Kisméretű (16x10x6 centiméteres), négyfülű doboz a kőtől délre vezető PL turistaúthoz közel egy kidőlt fa belsejében, a tövénél. Követ ne tegyél a dobozra!
---
TUDOM, hogy a láda nem könnyű terepen van... Eredetileg nem oda került volna, de egyrészt a kő és a szűkebb környéke fokozottan védett terület, így a lehetőségek hatóságilag korlátozottak. Másrészt a Salgóbánya felőli oldal gyakran zsúfolt a kirándulóktól, ami nem tenné biztonságossá a rejtést. A doboz megközelítéséhez, amíg lehet, használd a jelzett turistautat. Ám amennyiben úgy ítéled meg, hogy akár a terepviszonyok, akár az erőnléted, akár bármi egyéb nem megfelelő a biztonságos odajutáshoz, logolj jelszó nélkülit, tölts fel legalább egy fényképet és el fogom fogadni a találatot. A másik lehetőség, hogy ha még a helyszínről(!!!) felhívsz, megadom a titkos segítséget a logoláshoz ;)

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés

A helyszín legegyszerűbben a Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányáról közelíthető meg. Az ifjúsági tábornál parkolva ( N 48° 8,647' E 19° 51,232' 505 m [GCHEXE+1parkoló]) előbb a Z- , majd a PL jelzéseket követve alig egy kilométernyi sétával máris célba érhetsz.

Autóval szintén könnyen elérhető az eresztvényi Dornyay-turistaház ( N 48° 8,987' E 19° 50,772' 488 m [GCHEXE+2parkoló]), vagy a zagyvarónai városrész széle ( N 48° 7,704' E 19° 51,209' 364 m [GCHEXE+3parkoló]). Ezektől a pontoktól hosszabb-rövidebb túrával, a PL jelzést követve érheted el célodat. Szintén hosszabb sétát igényel, ha a salgótarjáni Beszterce-lakótelep szomszédságából indulsz ( N 48° 7,962' E 19° 49,375' 295 m [GCHEXE+4parkoló]), ez esetben a Z- jelzést válaszd.

Kerékpárral sem okozhat gondot a megközelítés, Salgóbánya felől semmiképpen, ráadásul az egész Medves-fennsík remek bringázós helyszín. A kő körül, illetve a láda környékén azonban előfordulhat, hogy tolni kell kicsit.

Tömegközlekedéssel érkezők Salgótarjánba vagy vonattal juthatnak el Hatvan felől, vagy pedig busszal sokfelől. Salgóbányára, illetve a város többi részére is a városközpontból helyi buszjáratokkal lehet eljutni.

A Boszorkány-kő és a Medves-fennsík

A Boszorkány-kő, kevésbé romantikus nevén a Kis-Salgó egy kitűnő panorámát kínáló bazalttaréj, mely hosszan kinyúló, sziklaszirtben végződő gerincével magasan a vidék fölé tornyosul. A szomszédos, váráról is nevezetes Salgó vulkáni tömbjének déli kiszögellése, oldalcsúcsa. Hogy előre el tudd képzelni a helyszínt, tekintsd meg a ládaoldalon látható légifotót!

A Boszorkány-kő úgy keletkezett, hogy a homokkő alapkőzet hasadékán át 5,3 millió évvel ezelőtt feláramló bazaltláva a vulkáni kürtő déli oldalán határozott sávban, kemény kőzettestként szilárdult meg. Ez a környezetéhez képest keményebb bazaltláva alkotja magát a csúcsot, míg körülötte a hegyoldal a vulkán hamuszórásának könnyebben pusztuló tufáiból, összesült agglomerátum törmelékéből áll, amelyet a Bükki Nemzeti Park által létesített Boszorkány-kő tanösvény mentén tanulmányozhatunk. Az ösvény a kő tövében halad körbe, külön jelzése nincs.

Népi neve alapján sejthetjük, hogy sok legenda fűződik hozzá. Beszélnek a Walpurgis-éjeken itt összegyűlő gonosz banyákról, akik fekete mágiájukkal rontást küldenek a környező települések embereire, de szó esik jó szándékú boszorkányokról is, akik itt imádkoztak a szomszédos várak védelmének érdekében. Mások szerint a boszorkányperekben elítélteket innen vetették a mélybe, de azt is hallani, hogy egy beteljesületlen szerelem miatt történt itt tragédia, amelynek hangjai sötét, csillagtalan éjszakákon ma is hallhatóak... Ki tudja, melyik az igaz, talán mind, talán egyik sem. :)

Maga a kő egyike a Medves-fennsík csúcsainak. A fennsík arról is nevezetes, hogy nem csak hazánk, de Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltplatója. Területe mintegy 13 négyzetkilométer, melynek nagyjából kétharmada jelenleg is magyar területen található. Magassága jellemzően 550 méter körül alakul, nagy része mára szinte "alföldiesen" sík terület. Jelenleg a vulkáni takaró vastagsága 11 és 107 méter között változik, mely jól mutatja, hogy a földtörténeti múltban mennyire meredek hegyoldalakkal, hirtelen mélyülő hasadékokkal szabdalt lehetett a táj. Szélein vulkáni tanúhegyek sorakoznak, mivel a gyengébb kőzetű környezet már lepusztult, míg a csúcsok kemény kúpjai jobban őrzik eredeti magasságukat. A fennsík főbb kiemelkedései a Salgó (tetején Salgó várával), a Boszorkány-kő, a Pécs-kő, a Somlya, a Szilvás-kő és a bárnai Nagy-kő.

A fennsík kiváló kirándulóhely: ha erre jársz, érdemes egy nagyobb kört tenni a környéken. Somoskő és Salgó várait, a Boszorkány-kőt, az eresztvényi bányákat szép tavaival, a fennsík füves rétjeit egy nem túl hosszú és nem is nehéz körtúrával mind érintheted. Sok turistaút szeli át a környéket, így a tájékozódás is meglehetősen könnyű. Szállások is szép számmal akadnak, így akár bele lehet vágni egy több napos felfedezőkörútba is. ;)

A fennsíkról, látnivalóiról, gazdag bányászmúltjáról bővebben is olvashatsz a ládaoldal végén található forráslistában szereplő oldalakon.

Egyéb információk

Mind a Boszorkány-kő, mind pedig Salgó vára része a Karancs-Medves csúcsai jelvényszerző túramozgalomnak. A mozgalom kódjai a kilátóhely közelében, illetve a vár tornyában találhatóak. Kérem, hogy ezekről képet semmiképpen se tegyél föl!

A szép panoráma miatt manapság már nem csak turisták keresik fel a helyszínt, de gyakran készülnek itt esküvői fotósorozatok is.

Zárásképpen

A Medves-fennsík a helyiek körében igen népszerű kirándulóhely, de országos szinten talán kevésbé ismert. Ám ha eljössz ide, igazán tartalmas és szép túrákat tehetsz ezen a környéken, remek helyeket fedezhetsz föl, egyaránt megcsodálhatsz természeti és történelmi értékeket. Ez a láda ehhez szeretne hozzájárulni.

Ha neked is tetszett a helyszín, kérem, hogy logodban pár mondatban mondd el élményeidet, oszd meg a közösséggel a túra során készült képeidet.

Mindenkinek remek túrákat kíván a láda rejtője.

A ládaoldalhoz fölhasznált források:

Legendák a Boszorkány-kőről
Leírás és sok remek kép a helyszínről
Karancs-Medves info