Elhelyezés időpontja: 2023.03.15 10:00
Megjelenés időpontja: 2023.03.21 07:28
Utolsó lényeges változás: 2023.03.21 07:28
Utolsó változás: 2023.05.11 18:30
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Réka & Misi
Ládagazda: megyermi Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1500 m
Megtalálások száma: 32
Megtalálások gyakorisága: 3.2 megtalálás hetente
Röviden
A láda egy hagyományos konyhai doboz (17x13x7,5 cm), a kilátón keresd, 1 méter magasan.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bevezető
Ez a láda a Fertő-Hanság Nemzeti Park szélén a Rábca folyó sokszínű vízi világának csendes partjára épített kilátóhoz csalogatja a geoládák lelkes kutatóit, mely egész évben látogatható és a Rábca töltésén gyalogosan könnyedén megközelíthető.
Megközelítés
A láda rejtekhelyét autóval két irányból lehet megközelíteni: Tárnokréti és Hanságliget felől. Ha Tárnokréti felől érkeztek, akkor a Rábca-hídnál térhettek le a töltés északi oldala alatt lévő dűlőútra, ahol kb. 40 méter megtétele után a gépjárművet az ÉDUVÍZIG Tárnokréti szivattyútelepe mellett N 47° 43,544' E 17° 18,682' [GCRSZK+parkoló] leparkolva, térjetek rá gyalogosan a Rábca töltésére. Innen egy kb. 15-20 perces séta után fogtok megérkezni a kilátóhoz, ahol kezdetét veheti a lázas ládakeresés.
Egy tipp azoknak az autóval érkezőknek, akik nem szeretnének még 1km-t sem gyalogolni: amennyiben járható a dűlőút, Hanságliget N 47° 43,226' E 17° 13,592' [GCRSZK+Hanságliget felől] felől is kísérletet tehettek a kilátó autóval történő megközelítésére. Esős időben nem ajánlott kocsival a Hanságban közlekedni, mert könnyen elakadhattok a sáros út miatt.
Tárnokréti közigazgatási területén, a Rábca folyó partján található a fából épült háromemeletes Rákszáraztó-kilátó, ahonnan megcsodálhatjátok a Fertő-Hanságnak még a Rábca szabályozása előtti hangulatát idéző táját és betekintést nyerhettek az ártéri erdő gazdag madárvilágának izgalmas életébe. Ha szerencsétek van, meghallhatjátok, hogy egy sárgarigó éppen "Huncut a bíró"-t kiállt, lencsevégre kaphattok egy éppen arra járó hollót, de még az is lehet, hogy éppen egy zsákmányra vadászni induló héja, egerészölyv vagy rétisas repül el felettetek. A kilátó névadóját pedig a Rábcában lelhetitek meg, ugyanis a szakirodalom szerint ebben a folyóban is előfordul a mocsári rák vagy népies nevén a kecskerák.
Egy kis érdekesség a Rábca töltéséről
Ezeknek a töltéseknek az építéséhez - melyen utatok utolsó szakasza is vezet - az Alföldről érkeztek kubikusok, nagy részük családostól, kubikos talicskákkal együtt. Részben a faluban, istállókban, pajtákban, földkunyhókban laktak. A régi öregek elmondása szerint külön italmérésük volt, de gyakran bejártak a községi kocsmába is. Sokszor lerészegedtek, összeverekedtek, több embert agyonvertek. A legenda szerint sírjukat a Rábca töltése rejti.
A Rábcáról
Egyes források szerint Répce és a Rábca ugyanaz a folyó. A folyó felső szakaszát, amely az alsó-ausztriai Rozália-hegységben ered, közel a burgenlandi határhoz Répcének hívják, azaz arrafelé már inkább Rabnitzként emlegetik. Blumenau (Virány) települése felett a Spratzbach és Thalbach patakok összefolyásától számítva Győrig 127 kilométert tesz meg. Kapuvár és Osli településektől északra, már a Hanság területén felveszi a Rábából kiszakadó Kis-Rába csatorna (egykori malomárok) vizét. Innentől kezdve már Rábcának nevezik és most éppen Abdánál önti vizét a Mosoni-Dunába.
A Hanság bomló szerves anyagokban gazdag talajából származó víz utánpótlása miatt a Rábca ritkán fagy be, ezért ha korcsolyázásra nem is, de vízitúrák lebonyolítására alkalmas lehet a folyó.
Ha pedig megtaláltátok a Rábca partján rejtőző geoládát, érdemes még betérni a 800 éves múltra visszatekintő Tárnokrétibe, ahol az evangélikus templom, a tájház és a pálinkaház is várja az idelátogatókat.
Tárnokrétiről dióhéjban
Tárnokréti a Kisalföldön a Tóközben, Rábca partján fekvő (2021-ben) 157 lelket számláló kisközség, melyet vízen vagy közúton érhetünk el Lébény vagy Rábcakapi érintésével.
A település környéke már a római időkben is lakott hely lehetett. Határán vezet keresztül az egykori római hadiút.
Területe régen győri és mosoni várföld volt, ahol a vár szolgái éltek. Nevét 1210-ben említették először II. András király adományozó levelében, melyben Poth nádornak 2 ekényi földet adományozott. Réthit 1212-ben a Győr várához tartozó várjobbágysági falunak írták, mely a győri vár urának birtokában volt. 1898-ban a Réti nevet Tárnokrétire változtatták. A tárnok előtag eredete onnan származik, hogy királyi tárnokok földje volt. A réti utótag pedig a körül ölelő sok rétséget takarja.
A tájházat N 47° 43,392' E 17° 18,393' [GCRSZK+tájház] is felkeresheti az ide tévedő vándor, ahol a településről és környékéről összegyűjtött népi berendezési tárgyak, használati eszközök, ruházat, fotók és még sok más érdekesség révén ismerkedhet meg a hajdan itt élt emberek mindennapjaival.
A tájház "kulcsosházként" működik, melynek kulcsát Nagy Ferenctől (06/30 4516-011) vagy Jankovits Ferencnétől (06/30 9799-852) szerezhetitek meg.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
Útba esett, ill. útba ejtettem. Szép kilátó és főleg hasznos.
A szúnyogok is nagyon örültek az érkezésemnek. [g:hu 1.6.3a]
Május elsejei kis kiruccanásunk második ládájához a megadott parkolóban hagytuk Geopelt és a töltésen bandukoltunk el a kilátóig, törvénytisztelő állampolgárokhoz illően. A megadott úthossz egyébként téves, inkább 1300m körül lesz az. Úgy is mondhatnám, hogy egy hosszú és végtelenül unalmas gyaloglás a kavicsos töltésen, időnként vastagon behintve porral az arra száguldozó, kevésbé törvénytisztelő, empátiával nem gazdagon ellátott helyi motorizált erők jóvoltából. Aki mindezt kihagyná, annak mondom: a töltésen levő sorompó nyitva, és láthatólag sok éve rozsdásodik már ebben az állapotában. A kilátó előtt nem sokkal jobbra és balra is le lehet hajtani a töltésről, ott lehet hagyni az autót.
Sokat gondolkodtunk azon, hogy ha már egy nulla látvánnyal kecsegtető helyre épült egy kilátó, akkor miért ide ki, a jó fenébe, messze mindentől?! Egyesek holmi bármi áron elköltésre váró EU-s pénzekről regélnek, de én nem hiszem...
Szóval van itt egy szépen megépített, amúgy tök jó kilátó, ahonnan az ég világon semmit nem lehet látni, amit ne lehetne a töltéskoronáról is. A rejtés tetszett, korrekt. Minden szép és jó - csak minek...?
Visszafelé úton megfigyelhettük a folyó felőli oldalon a hódok "áldásos" tevékenységének számos bizonyítékát. A régi mondás: "Védd a fákat - egyél hódot!" ismét igazolta létjogosultságát.
NZs & Dóri
Felmásztunk. Kiláttunk. Láttuk a szántót, meg szemben a nyárfák törzsét. Némileg érthetetlen koncepció itt a síkon, a töltés mellé felépíteni egy kilátót.
A faluban közvetlen a templom mellett parkoltunk, nem mentünk el vízműhoz. Jó kis sétát tettünk a stégen, de hogy az úthossz sehonnan nézve sem 1 km, az biztos. A láda a vízműtől 1,6 km volt. Nem mintha ez gondot okozna, csak a precizitás kedvéért. Nyilván x2, mert ugye vissza is kell jönni, szóval összességében volt ez azért 4+ kilométeres séta. Nagyon üde zöld volt minden a viszonylagosan csapadékos időjárás mellett. Szóval a ládának van létogosultsága, mert szép környékre hív, de a cél maga egy nagy nulla. Ma már ez a második szó szerint ugyanolyan kilátó (és a második, aminek semmi értelme nincs), szóval bárminemű gyanúsítgatást kerülendő, de ez így semmi.
Nem is tudom... Ez a kilátós is csak úgy megépült, az első és második szintről szinte tökéletesen ugyanazt látni! Igazából egy pihenőhely elég lett volna oda, de lehet, hogy én vagyok túl szigorú! Amúgy meg egy kellemes séta volt! Köszönet a rejtésért!
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést. Kihasználtuk a javuló húsvét vasárnapi időt és elsétáltunk a kilátóhoz. A rejtés nagyon rendben van. Mi a javasoltak szerint a szivattyúháznál parkoltunk, de akkora forgalom volt a töltésen, azt hittük, az M1-en sétálunk. Ennyi embernek van engedélye, vagy ennyire nem veszik figyelembe az előírásokat?!?
N 47° 43,544' E 17° 18,682' [GCRSZK+parkoló]
N 47° 43,226' E 17° 13,592' [GCRSZK+Hanságliget felől]
N 47° 43,407' E 17° 18,429' [GCRSZK+Orvosi rendelő]
N 47° 43,526' E 17° 18,731' [GCRSZK+Rábca töltés]
N 47° 43,343' E 17° 18,575' [GCRSZK+Evangélikus templom]
N 47° 43,392' E 17° 18,393' [GCRSZK+tájház]
