A 15cmX10cmX6cm-es ládát az ösvényről letérve egy szikla üregében, kövekkel álcázott rejtekhelyen találod.

Megközelítés

Kiindulási pont a Zirc-Pápa útvonal mentén található, Huszárokelőpuszta.
Autóval itt érdemes parkolni:
 N 47° 18,881' E 17° 41,345' 240 m [GCFOKO+parkoló]

Innen a jó minőségű murvás erdészeti úton haladunk egészen a
 N 47° 17,856' E 17° 40,164' 300 m [GCFOKO+letérés] pontig
itt elhagyjuk a murvás utat és jobbra fordulunk egészen a kert kapujáig megyünk.
 N 47° 17,824' E 17° 40,006' 350 m [GCFOKO+kapu]

Az erdészeti úton, csak gyalog vagy kerékpárral lehet közlekedni, mert
sorompóval le van zárva!

Ha busszal érkezel, akkor Bakonykoppány, Huszárokelőpuszta (Ugod) állomáson kell leszállni.
Menetrendek

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Pótjelszó a pihenőnél az információs tábla hátoldalán!
 N 47° 17,705' E 17° 39,843' 400 m [GCFOKO+Pótjelszó]

Forrasztókői Egzótakert

A 366 méter magas Forrasztó-kő oldalában kialakított kertet a 20. század közepén hozták létre azzal a céllal, hogy a meghonosítani kívánt egzóta fajok fejlődését erdei környezetben figyelhessék meg. Az Ugod és Bakonybél között található, de a lakott területektől távol eső kert, a fenyőfélék és örökzöldek kedvelőinek kifejezetten ajánlott úti cél!

A kert a hegyoldalban, a tengerszint feletti 290 és 370 méter között helyezkedik el. Az 1954-ben kezdődött telepítéskor tudatosan választották ezt a mérsékelten hűvös és nedves területet, ahol a Magas-Bakonyra jellemző erdőtársulások nagy része egy viszonylag kis területen mind képviselteti magát.
Megtalálható itt a bükkös, a gyertyános- és cseres-tölgyes, de a molyhos tölgy- és kőris elegyes cseres erdőtársulás is. Az egzótakert kialakítása Dr. Majer Antal - akinek a nevével már találkozhattunk a Szentgáli Tiszafás kapcsán és akiről a Miklós Pál-hegy csúcsán kilátót is elneveztek - vezetésével és az Ugodi Erdészet szakembereinek közreműködésével történt. A Szentgálról származó tiszafákon kívül számos egzóta faj is telepítésre került, úgymint: atlaszcédrus, simafenyő, óriás mamutfenyő, zöld duglászfenyő, oregoni hamisciprus, nyugati tuja, óriás tuja, kolorádói jegenyefenyő, koreai jegenyefenyő, kaukázusi jegenyefenyő és közönséges jegenyefenyő.
A kertben pihenő- és tűzrakóhely is kiépítésre került, az ezek fölé magasodó sziklaszirten pedig egy remek panorámát nyújtó kilátóhely is található.

Egy kis ízelítő Video az egzóta kertről.

Dr. Majer Antal

(1920-1995)

A mezőgazdasági (erdészet) tudomány doktora, az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőműveléstani Tanszékének 24 éven át professzora, az Egyetem díszdoktora.

Kálózon született, Veszprémben érettségizett, erdőmérnöki diplomáját Sopronban 1944-ben szerezte meg. Gyakorlati munkáját Veszprémben, Szentgálon, Ugodon végezte. 1953-ban került az Erdészeti Tudományos Intézethez, ahol 1961-ig az erdőművelési osztályt vezette.
1961-től hívták meg a Tanszékre Sopronba, ahol ezt 1985-ig, nyugállományba vonulásáig vezette. A magyar erdészeti tudomány és az erdészeti felsőoktatás egyik legkiválóbb, iskolateremtő egyénisége volt. Messze kiemelkedő szakmai tevékenységét, tanár egyéniségét, emberségét mérnöki generációk őrzik emlékezetükben.

Legismertebb könyvei: Magyarország erdőtársulásai (1968), a Bakony tiszafása (1981), Fenyves a Bakonyalján (1988)

Forrás
Csodálatos Bakony - Forrasztókői egzótakert
Majer Antal
Kolorádói jegenyefenyő
Közönséges tiszafa