-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A 10x15x6 cm méretű műanyag ládát az egyik matuzsálem papucsában találjátok.
Előjáték
A ládát eredetileg a guthi erdészet területén levő, a megye legnagyobb törzskerületű kocsányos tölgyéhez, a Hubertus tölgyhöz akartam rejteni. Volt már itt geoláda - a GCGUTI - amit a Covid alatt Fairy az erdészet határozott kérésére a "járványügyi tilalmakat és az alapvető emberi normákat figyelmen kívül hagyó játékosok további szabályszegő viselkedésének" megakadályozása érdekében megszüntetett. Miután nagy nehezen sikerült felvennem a kapcsolatot ismét az erdészettel elutasították a ládatelepítésre vonatkozó kérésemet arra hivatkozva, hogy az erdészet üzemi terület, csak engedéllyel, munkaidőben lehet látogatni a tölgyet.
A bagaméri fák közül csak a fehér nyárak közelíthetők meg korlátozás nélkül, az iskola udvarán álló jegenyefenyők csak az utcáról szemlélhetők meg - az iskola udvara napközben is zárva van - míg az álmosdi óriás gesztenye tulajdonosa nem engedélyezte a geoláda elhelyezését a fa környékén, de a fa szabadon látogatható.
Megközelítés
Bagamér tömegközlekedéssel Debrecenből busszal közelíthető meg, a menetidő 40 perc. A buszmegállótól mintegy 2.5 kilométer sétával érhetők el a rejtekhely.
Autóval érkezve a
N 47° 27,412' E 21° 59,569' 124 m [GCMO09+Parkoló] ponton, a műút végén az útszélén lehet parkolni. Száraz időben a földutakon a ládáig lehet autózni de számítsatok arra, hogy a földúton néhány helyen méretes pocsolyák találhatók. A parkolótól mintegy 1.5 kilométer séta a rejtekhely.
Ha kerékpárral érkeztek célszerűbb a
N 47° 27,114' E 21° 59,483' 124 m [GCMO09+Jobbra] pontban jobbra a határ felé elfordulni majd a
N 47° 27,513' E 22° 0,822' 124 m [GCMO09+Balra] pontban balra fordulni és ezen a kerékpárral jobban járható földúton megközelíteni a fát.
Fehér nyár
A bagaméri fehér nyárfák a Kék-Kálló-völgyben található matuzsálemi korú, különlegesen nagy méretű faegyedek. A térképen Takó-hegyi nyárasként szerepel ez a terület. Ezek a 22 méter magas, 630-670 cm törzskerületű, alacsonyan szétágazó, többtörzsű matuzsálemek a táj jellegzetes, védett természeti értékei közé tartoznak.
Sajnos a legnagyobb törzskerületű fa már kidőlt, egy másik kérgének egy része levált de egy 630 törzskerületű fa még mindig egészséges.
A fehér nyár eurázsiai faj. Elsősorban Közép- és Délkelet-Európában, Kis-Ázsiában és Észak-Afrika partjain fordul elő. Elterjedésének északi határa a Rajna mentén, a Duna felső folyásánál és az Urál-hegység alatt húzódik. Az Alföldnek őshonos fája, az árterek legvizesebb, árvizek által legtovább borított részein érzi jól magát. Érdekes módon a Kiskunság homokján is megél, a borókás fehérnyárasok fő fafaja. Azt jelzi, hogy a nagy lecsapolások előtt bizony ezek a területek is nedvesek voltak, ha nem is a felszínen, de a homok alatt nem mélyen talajvizet talált a nyárfa
A szürke nyárral kereszteződik, emiatt a tiszta fehér nyár mára nagy ritkaságnak számít.
Gyorsan és nagyra nő, a 40 méteres magasságot és a másfél méteres törzsátmérőt is elérheti. Ott fejlődik a legjobban, ahol a gyökerével eléri a talajvizet.
Törzse ritkán egyenes, ezért valódi faanyagként nehezen használható. Puha fája nem tartós. Inkább papírgyártásra és hasonló célokra használják. A nemes nyárakkal szemben ez mindenképpen hátrány, nagy előnye viszont, hogy őshonos, ezért a rovarvilág jobban tudja hasznosítani.
Jegenyefenyő
A botanikai ritkaságnak számító két hatalmas fa a település központjában, a Rákóczi utca 2. szám alatti általános iskola udvarán található.
N 47° 26,970' E 21° 59,330' 124 m [GCMO09+Jegenyefenyők] A jegenyefenyők 1981-től védettek. Eredeti élőhelye az észak-afrikai Atlasz-hegység 1800-2000 méteres tengerszint feletti magassága. A fák 30-35 méteres magasságukkal és 300 és 335 centiméteres törzsátmérőjükkel méltán Magyarország legnagyobb fái közé sorolhatók. 2014-ben az egyik fát villámcsapás sújtotta, hatalmas megtört ágát levágták. Numídia jegenyefenyő az országban csak két helyen található, a másik példányt a vácrátóti botanikuskert őrzi.
Az örökzöld fa koronája tömött, piramis alakú, erősen elágazó fa. Sima, egyenes, szürke kérgén sűrű örvökben nőnek ki az ágak, amelyek a kúp alakú koronát alkotják. Tobozai a 20 centimétert is elérik.
Rekorder vadgesztenyefa Álmosdon
Ha még van kedvetek ellátogathattok a Bagamértől mindössze négy kilométerre levő Álmosdra, ahol hazánk legnagyobb, mintegy 250 centiméter törzsátmérőjű vadgesztenye fáját tekinthetitek meg.
N 47° 24,580' E 21° 58,870' 124 m [GCMO09+Vadgesztenye]
A múlt század közepén telepített egykori park területe mára három hektárra csökkent, de még jó néhány növényritkaság megtalálható benne: hatalmas vörös tölgyek, kislevelű hársak, vasfa, kolorádófenyő és a sima fenyő. Szinte egyedülálló, különleges látványossága az a hatalmas átmérőjű vadgesztenyefa, melynek koronaágai legyökeresedtek, átmérőjük egyenként is meghaladja a 70 centimétert.
A park fái elöregedtek, ezért szeles időben nem javasolt a park látogatása.