1. pont: fél literes doboz, mágnessel rögzítve a vagon jobb hátsó sarkánál 2. pont: 2 méter magasan, tábla hátulján 3. pont: bal hátsó sarok, lent 4. pont: tábla, alul jobbra 5. pont: hátul

A körtúrát kerékpárral vagy gyalog lehet teljesíteni:

1. Kerékpárral javaslom Domaszéket kiindulópontnak. A Dankó Pista téren lehet parkolni (és megtalálni a ládát), innen az óramutató járásával megegyező irányban megtenni a körutat. Domaszéken a Szegfű úttól az 55-ös útig (kb. 1 km) és később az autópályán való átkelés után Nagyszéksósig (kb. 5 km) időről időre mély homokká válik az út. Ezeken a szakaszokon tolni kell a biciklit, ami edzi a váll- és hátizmokat is, valamint kreatív káromkodások juthatnak a kerékpáros eszébe, amikor váratlanul mély homokba csúszik a kerék. Ettől eltekintve az út többi szakasza kiválóan járható.
2. Gyalogos teljesítés esetén indulhatunk Domaszékről, a ládától, vagy Mórahalomról, a Kölcsey utcából. Ez esetben nem kell megtenni a teljes kört, csak átsétálni a másik településre, érintve a pontokat és busszal visszamenni a kiindulópontra. Gyakran jár a busz és negyedóra alatt visszavisz. Menetrendek

A túra nyomvonalát innen letöltheted.

A túra leírása:

1. pont: Sárkányhögy állomás  N 46° 15,082' E 20° 0,202' 89 m [GC25SK-1]

Itt van a láda és itt lehet parkolni is. Az állomásépület ma egy helytörténeti kiállítást rejt, amit időnként megnyit a Domaszék szebb jövőjéért közalapítvány. Mellette impozáns látványt nyújt a valódi mozdony és a tehervagon.
A helyiek többször is kijavítottak, hogy az állomás neve nem Sárkányhegynek, hanem Sárkányhögynek mondandó. Ezért utánanéztem a név eredetének. A Sárkány egy gyakori vezetéknév volt régen (mint az Ördög ezen a vidéken) és a högy szőlőbirtokra utal. Szegeden is van Sárkány utca, amit egy ottani lakosról neveztek el.
Innen induljunk el a vasút nyomvonalán Szeged irányába, délkelet felé a Viola utcán. Először jól tudunk haladni, de aztán van egy párszáz méteres homokos rész. Aztán elérjük az 55-ös utat, amin átkelünk. Itt is volt egy vasúti megállóhely és ez táblával is van jelölve. Ezután még egy átkelés lesz, az M5-ös autópálya fölött, és hamar elérjük a 2. pontot.

2. pont: Kunhalom állomás  N 46° 13,592' E 20° 2,292' 89 m [GC25SK-2]

Itt tehát volt egy nagy kunhalom és a Szegedről jövő vonal itt ágazott ketté. Eddig az északi vonal kis szakaszán voltunk, mostantól a délin haladunk majd nyugat felé. Az állomásépület itt is szép állapotban van, vendégházként működik. Kerítésén egy tábla a viharharangokról tájékoztat, melyekből többet is láthatunk utunk során. (Innen közelíthető meg egyébként a szegedi dínopark is.)
Tehát itt visszafordulunk, és újra átkelünk az autópályán, és ott élesen balra fordulunk, párhuzamosan haladunk az autópályával, míg el nem érjük a volt sínek vonalát újra. Itt megint egy mély homokos rész kezdődik és ez szakaszosan egészen Nagyszéksósig tart. A homokban azonban a szerencsések még ma is találhatnak hatalmas, ott felejtett sínszegeket.
Először érintjük a belső feketeszéli iskola épületét  N 46° 13,604' E 20° 1,424' 98 m [GC25SK+épület], ami 1854-ben épült, többezer gyerek járt ide és misézőhely is volt. Utána következik az Ábrahámszék  N 46° 13,600' E 20° 0,901' 87 m [GC25SK+Látványos terület] nevű hely, ami egy természetvédelmi terület és ahol van egy fotópont. Ennek az a célja, hogy követhessük a táj változását évszakról évszakra, évről évre.

3. pont: Feketeszél megálló  N 46° 13,452' E 20° 0,002' 92 m [GC25SK-3]
A jelszóhordozó nem pont az állomásnál van, mert az már nem létezik, hanem egy keresztnél. A keresztet állító személy mozdonyvezető volt. A II. világháborúban harcolt és megfogadta, ha élve hazatér, állíttat egy keresztet. Így is történt. És valahányszor vonatával a kereszt mellett elhaladt, mindig füttyjelzést adott.
Itt ér véget a zöld négyszög turistaút, mely Sziksósról indult és piros sávig vezet, melyet innen mi is követünk Nagyszéksósig.
A Feketeszél elnevezés arra utal, hogy itt volt a feketeföld és a homok föld közti átmenet. Lehet, hogy kicsit sötétebb, de itt is csak homok van manapság. Így toljuk tovább a biciklit.
Hamarosan elérünk egy másik volt iskola épülethez, ez a Külső-Feketeszél iskola  N 46° 13,380' E 19° 59,521' 98 m [GC25SK+épület], mely 1898-ban épült. Ma persze ez is magánház. Aztán útba ejtjük a feketeszéli játszóteret és lassan megérkezünk Nagyszéksóshoz, ahol ha szerencsénk van, ott lesznek a bivalyok, akik azt gondolják, idegenek vagyunk.

4. pont: Nagyszéksós állomás  N 46° 12,677' E 19° 56,927' 91 m [GC25SK-4]
Itt is jó állapotban megmaradt az állomás épülete, de itt nem ez a fő attrakció. Nagyszéksós nyaranta kiszárad vagy ellepi a káka és a nád. Ezért telepítettek bivalyokat ide, melyek rendben tartják a tó medrét. 2026 júniusában nyílik meg az új, 1,4 milliárd forint EU támogatásból készült ökoturisztikai központ.
Innen a vasútvonal egyetlen olyan szakaszán haladhatunk, melyen nem csak felszedték a síneket, hanem utat is építettek a helyére. Olyan keskeny, hogy azt hittem, hogy ez bicikliút és igen mérgesen néztem az időnként szembejövő autóra. De a helyi rendőr felvilágosított, hogy itt lehet gépkocsival is közlekedni, csak az ne legyen 2,75 méternél magasabb.

5. pont: Biteszék megálló  N 46° 12,995' E 19° 55,133' 98 m [GC25SK-5]
Azért került ide az utolsó pont, mert a Mórahalmi állomást teljesen átépítették és semmi se utal arra, hogy az vasútállomás volt valaha.
A Biteszék névben az előtag talán a Benedek egy becézett formája lehet, az utótag pedig természetesen nem ülőalkalmatosságra utal, hanem szikes területre. Csakúgy, mint a Domaszék, az Ábrahámszék és a Nagyszéksós-tó esetében is.
Ha Mórahalomról indulsz, a Kölcsey utcában tudsz parkolni és akkor a Biteszék lehet az első pont.

A szegedi kisvasút története

Szeged területe a XX. század elején többszöröse volt a maiénak, északon Kistelekig, nyugaton a mai megyehatárig tartott. Ezen a hatalmas területen tanyák és tanyaközpontok voltak, de kövesutak nem. Ezért merült fel az igény a kisvasút létesítésére. 1927-ben nyílt meg a vonal, mely elsősorban a személyszállítást szolgálta. A kiinduló állomás a Rudolf téren volt, ami ma a Roosevelt tér (szegedi kiejtése: Ruzvelt). Ezt az állomást már elbontották, de az összes többi megvan, méghozzá jó állapotban. Azért bontották el, mert 1949-től a kiinduló pontot az Átrakóra (ma Tisza pályaudvar) tették át, hogy a klinikák előtt ne legyen vasútforgalom. Kunhalom állomásnál ágazott ketté a vasútvonal. Az északi szárny Pusztamérgesig tartott és olyan helyeket érintett, mint Sárkányhögy (ma Domaszék), Pálffy-tanya (ma Rúzsa), Lengyelkápolna (ma Zákányszék). A déli szárny érintette Alsóközpontot (ma Mórahalom városa) és Várostanyát (ma Ásotthalom néven ismeretes). A vonatok menetsebessége 30 km/óra volt. Itt működött először az országban dízel-elektromos mozdony és itt volt az első fénysorompó kisvasúton. A vasút a megszűntetésekor a kor színvonalán állott, de a buszok kezdték átvenni a zsúfolt vonatok szerepét.

A Szegedi Körzeti Stúdió által gyártott 11 perces videó 2006-ból.

Mocsár Gábor és Rockenbauer Pál még 1971-ben készített egy lírai sőt drámai 50 perces dokumentumfilmet az akkor még működő szegedi Madzagvasútról.

Időről időre fölmerül, hogy be kéne járni a kisvasút nyomvonalát. Ilyen volt például ez a túra és ilyen a most zajló domaszéki túrasorozat, mely során 2027-re, a jubileumi évre végigjárják az egész 75 km hosszú vonalat.

Források: Wikipédia és kisvasut.hu.