült, de most egyetlen vízi madarat sem láttam a tavak táján. Rendesen égetett a délutáni napsütés. Sajnos egy döglött vizisiklót is találtam az úton.
Palócföldi kirándulás Anita, Bea és Kectam társaságában.
Végcélunk a balassagyarmati "Palócföld Tulipánkertje" felkeresése volt, de természetesen nem hagytuk ki az útba eső ládákat sem.
A TVT határán, a vasútnál parkoltunk, onnan kellemes ~3 km oda-vissza séta volt a láda.
Tetszett a sokféle virág és fűféle. Még pár tő árvalányhajat is láttunk a láda közelében, igaz még teljes kivirágzás előtt csak éppen bolyhosodó virágzattal.
Anita, Bea és LionDaddy társaságában egy kis csavargás.A vasútnál parkoltunk, onnan sétáltunk el a kilátóig, majd a tökéletesen rendben lévő rejtekig. Köszönöm, hogy elhoztál ide.
Már ősrégen szemeztem ezzel a ládával, végre ma, útban a drégelyvári parkoló felé, sikerült beugrani érte. A sínek előtt hagytuk a kocsit, onnan egy kellemes 1200 méteres sétával könnyen elérhető, mind a kilátó, mind a láda. Sajnos a nap már nem sütött, mire a kilátóhoz értem, de így is sikerült jókat fotóznom a kilátó tetejéről. A rejtés pontos és 100% rendben van. Köszi a rejtést!
Megvan, köszi!
Északnyugat-nógrádi mászkálás során ez volt az első hely, ahol egy nagyobbat sétáltunk a kutyával.
Kezd zöldülni a természet, legalábbis a gyep már jócskán.
Szép, tágas mezők vannak itt, kellemes séta volt.
A láda szép rejtekben rendben megvan.
Ezen a gyönyörű napsütéses napon (persze reggel még nem így állt az időjárás...) menni kellett valamerre. A Drégelypalánk - Ipolyhídvég hidat még nem adták át, így erre vitt utunk. Kellemes séta keretében felszedtük a ládát és persze felmentünk a kilátóba körülnézni. Nagyjából az a kilátás, mint lent, de akkor is jó volt felmenni az elég meredek lépcsőkön. Azért ez az Ipoly ártere is szép része az országnak.
Köszi a rejtést!
Börzsönyi nyárbúcsúztató kirándulás befejező napján jutottunk el ide.
Nagyot sétáltunk a környéken, érdemes megnézni a közeli duzzasztót és a holtágat is!!!
Köszönöm az igényes rejtést!
Festői rejtés aranyos megoldással - nagyon bejött a kicsiknek, hogy minden nélkül megtalálhatták. Ilyen is kell a kedvük fenntartására.
Nagyon köszönjük!
Bal'a dash, malanore! [Geoládák v4.0.2]