Fatuskó tövében az úttól kb. 40 méterre délre.

Bevezetés
A megyei Óriások sorozatban Borsod-Abaúj-Zemplén megyét egy 55,2 méter magas duglászfenyő képviseli, 54 méteres társaival körülvéve. Amikor elvállaltam ezt a feladatot, úgy gondoltam, hogy túrázós célpontot választok. Keresgélés közben megtudtam, hogy Zemplénben van Magyarország legmagasabb fája és azonnal döntöttem. Sajnálom, hogy nagyon közel van a kiindulóponthoz és látványosabb nagy fák is vannak, de a cím kötelez. A helyszín bejárásakor azt éreztem, hogy a Nagy Duglászos facsoport együtt nagyon impozáns, különleges helyszín.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés
Háromhuta község Újhuta településrészén a Kastélyszálló előtt lehet parkolni  N 48° 22,933' E 21° 27,051' 303 m [GCMO04+Parkoló].
Innen a kék négyszög jelzésen kell elindulni. Mintegy 100 méter után a jelzett útvonal elkanyarodik észak felé, egy jelzetlen út pedig halad tovább délkeletre, ezen kell tovább menni. Az elágazásban egy fára fel van festve egy nyíl és a duglász felirat.
Tömegközlekedéssel Újhuta autóbusz-forduló megállóban kell leszállni. Sárospatak vasútállomás, vagy Vámosújfalu Olaszliszka-Tolcsva vasútállomás megállóhelyről indulnak menetrendszerinti autóbuszok. (Volánbusz menetrend)

Magyarország legmagasabb fája
2020 márciusában vette át ezt a címet az Óhuta közelében álló duglászfenyő.  N 48° 22,756' E 21° 27,230' 364 m [GCMO04+Látványos terület] A fa magasságát hagyományos méréssel 55,2 méterben állapították meg. A fa megméréséről videó is készült. A fenyő törzskörmérete 320 cm (2022-es mérés). A legújabb lézeres mérés szerint a fa egyik szomszédja is gyakorlatilag ugyanilyen magas.

Duglászfenyő
A duglászfenyő Észak-Amerika nyugati partvidékén őshonos örökzöld fenyőféle. Eredeti élőhelyén akár 100 méter magasságúra is megnőhet. Európában értékes faanyaga miatt, illetve gyors növekedésű díszfának telepítik. Hazánk éghajlata alatt csak közepes termetű fává cseperedik.
A zempléni Nagy Duglászos története a 19. század végére nyúlik vissza. Ekkor kezdett háromhutai birtokán nagyszabású fenyő telepítésbe báró Waldbott Frigyes. Elsősorban lucfenyőt ültettetett, de külföldről származó fenyőfélékkel is gazdagította a faállományt. Célja az üveghuták és a faszéntermelés ellátása volt. Utódai nagy gondot fordítottak a fenyves ápolására, nevelésére.

Háromhuta
Háromhuta a Zempléni-hegység mélyén fekszik. Három, többé-kevésbé különálló településrészből áll: Óhuta, Középhuta és Újhuta.
A Regéc határához tartozó erdős hegyvidéken II. Rákóczi Ferenc alapított üveghutát 1698-ban. 1916-ig folyt az üveggyártás, tokaji borospalackokat gyártottak itt. Az üveggyárhoz kapcsolódóan alakult ki a három telep, Regéchuta, Középhuta és Új-Regéchuta (mai nevükön Óhuta, Középhuta és Újhuta). Ezek a 19. század utolsó harmadában Regéctől elválva együttesen alakultak önálló községgé Háromhuta vagy Regéci-Háromhuta néven.

Források
dendromania.hu
dendromania.hu/falisták
Háromhuta község facebook oldala
lelepo.hu/legmagasabb-duglaszfenyo/
botanikaland.hu
wikipedia
Háromhuta hivatalos honlapja