A rendkívül forgalmas helyszín miatt a ládát a közeli parkban rejtettem el. A két templomnál vason kapaszkodik az apró jelszóhordozó, a harmadik pont, a láda koordinátáinak egyik illetve másik felével. Mindkét pont közvetlen közelében elhelyeztem 1-1 pót jelszóhordozót is, max. 10 méteres körzeten belül, matricát keress az első ponton ereszcsatornán, a második ponton elektromos szekrényen! A jelszó a két templomnál és a ládában található szavak egymás után írva, 20 karakter összesen.

Megközelítés

Tömegközlekedéssel
A belvárosban nehéz parkolni, hiába elérhető a két pont autós közlekedéssel, nem egy "drive-in" találat ez a multi. A legpraktikusabb a más településről érkezőknek tömegközlekedéssel jönni a megyeszékhelyre.
A legjobb kiinduló pont  N 46° 50,011' E 16° 50,899' 160 m [GCZEGP+a vasút], ide esnek közelebb a templomok. A 23-as és a 25-ös vasútvonalak érintik a várost. A sétát kedvelőknek szóba jöhet  N 46° 50,699' E 16° 50,945' 160 m [GCZEGP+az autóbusz] is.
Az utazás megtervezéséhez a vasúti menetrend és az autóbusz menetrend oldalak használhatók.

Autóval
Aki mégis autóval közelíti meg a látnivalókat, a vasútállomás melletti fizető parkolóban kereshet parkolóhelyet, ami nem szokott zsúfolt lenni és nem esik túl messze:  N 46° 50,051' E 16° 50,857' 160 m [GCZEGP+parkoló]



Az evangélikus templom
 N 46° 50,199' E 16° 50,748' 160 m [GCZEGP-1]
Az evangélikus közösség neogótikus templomát 1906 márciusában kezdték építeni Gerey Ernő tervei alapján, felszentelését 1907 júliusában tartották. A 20. század elején, a mintegy 9800 lakosú városban alig 2 százalék evangélikus hívő kezdeményezésének köszönhetően, Morandini Tamás építette.
A különösen szép belső festésű templom falai ritkaságot is rejtenek: egy ma is működő, bár szerkezetében átalakított Angster-orgonát. (Angster József Közép-Európa egyik legkeresettebb orgonagyártója, s a magyar iparművészet kimagasló alakja volt, orgonái a szegedi dómtól a kis települések templomáig, sok helyütt megtalálhatóak.)
A templom keleti oldalán Farkas Ferenc szobrászművész alkotása, Luther Márton szobra áll.
A templom előzetes bejelentkezéssel látogatható:
telefon: +36/92/598-018, e-mail: zalaegerszeg@lutheran.hu
Istentisztelet vasárnaponként, 9:00-kor van.

A református templom
 N 46° 50,200' E 16° 50,646' 160 m [GCZEGP-2]
Az 1930-as évek végén a kisszámú református közösség kezdeményezte a templom építését (az akkori 13 ezres lakosságból alig nyolcvanan gyakorolták e vallást). Hogy gyarapítsák a munkálatokhoz szükséges tőkét, 2000 levelezőlapot küldtek szét az országban a felépítendő templom ábrázolásával. Szeghalmy Bálint tervei 1937-ben készültek el, a templomot 1942-ben avatták fel. Az erdélyi építészet hagyományait felhasználó épület is őrzi a titkát: festett üvegablakait a háború idején - hogy védjék őket - eltávolították, s csak a 20. század utolsó évtizedében helyezték vissza Zsellér Imre festőművész történelmi családok címereit ábrázoló festményeit. Virágos cserépkályháját Németh Gábor kályhásmester készítette.
Legutóbb 2018-ban újult meg, ekkor a tetőszerkezet és a tető héjazata helyi összefogásban lett kijavítva.
A templom előzetes bejelentkezéssel látogatható:
telefon: +36/92/596-969, e-mail: zalaegerszeg@reformatus.hu
Istentisztelet minden vasárnap, 10:00-kor van.

Evangélikus - Református - Mi teszi a különbséget a két nagy protestáns vallás közt?
Luther Márton, Kálvin János, Ulrich Zwingli... Vajon miért és hogyan vált további szálakra a keresztény hit az 1500-as években? A templomok berendezése és díszítése? A Biblia szorosabb vagy megengedőbb értelmezése? A szertartástan, amiben az előző filozófia megjelenik?
Aki érdeklődő, szívesen olvas utána, itt talál egy jó írást a témában: Vajon miben különbözik egymástól református és evangélikus?.

A reformáció Zala vármegyei történetének igen rövid áttekintése
A reformáció Zala vármegyei elterjedése a 16. század közepén vette kezdetét, szorosan összefonódva a korszak meghatározó főúri családjainak vallásváltásával. A vármegye északkeleti részén a Batthyányak, míg a déli területeken a Zrínyiek és a Nádasdyak váltak a protestantizmus legfőbb pártfogóivá.
A legfontosabb szellemi központ Alsólendva lett, ahol Kulcsár György tanító és nyomdász tevékenysége révén magyar nyelvű hitbuzgalmi könyvek láttak napvilágot. A 16. század végére a vármegye lakosságának döntő többsége már az evangélikus vagy a helvét (református) irányzathoz tartozott.
A lendület a 17. században tört meg, amikor az ellenreformáció és a rekatolizáció hulláma elérte a térséget. A főúri családok (például az Esterházyak és a Batthyányak) visszatérése a katolikus hitre maga után vonta a jobbágyfalvak kényszerű felekezetváltását is. Ezáltal 18. századra a protestánsok száma jelentősen lecsökkent.
Megújulást az 1781-es türelmi rendelet hozott, több közösség újjá szerveződhetett. A XIX. és XX. század folyamán a zala vármegyei protestantizmus a lassú építkezés és az intézményesülés korszakát élte a korábbi elnyomás után.
Mára a reformáció szellemisége a modernizált iskolarendszeren keresztül él tovább. A gyülekezetek nagy hangsúlyt fektetnek a felekezeti iskolák fenntartására és a pedagógusok képzésére. Emellett a protestáns sajtó (folyóiratok, naptárak) terjesztése segít abban, hogy a szórványban élők is informálódjanak az országos egyházi eseményekről.

Szeghalmy Bálint - a református templom tervezője
"A templom Isten háza. Tehát legyen tiszta, minden a maga természetes színében. A templom Isten trón terme. Legyen jó természetes világítás. (Ez megszabja az ablakok méretét, elhelyezkedését.) Akusztikája természetes: a csendesen elmondott ige is legyen mindenütt jól hallható. A református istentisztelet sok elemből áll: Istentisztelet, bibliaóra, szeretet vendégség, ifjúsági alkalmak, közművelődés. Mindennek legyen helye."
Szeghalmy Bálint, a két világháború közötti időszak talán legismertebb templomépítőjének szavai ezek. Hogy mindezt megvalósíthassa, egy kicsi, szegény közösség nagy hitére, kitartására, nemes álmaihoz való konok ragaszkodásra s minden gátat elsöprő állhatatosságára volt szükség. Munkásságára közvetlen nem bizonyítható kapcsolaton keresztül, mégis szemmel látható módon hatással volt Kós Károly munkássága.
Legnevezetesebb munkái a miskolci Deszkatemplom, szintén a borsodi megyeszékhelyen a Martin-kertvárosi templom, történelmi szempontból pedig a kenderesi városháza, a Horthy Miklós kormányzóval való kapcsolat miatt érdekesség.

Forrás
Zalaegerszegi református templom
Történeti szemelvények a református templom kapcsán
Történeti szemelvények az evangélikus templom kapcsán