Az 1. pontnál ott keresd, ahol olvasni érdemes - a tájékoztató tábla teteje alá rögzítve.
A 2. pontnál megtalálod, ha érdeklődő vagy - tehát szintén a tájékoztató táblán.
A 3. pontnál mágneses kód, ablakpárkány alján.
A 4. pontnál vastag vason virít - régebbi korból itt ragadt, rendkívül erős anyagú csatornán, felnőtt férfi fejmagasságában körülbelül.
Az 5. pontnál villanyoszlop lábánál, kő alatt keresd a ládát!
Jelszó:
A jelszó a multi pontjain, lapkákon illetve az utolsó ponton elhelyezett ládában található szavak 5-3-1-4-2 sorrendben egymás után írva.
Megközelítés
Kerékpáron
Mivel a multi pontjai gyalog sem esnek távol egymástól, kerékpárral egy hosszabb utat - nagyjából 26-27 km oda-vissza, a pontokat is érintve - javaslok a megközelítéshez.
N 47° 27,100' E 19° 31,632' 140 m [GCGOKA+Sülysáp vasútállomás]felől a
3113-as számú mellékúton, egy 2019-ben újjáépített, kanyargós, dimbes-dombos vonalvezetésű útvonalon lehet megközelíteni a települést.
Tömegközlekedéssel
Távolsági autóbusszal Monor felől érdemes Gombára utazni, a
N 47° 21,030' E 19° 26,862' 140 m [GCGOKA+Monor autóbusz állomásról] induló buszjáratok közvetlenül az első pont közelében állnak meg, a református templomnál.
Menetrendet itt találtok:
menetrendek.hu
mavcsoport.hu
Autóval
A helyi általános iskola előtt ingyenes parkolási lehetőség áll rendelkezésre:
N 47° 22,247' E 19° 31,941' 150 m [GCGOKA+parkoló].

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A település rövid története
A falut Gomba, Gombad, Gombal néven is említik, először egy 1337-es oklevélben találkozhatunk vele, de már régebben is megtelepedtek itt emberek. Ezt bizonyítják a Várhegyen 1858-ban Kubinyi Ferenc által feltárt, bronzkori "Pogányvár" maradványai, az itt talált kő- és csontszerszámok és agyagedények.
Gomba első ismert birtokosa Gombai László volt. Egyes források szerint a Gomba családot eredetileg Nemze családnak hívták. 1408-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a birtokot a Gombai családtól, és Szentiványi Tamásnak, valamint Maróthi János macsói bánnak adományozta.
1424-ben épült templomának romjai 1864-ben még látszottak a református temetőben. Az 1500-as évek közepén Gomba is török uralom alá került, de főutaktól félreeső elhelyezkedése miatt nem néptelenedett el.
1565-ben Miksa magyar király jutalmul adta a falut Gombai Györgynek és Margit nevű lányának. 1612-ben Hubai Ferencé volt, és ő Maglóddal és Pécellel együtt Fáy István özvegyének zálogosította el. A 17. századra a falu legnagyobb birtokosa a Fáy család lett.
Az 1600-as évek közepén a lakosság döntő többsége már református volt. Az új vallás hívei a törvények adta keretek miatt (kőből tilos volt építkezniük) fatemplomot emeltek, amibe beépítették a középkori katolikus templom mestergerendáját is.
A falu külterületén, a Rákóczi szabadságharcban vívott ütközet, a "gombai sáncok meghódítása" néven emlegetett csata helyét máig Harcvölgynek nevezik.
Az 1700-as és az 1800-as években birtoka volt itt a Thay, a Szemere és a Patay családoknak is. A 19. századra a faluban már hat kastély, illetve kúria állt. Közülük öt ma is megvan, egyet romos állaga miatt lebontottak. A 19. században a falu birtokosai a Fáy, a Szemere, a Patay, a Puky, a Dapsy, a Wartensleben és a Tahy család volt.
A gombai sáncok elfoglalása
A Rákóczi-szabadságharc kilenc éve alatt kisebb csetepaték, erőszakos cselekmények mindennaposak voltak a Tápió mentén. Az erőszakosságot egyaránt elkövették a lakosság ellen a kurucok és a labancok, a szenvedő fél minden esetben a falvak védtelen népe volt. Tervezett hadjárat, összehangolt támadás, s ennek nyomán kialakult harci cselekmény mindössze egy volt: 1705 márciusában a gombai sáncok elfoglalása.
Buda és Pest a Rákóczi-szabadságharc alatt mindvégig a császáriak kezén maradt, s onnét állandóak voltak a közeli Tápió mentére indított portyázó jellegű támadások. A falvak lakossága védtelen volt egy ilyen támadással szemben, a kurucok hasonló jellegű - portyázó - hadviselése nem tudta megakadályozni a császáriak betöréseit. A rác martalócok részéről többször érte támadás a Tápió mentét.
A veresegyházi bíró 1705. január 18-án a budai rácok támadási előkészületeiről számolt be. A megyében portyázó rác szabadcsapatok, valamint a Budáról kicsapó császári helyőrség ellen Gomba község megerősítette települését: sánccal vette körül a falut. Pfefferrshoven tábornok, budai parancsnok katonáinak egy rácokkal kiegészített 1300 fős csapata 1705 márciusában támadt a falura. A támadást valószínűleg a védelmi jelleg, a sáncok megépülése válthatta ki a császáriakból, mely esetleg bázisa lehet a kurucoknak.
Arról nincs tudomásunk, hogy a gombai sáncokat hányan védték -valószínűleg a falu férfi lakossága, pár száz ember-, s azt sem tudjuk, hogy kit nevezhetnénk közülük parancsnoknak.
A hevenyészett kis erődítmény nem tudott ellenállni a többszörös létszámbeli túlerőben levő reguláris erőt képező ellenségnek. Pfeffershoven jelentése szerint " többeket lemészároltak, sok fogollyal és nagy zsákmánnyal" tértek haza. "Az ellenség két kálvinista prédikátort sok verések és kínzások után bevitt" - írták a gombaiak a fejedelemnek. Az egyik prédikátor neve fennmaradt: Veresmarti Miklósnak hívták. Felesége levélben kérte Rákóczit, hogy férjét a rabságból kiszabadítani segítsen:
"...Fényes Fejedelem! Kegyelmes Uram! Ugy hiszem, az Gombai szomorú casus vagyon Nagyságodnak értésére azok között a szegény prédikátoroknak rabsága vitelek, Kiknek minemű sorsok legyen, az budai arestomban valóságos biztonság. Im Kegyelmes Uram, az én öreg jámbor prédikátor hites uram is ugyan akkor elvitetet a szomorú rabságra, hogy én kiszabadíccsam (eléktelen lévén) mediumját ki nem találtatom. Azért Nagyságod bölcs elméjéhez és hatalmas irgalmas karjaihoz alázatosan folyamodom, talállyon, avagy találtasson illendő mediumot kiszabadulásokban... Iratám Gombán die. Maji 1705. Nagyságod méltatlan szolgálója Perigeti Kata, a szegin fogoly prédikátor hites társa, jó választ várok. P.S.Kegyelmes Uram, minapiban izentek nyavalyások, siessek kiszabadulásokban, mert éhen fognak meghalni; ezt is, hogy őket a Monori sancért tartyák, amely teszen flor. 300."
A fejedelmi titkárság a következő levél tanulsága alapján iktatta, intézte a kérvényt:
"(Határozat:) Udvari Kapitányunknál jelentse meg magát. Agriae (Eger) die 10. Mensis Maji Anno 1705. F. Rákóczi m.p. Sigismund Jánoki m.p."
A két prédikátor később Rákóczi közbenjárásának köszönhetően kiszabadult.
1. Bárczay-kastély
N 47° 22,249' E 19° 31,981' 150 m [GCGOKA-1]
A Gomba központjában álló épület több ütemben épült. Első szakaszban a mai földszintet adó rész, amit a 17. század elején a Fáy család, barokk stílusban építtetett. 1640 körül Fáy IV. István és ecsédi Reőthy Kata lakta, majd több generáción át leszármazottaik. 1773-ban bővíttették emeletesre. 1805-től Bárczay Pál alispán, királyi kamarás lakott itt feleségével, ludányi Bay Judithtal. Valószínűleg ők alakíttatták át az épület homlokzatát a 19. sz. első felében klasszicista stílusban.
Utolsó tulajdonosát, Márkus- és Batizfalvy dr. Máriássy Mihályt és családját 1951-ben telepítették ki lakhelyükről, ekkor indult el a kastély leromlása.
A volt Scitovszky-kúria L-alakú, egy emeletes barokk kastély, átépítésekkel. Főhomlokzata kéttengelyes, földszintjén szegmensíves, záró köves, apácarácsos ablakokkal, az emeleten egyenes záródású keretelt ablakok. Jobb oldali homlokzat 1+3+1 tengelyes, földszinten egy szegmensíves ablak a többi dísztelen. Bal oldali homlokzat: kéttengelyes, övpárkánnyal választott. Földszintjén balra egyenes záródású keretelt ajtó, mely az emeletre vezető falépcsős feljáratba nyílik. Jobbra egy szegmensíves keretelt, záróköves ablak, az emeleten két egyenes záródású keretelt ablak. Az udvari homlokzat háromtengelyes egyenes záródású ablakokkal, földszinten félköríves bejárattal.
A főépület földszinti helyiségeit fiókos dongaboltozat fedi, az emeletiek mennyezete sík. A legtöbb helyiség rongált, elhanyagolt állapotú.
A telek téglakerítésének ezen az oldalon nyíló, vázával díszített, két pilléres kapuzatához lépcsős feljáró vezet. A régi szép kovácsoltvas kapuszárnyakat a mezőgazdasági épület egyik raktárához tették át.
A mezőgazdasági épülettel szemben állt az istálló, ami faoromzatos, emeletes homlokzattal fordult a park felé. Ezt már rég bontották, ahogy az egykori kastélypark is elvadult, gondozás hiányában.
A kastélyt az államosítást követően hosszú ideig a Termelőszövetkezet használta, itt volt berendezve a TSz elnök irodája, de a folyamatos állagromlás, a szükséges karbantartások elmaradása miatt ma már csak gépállomásként használják.
A kastély belülről nem tekinthető meg, a kerítésen belülre ne próbáljatok meg bejutni!
A Bárczay-kastély történetéhez érdekes esemény is kapcsolódik, erről lentebb, külön szócikkben írok.
2. Perczel-kúria
N 47° 22,253' E 19° 32,136' 140 m [GCGOKA-2]
A kúria a XVIII. sz. végén épült, klasszicista stílusban. Fáy Ferenc építtette leánya, Kata és a bizáki Puky András részére nászajándékul. A Puky-család kihaltával a Perczel család tulajdonába már a XIX. században került. Az új birtokos család tagjai az 1848-49-es szabadságharc tábornokának, Perczel Mórnak egyenes ági leszármazottai voltak. 1925-től a bonyhádi Perczel László és családjaik éltek itt. A kúria eredetileg U alakú épület volt, de két szárnyát 1940 körül lebontották.
Történelmi ínyencsége, hogy gyakran vendégeskedett itt a Pukyak vendégeként
Katona József, aki a Bánk bán egyes jeleneteit is itteni tartózkodása során írta meg. Az író emlékét egy márvány asztal őrizte a kúria kertjében, előtte az író mellszobra állt. A szocializmus évtizedei során úgy a szobornak, mint az asztalnak nyoma veszett...
Érdekessége a domboldalon álló kúriának, hogy a kert felőli oldala emeletes. Ma - újra magántulajdonban - műemlékvédelmi szempontokat is betartó felújítás után ismét családi otthonként szolgál (így csak kívülről tekinthető meg - ezért is kérem, ne zavarjátok a lakói nyugalmát a keresés, megtekintés során!).
3. Scitovszky-kúria
N 47° 22,299' E 19° 31,993' 150 m [GCGOKA-3]
A Fáyak a 18. században építtették fel barokk kúriájukat és melléképületeit. Az épületet 1810 körül klasszicista stílusban átalakították. Szabadon álló, földszintes épület. Főhomlokzata közepén a bejárat előtt két-két korinthoszi fejezetű oszlopon álló mellvédes portikusz áll sátortetővel fedve. A bejárati ajtó fölött szegmensíves felülvilágító ablak, hajlított ívű szemöldökpárkánnyal, az ajtó mellett kétoldalt füles keretelésű könyöklőpárkányos ablak ráccsal. A homlokzaton jobb- és baloldalt két-két hasonló ablak van. A hátsó homlokzaton középen szintén egy tornác van, két-két korinthoszi fejezetű pillérrel.
Fáy András, a "magyar Lafontaine és a Haza Mindenese" 1773-1800 között itt töltötte a nyarakat rokonainál, majd 1818-20 között itt is élt - a másik, a református templom mellett álló Fáy-kúriában - itt gazdálkodott a családi birtokon. Gombán a 19. század elején pezsgő szellemi élet folyt. Számos korabeli író és politikus vendégeskedett a Fáy családnál, gyakorta megforduló vendégei voltak Bajza József,
Czuczor Gergely, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Szemere Pál, Vörösmarty Mihály, Barabás Miklós és Arany János is.
A Fáy család kihaltával 1870-től más-más nemesi, közjogi méltóság birtokolta (br. Seldeneck, Péchy, Szcitowszky, Kenyeres). Később iskolai célokra hasznosították. A II. világháború után ez is a helyi TSZ tulajdona lett. A karbantartás - hasonlóan a Bárczay-kastélyhoz és annyi más magyarországi, nemesi lakhoz - a szocialista időkben itt is elmaradt. Ez időben a leromlott állapotuk miatt a szárnyépületeket lebontották, csupán az épület középső része maradt meg.
Ma a Polgármesteri Hivatal található a felújított középső részben. Hajdani parkja ma nyomokban még megvan az épület előtti térben, de az épület mögötti rész pusztasággá változott - ma játszótér van itt kialakítva.
4. Fáy-kúria
N 47° 22,223' E 19° 31,884' 150 m [GCGOKA-4]
A volt Fáy-kúria Gomba falu közepén áll a római katolikus templom mellett. Saját tervei alapján itt alakította ki lakhelyét (1818-1820) Fáy András, miután a család udvarházát bátyja örökölte.
Az épület az 1900-as évek elején az egyház tulajdonába került, ott 1904-ben korszerű iskolát alakítottak ki benne a falu gyermekei oktatására. 1949-ben az összes iskola államosításakor ezt a kúriát is elérte keserű sorsa.
Zárt sorú, téglalap alaprajzú, földszintes épület. 18. századi formájára már csak egyes helyiségei emlékeztetnek. Ezeket széles, fiókos dongaboltozat fedi. Korábban mindegyik helyiség boltozatos volt, de az államosítás után, a szocialista időkben elmaradt állagmegóvás okán ezek rogyadozni kezdtek. Némelyiket vonóvasazással meg lehetett menten, másokat statikai okok miatt el kellett bontani.
Mára az épület fel lett újítva. 2007. szeptember 1. óta Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néven a falu általános iskolája. Külsejét teljesen átalakították, így eredeti karakterét elvesztette. Belülről (mint üzemelő oktatási intézmény) nem látogatható.
5. Patay-kastély
N 47° 22,057' E 19° 31,628' 156 m [GCGOKA-5]
A 18. sz. végén épült barokk stílusban. Abban az időben itt volt a falu Monor felé eső széle. Eredetileg birtok- és gazdasági központ (majorság) volt. 1795-ben bővítették kastéllyá, miután elkészült, itt lakott báji Patay I. József (1740-1819) és Fáy Bora.
Az épület szabadon álló, egyemeletes kastély, későbbi hozzáépítésekkel, mint az emelet is. Középső részén kiugró rizalit, kétemeletes, földszintjén egyenes záródású ajtó mellett egy-egy ablak, az ajtó feletti egykori erkélynek ma már csak négy vaskonzolja van meg, s az erkélyről nyíló ajtó nyílása. Az épület mindkét oldalához homorított ívű földszintes épületrész kapcsolódik, illetve egy torony az épület sarkainál. A kert felőli homlokzaton a középső emeletes-oromzatos kiugró rizalit, elől hiányzik a fa nyitott veranda.
A kastély neves vendégei voltak az idők során
Schodelné Klein Rozália,
Nyáry (Nyáregyházi) Pál,
Ráday Gedeon,
Wartensleben Ágoston, Fáy András.
Az ingatlan a 2. világháború után egy ideig művelődési ház és autós kertmozi volt, a hátsó (kerti) homlokzat előtt futball- és sportpályát alakítottak ki. Idővel az elmaradt karbantartás miatt állaga annyira leromlott, hogy felújítás helyett - kiürítették és lezárták... Azóta is elhagyatottan áll - bár jelenleg magántulajdonban van, tehát nem látogatható. A kerítésen belülre ne próbáljatok meg bejutni!
A Szent Korona gombai története
A Bárczay-kastély legismertebb tulajdonosa báji Patay II. József (1797 v. 1804 -?) volt, a reformkori ellenzék egyik vezető alakja, Kossuth legfőbb kortese. Fia, Patay György alszázadosi rangban harcolt Komárom feladásáig. Amikor 1849 elején a kormány a fővárosból Debrecenbe tette át székhelyét,
Szemere Bertalannal és Horváth Mihállyal hármasban báji Patay II. József
menekítette a koronát, és útjukon egy éjszakát ebben a kastélyában töltöttek.
Ezt a történetet idézi fel a faluban emelt
N 47° 22,240' E 19° 31,870' 160 m [GCGOKA+államalapítási emlékmű] tetején a korona és a feljegyzés.
További látnivaló
Gomba falu helytörténeti tanösvénye
Forrás
Gomba a Turista Magazin cikkében
Gomba történelme a kozelestavol.hu WEB oldalán
Hosszabb cikk az 1705. évi gombai csatáról
A Patay-kastély - De általában érdemes ide benézni, ha kastélyokról, kúriákról keres információt az ember