Velence
270 ezres lélekszámú város
Észak-Itáliában,
Veneto tartomány székhelye. Az Adriai-tenger északi részén lévő mocsaras Velencei-lagúnában, 118 kisebb-nagyobb szigeten fekszik, két jelentős folyó, a Pó és a Piave torkolata között.
Az egykor tengeri és kereskedelmi nagyhatalom, valamint az üveggyártás központja, ma is nagy történelmi, kulturális, társadalmi és közigazgatási jelentőséggel bír. A középkorban a Velencei Köztársaság központja, ma gazdag kulturális élet folyik itt. 1987 óta Velence és a környező lagúna az UNESCO Világörökség része.
Velence az egyik leglátogatottabb város az egész világon. A túlzott turizmus elismert és sürgető probléma az olasz város számára. A város 2023 elején bekerült az UNESCO veszélyeztetett világörökségeinek listájára, mivel az éghajlatváltozás és a tömegturizmus visszafordíthatatlan károkat okozott. Az állapot súlyosbodásának elkerülése érdekében 2024-től - egyelőre 30 napos kísérleti jelleggel -
vezetnék be az 5 eurós napidíjat, hogy csökkentsék a látogatók számát a hagyományosan legzsúfoltabb időszakokban (a tavaszi ünnepnapok és a nyári hétvégék). A tervek szerint minden 14 év feletti látogatónak be kell fizetni a díjat, és előre le kell majd foglalnia a belépést a városba.
Megközelítése
Vonattal, érkezés a Santa Lucia fejpályaudvarra
N 45° 26,465' E 12° 19,262' [GCVLNC+vasútállomás], vagy az SP42 főúton Punta Sabbioni városáig
N 45° 26,923' E 12° 25,737' [GCVLNC+parkoló], ahonnan komppal lehet behajózni egészen Velence központjáig
N 45° 26,845' E 12° 25,487' [GCVLNC+kompkikötő].
Kialakulása, története
A város létrejötte nagyban köszönhető természeti adottságainak. Velence a nyílt tenger és a part közötti sekély, mocsaras terület szigeteire és turzásaira épült, alapjait eredetileg facölöpökkel megerősítve. Napjainkban kb. 10 millió, iszapba temetett rönk tartja a vízfelszín fölött. Így a város területén napjainkban is nagyon kevés szárazföld található, a város gyakorlatilag csak vízi úton és vonattal közelíthető meg.
A város történetének a kezdete a négyszázas évekre datálódik, amikor a barbárok, a gótok majd a hunok támadásai elől menekülni kezdtek a lakók a lagúnák világába. Elzártságuk következményeként függetlenítették magukat az amúgy is hanyatlófélben lévő Római Birodalomtól, kivonva magukat az itáliai eseményekből. Velence azt követően, hogy a barbár támadások megszűntek, virágzó és rohamos fejlődésnek indult, amelynek alappillérei a kereskedelem és a hajózás tudománya volt. A só, amit óriási mennyiségben pároltak, az egyik legfontosabb exportcikkükké vált.
A közös védelmi politika ekkor már megkívánta a szigetek közti együttműködést, a lagúna lakói ún.
communákba tömörültek, akik 697-ben megválasztották első közös vezetőjüket, Paolo Lucio Anafesto dózsét, innen számítjuk a Velencei Köztársaság több mint ezer éves történetét.
Az ezredfordulóra a város igazi tengeri nagyhatalommá fejlődött. Egyiptomból hazahozták az evangélista Szent Márk földi maradványait, melyeket aztán a városban helyeztek el. Innentől kezdve Velence védőszentje Szent Márk, jelképe, a szárnyas oroszlán a város zászlaján is látható. A keresztesháborúk idején (1204) a velencei seregek elfoglalták Konstantinápolyt, így a Földközi-tenger keleti medencéje fölött gyakorlatilag korlátlan kereskedelmi jogot szereztek.
A hanyatlást az Oszmán-birodalom terjeszkedése (Konstantinápoly eleste) hozta meg, a törökök elvágták a legfontosabb keleti kereskedelmi útvonalakat, a fejlődés megtorpant, a bajokat csak tetézte a számtalan tűzvész és a pusztító pestisjárványok, melyek közül az 1630-as járvány követelte a legtöbb áldozatot, ekkor csaknem 400000 ember esett áldozatul.
A hanyatló városnak 1797-ben Napóleon adta meg a kegyelemdöfést, amikor ellenállás nélkül vonult be a városba, és eltörölte a köztársaságot. A Campo Formiói béke értelmében a francia diktátor átadta a várost a Habsburg-birodalomnak. 1848-ban Velencében is kitört a forradalom, az osztrákok ellen lázadó helyiek újfent kikiáltották a köztársaságot.
A század második felében Ferenc József átengedte a várost a fiatal Olasz Királyságnak (1866). Ekkor Velence politikai jelentősége már elenyésző, a születő turizmus azonban hamarosan felfedezte a bájos várost.
Látnivalók
A lagúnavilág sajátságos stílusjegyekkel bír. A belvárosi részeket mintegy 100 csatorna szeli át, közülük a két fő közlekedési útvonal a
Giudecca csatornája (Canale di Giudecca) és a
Canal Grande. A kisebb csatornák a
rio elnevezést kapták. A városban hajók és csónakok közlekednek, autóval közlekedni nem lehet a városban, hiszen nincsenek megfelelő utak. Velence közlekedésének legfontosabb eszközei a vízibuszok és az ún.
vaporettók. Ezek a járművek nemcsak a városba való bejutást, hanem a nagyobb csatornákon való közlekedést teszik lehetővé. A csatornákon hidakon lehet átjutni, melyből mintegy 400 található Velencében.
Velence évszázadokon át tartó töretlen sikere, hatalma, gazdagsága és önállósága hihetetlen jólétet eredményezett, mely földrajzi elhelyezkedése mellett kultúrák találkozásának metszéspontjában található fekvésével együtt egy sajátságosan egyedi városképet hagyott az utókorra. Megtaláljuk a bizánci időket idéző kolostorokat
Torcello szigetén, melynek titokzatos, múltbéli hangulata, elhagyatottsága a múlandóság szinonimája is lehetne, a Velence gazdagságát és hírnevét megalapozó
Muranót (
üveggyártása világhíres) és
Buranót (csipkéje Európa-szerte keresett luxuscikk). Murano és Burano a velencei lagúna legkorábban lakott szigetei voltak, míg egy másik földdarab, a
San Michele-sziget ma a holtak otthona, itt található ugyanis Velence sírkertje.
Lido di Venezia szigete, ahol a legkorábbi és a legutóbbi történelem találkozik. Egyrészt itt,
Malamoccon volt Velence egyik legelső központja, másrészt a homokos strandok mentén egymást követő luxus szállodák a XIX-XX. század fordulóján ismét felkapottá tették a keskeny, hosszú szigetet.
Egy ősi templom kertjének a helyén létrejött a
Szent Márk tér, melyet ma olyan csodás épületek vesznek körül, mint a
Szent Márk székesegyház, a
Dózse palota, vagy a Libreria. A szigetet kettéhasító Canale Grande mentén pedig olyan csodapaloták épültek fel, mint a
Ca' D'Oro, a
Ca' Rezzonico, a
Ca' Foscari, illetve a
Palazzo Venier dei Leoni, mely ma a
Peggy Guggenheim Gyűjteménynek ad otthont. A város fényűző múltjáról olyan sztorik mesélnek, mint Casanova élettörténete, vagy a Veronica Franco, a híres XVI. századi örömlány életét feldolgozó
Velencei kurtizán.
Velence megismeréséhez mindenképpen hozzátartoznának a gasztronómiai kalandozások, a patinás éttermek, a város kopottas báját, múltba veszett dekadenciáját, pikáns romantikáját jól tükröző, pasztellszínűre halványult ódon paloták. De ez az oldal csupán apró betekintésre ad lehetőséget. Velence további nevezetességeiről a forrásokban megjelölteken túl a
Látnivalók Velencében oldalon olvashat többet. Két eseményről viszont mindenképpen külön kell szólni, ez pedig a
Vogalonga fesztivál és a
Velencei karnevál.
Velencei Vogalonga - a pünkösdi viziparádé
1975-től, tehát lassan 50 éve a velencei fiatalok egy evezős felvonulást szerveztek a Velencét veszélyeztető motoros hajók használata elleni tiltakozásul. Ez volt a
"Hosszú Evezés", a
Vogalonga. A demonstrációhoz évről évre többen csatlakoztak, így néhány év múlva már több volt a külföldi résztevő, mint az olasz. A tengeren, a lagúnákon és a szigetek közötti biztosított evezés lehetősége annyira vonzó, hogy a Vogalonga hamarosan Európa vízi népeinek evezős ünnepévé alakult át, melyen részt vett a város összes evezős társasága, mára pedig a világ minden részéről Velencébe özönlenek a vizek szerelmesei, hogy részt vegyenek a
"Hosszú evezésen". A
Vogalongát pünkösd napján tartják, amely a velencei hagyományok szerint a velencei dózse és a tenger jelképes házasságához kapcsolódik.
Több mint 400 különböző típusú és méretű, emberi kézzel hajtott vízijármű, ezernél is több részt vevővel igyekszik teljesíteni a 32 km-es távot. A Szent Márk tértől indulnak az evezősök és Muránó, valamint Buránó szigetét is megkerülve térnek vissza a városba, majd egy kicsit a Canal Grandén is haladnak. Ebből a szögből Velence egy kicsivel más képet mutat, mint egy motorcsónakról. A
Vogalonga nem verseny. A résztvevők különböző kategóriák szerint osztályozott részvételi igazolásokat kapnak. A hatalmas tömeg élvezettel nézi a gyönyörű, színes hajók látványát induláskor és visszaérkezéskor.
A velencei karnevál
A velencei karnevál világszerte ismert fesztivál. Ősi hagyományokra épül, a gondolák és a lagúnák városában. Hagyományosan hamvazószerda előtt két héttel kezdődik, és a hamvazószerdát megelőző napon, húshagyókedden ér véget. A karnevál szó is a latin
came levare, azaz magyarul a
hús elhagyása szóból alakult ki. Utána veszi kezdetét a 40 napon át tartó nagyböjt, a bűnbánat és a húsvétra való készülődés időszaka. Az első velencei karnevál dátumának általában 1162-t tartják. Ekkor a városban spontán ünneplésbe kezdtek a lakosok a Szent Márk téren, miután győzelmet arattak a szomszédos
Aquileia felett. Ebből hamarosan szokás lett, ami aztán összefonódott a böjt előtti hagyományokkal is.
Ezen a napon a város apraja-nagyja csónakra, bárkára, tutajokra száll és egész nap, illetve éjszaka ott tartózkodik. Mindenki a vízen ebédel és vacsorázik, állandó zeneszó kísérete mellett. A szórakozás minden formája előfordul, a tűzijátékokat is beleértve. A hajnalt is a vízen kell megérni, mert a hagyomány szerint aki a
redentore hajnalán az Adria vizével vetett magára keresztet, az egész évre mentesül a betegségektől. A mulatság lefolyásáról részletesen
itt olvashat.
A látványos és extravagáns
maszkok viselése valószínűleg onnan ered, hogy ezáltal a mulatozók megőrizhették anonimitásukat. Sőt, a velenceiek nemcsak a karneválra, hanem egyéb olyan alkalmakra is álarcot vettek, amikor kirúgtak a hámból: titkos légyottokhoz, szerencsejátékokhoz, vagy bordélyházi látogatásokhoz is jól jöttek. A legismertebb maszktípusok között van a fehér színű
bauta, amely - szájrés nélkül ugyan - az egész arcot takarja. Népszerű a
pestisdoktoros, amit a hatalmas, csőszerű orráról lehet felismerni. Általában nők viselik a szemet és az orrot takaró
colombinát, amit sokszor ékkövekkel és tollakkal díszítenek, de sok egyéb stílusú álarc közül is választhatunk.
Ha látogatást teszünk a karneválon, akkor a fesztivál két hete alatt számtalan program közül lehet válogatni, Velencén belül és kívül is, földön, vízen, levegőben: parádés felvonulások, akrobatamutatványok, víziszínpadi és egyéb show-k váltják egymást. Ezeknek a pontos időpontjáról és helyéről a
hivatalos honlapon találunk információkat.
A rejtésről
Mivel a GPS a magas falak között, mellett nem mindig pontos, ezért további segítséget adok, amit a
"További segítség a rejtéshez" mezőben olvashatsz.
A
láda, egy 3 cm átmérőjű 5,5 cm magas mágnessel ellátott hengeres dobozka a megadott koordinátán. Méreténél fogva ajándék nem fér bele, csak egy logpapírt tartalmaz a jelszón kívül. Tollat vigyél magaddal. Kérlek figyelj arra, hogy a keresgéléssel ne hívd fel magadra a figyelmet, illetve a doboz visszahelyezése is feltűnésmentes legyen. Oda és úgy helyezd vissza, ahogy találtad!
Az
1. pótjelszó Velence egyik nevezetes pontján található, alulról a második rácson keresd!
N 45° 26,293' E 12° 20,150' 1 m [GCVLNC+1potjelszo] Elárulja a jelszó 8 karaktere alatt olvasható ládakód (GCVLNC).
Mivel a város nagy tömeget vonzó turistalátványosság, a ládát elvihetik, a pótjelszót eltávolíthatják, szükségesnek láttam egy 2. pótjelszó elhelyezését is. A
2. pótjelszó 8 karaktere (2 betű + 4 szám + 2 betű) egy 0,8 x 5 cm-es sárgaréz táblácskára gravírozva olvasható az adott koordinátán.
N 45° 25,992' E 12° 20,891' 0 m [GCVLNC+2potjelszo]
Források:

Wikipédia [
1] [
2] [
3]
Rejtélyek és legendák
Velencei látnivalók
Velence történelme
A velencei karnevál
Mit érdemes tudni Velencéről?
Velence, a lagúnák városa, ma 1603 éves
Láttad már, mire épült Velence?
Velence - Vogalonga 2024.
La Vogalonga Velencében
Vogalonga fesztivál - Velence
Képek forrása:
1. velenceiregatta.hu
2-10. Wikimedia Commons

A Dózse-palota [
1] [
2]

Karneváli maszkok [
1] [
2] [
3] [
4] [
5]
Szent Márk tér
Szent Márk székesegyház
A Canal Grande
Ca' d'Oro (Aranyház)
Hotel Danieli
Lido di Venezia
A muranoi üvegmúzeum

San Michele, a temetősziget [
2]
11-13. utazom.com/olaszorszag/velence
Burano
A múlandóság magánya, Torcello

San Michele, a temetősziget [
1]