A kastélynál mágneses jelszóhordozót keress, 15x50 mm méretűt! A forrás közelében, a lépcső mellett lapul a láda - a korláton túl, öreg fatönk gyökerei közt bukkansz rá. Pótjelszót a kastély háta mögött kerítésoszlop mellé akasztva, tujaágak takarásában találsz, a forrásnál pedig tábla mögé rejtve lelsz.

Megközelítés

Tömegközlekedéssel
Távolsági autóbusszal Zalaegerszeg illetve Nagykanizsa felől érdemes Söjtörre utazni, a buszjáratok közvetlenül az első pont közelében állnak meg, Söjtör, Deák emlékház  N 46° 40,182' E 16° 51,244' 150 m [GCDFDK+buszmegállóban].

Segítség az utazástervezéshez az alábbi oldalakon
Google Maps-on a buszmegálló
mavcsoport.hu - keresd a listából Söjtört!

Autóval
A kastélyig:
A kastély előtt illetve a buszmegállónál is ingyenes parkolási lehetőség áll rendelkezésre:  N 46° 40,155' E 16° 51,271' 150 m [GCDFDK+parkoló1.] és  N 46° 40,184' E 16° 51,231' 150 m [GCDFDK+parkoló2.].
A forráshoz:
Mindenképpen javaslom, hogy gyalogszerrel menj a forrásig, előbb a Szent Jakab úton - itt kék kereszt túraút jelzésen vezet - majd a pincéket elhagyva már jelzetlen úton érsz célba. Ha nincs lehetőséged rá, a Deák-kútig gyalogosan eljutni, autóval rövidíthetsz a távon és egészen Sántaszer végéig mehetsz így, eddig a pontig:  N 46° 39,647' E 16° 51,455' 235 m [GCDFDK+Itt állhatsz meg autóval].



Anekdoták Deák Ferencről

"Körül talán... De belül nem!"
Az alábbi történet a pesti Angol Királynő Szálló éttermében játszódott, ahol Deák Ferenc és állandó asztaltársasága, a "Deák-párti" kör ebédelt. Nyáry Pál az ebéd végeztével véletlenül elvitte Deák kalapját, azt visszahozva, így kért elnézést:
"Körülbelül egyforma nagy a fejünk."
Deák egy pillanatnyi gondolkodás nélkül vágta rá a híres választ:
"Körül talán, de belül nem!"
A két politikust mély, évtizedes barátság és kölcsönös tisztelet fűzte egymáshoz, hiszen bár politikai ellenfelek voltak - Nyáry az ellenzéki radikálisokat, Deák a mérsékelteket képviselte -, a reformkor nagy küzdelmeit vállvetve vívták meg.

Deák és a passzív ellenállás
Deák Ferenc hozzáállását, következetességét jól példázza a történet, amit egy társasági eseményen jegyeztek fel róla:

"Egy alkalommal Deák pipára gyújtott volna, ám a kezébe vett pipadohányon mérgesen fedezte fel a Habsburg sast.
-Nekem olyan dohányt adjatok, amin magyar címer van! - Szólt a politikus.
-Olyant nem tudunk, mert a császár minden dohányneműre a kétfejű sast nyomtattatja. - Így a válasz...
-No, akkor mostantól nem dohányzom. - Jelentette ki Deák - és ekként is cselekedett."

A söjtöri Deák-kastély, a Haza Bölcsének szülőháza
1. pont:  N 46° 40,137' E 16° 51,284' 165 m [GCDFDK-1]
Deák Ferenc a zala vármegyei Söjtörön született, 1803-ban. Édesanyja, Sibrik Erzsébet, a szülésbe belehalt. A későbbi államférfi így rövid ideig lakott a kis faluban, a máig megőrzött Deák-kastély falai között. Nagybátyja nevelte fel, ezért apja halála után vele együtt a kehidai Deák-kúriába költözött, 1808-ban.

A söjtöri kastély kiválóan példázza a zalai köznemesség életét, lakását.
Az 1700-as években, eredetileg katonai szálláshelynek építtette a vármegye, 1768-ban Deák Gábor (Deák Ferenc nagyapja) megvásárolta és kúriává alakította a félkészen maradt épületet, a barokk stílusán nem változtatva. A boltozatokat, tetőt, a belső vakolást, meszelést, az asztalos-, lakatos- és üveges munkákat, a cserépkályhákat már ő készíttette.
Később Deák Gábor idősebbik fia, Ferenc vette birtokba a nemesi kúriává alakított épületet. Bár erre írott forrás nem áll rendelkezésünkre, s a műemléki feltárás sem adhatott választ a falfestések elkészültének pontos idejére, de valószínű, hogy már kettejük megrendelésére készültek a falak festett díszítései, esetleg az 1791-es tűzeset után, mikor a károkat az asszony örökségéből tudták helyreállítani. Az egyik szoba figurális falfestéséről Deák Ferenc gyámleánya, Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona is megemlékezik: "E háznak is meg volt a nagy szobája vagy terme, mely kisebb curiákban is feltalálható, s a söjtöri ház termének falait freskók fedték, a család állítása szerint, azok a hét vezért ábrázolták." A délnyugati sarokszobában, ha töredékesen is, 2002-ben valóban vezérek portréi kerültek elő. Ezek a Nádasdy Ferenc országbíró támogatásával 1664-ben Nürnbergben megjelent vaskos könyv ábráit felhasználva készültek. A Mausoleum versbe foglalt szövegekkel és metszeteken mutatja be a hun és magyar vezéreket, illetve királyokat.
Fia, Deák Ferenc, a Haza Bölcse, 1808 és 1854 között Kehidán lakott, ottani, valamint söjtöri és tófeji birtokainak gondos gazdája, szerető testvér és rokon. 1854-ben birtokait eladta, a fővárosba költözött. Söjtör nővére, Deák Klára és férje - az ifjúkori barát, a kiváló gazdálkodó és közéleti férfiú -, Oszterhueber József birtokába került, ezután náluk, a szomszédos Pusztaszentlászlón töltötte a nyarakat, nem hagyva ki a szüreteket sem. Ennek emlékét őrzi ma is a közeli Deák-forrás és a Deák-emlékkút.

A kastély falára a Millennium évében került először emléktábla, a kastély pedig viharos időket átvészelve - volt posta, szolgálati lakás, orvosi rendelő - de még klubhelység is - 1999-ben állami támogatásból megújult, ma múzeumként őrzi Deák és a vidéki, köznemesi élet emlékeit.

A múzeum nyitvatartása:
szerda-csütörtök-péntek: 09:00-15:00
(2026.02.10-i állapot szerint. Ha változást tapasztalsz, kérlek értesíts és korrigálom!)

A tárlatvezető elérhetősége:
Cseh Veronika
Telefon: +36-92-369-039
Telefon: +36-30-140-0785

A Deák-kút
2. pont:  N 46° 39,149' E 16° 51,510' 225 m [GCDFDK-2]
Ha a falu déli oldalán akár a Sántaszeren át elindulunk, nagyjából 3 kilométernyi sétával jutunk el a forráshoz. A víz a környező, a Göcsejre nagyon jellemző, hullámzó dombhátak közt a lefolyó vizek gyűjtőpontja. Vize időszakos vízfolyáson, föld alatti utakon jut(hat) a Válickába, amely a közvetlen környezet legjelentősebb vízfolyása.
Geológiai érdekesség, hogy a forrás közelében mélyfúrásokat is végeztek, melynek során a közelben húzódó, Dél-zalai kőolajmezők kiterjedését vizsgálták, valamint a Balatont is létrehozó tektonikai vonalakat. Az olajipari kutatások az 1950-es és 1960-as években érték el a csúcspontjukat, ekkor a Deák-kastélytól dél-keleti irányban, 100 méteren belül is zajlott mélyfúrás.

A helyi történetmesélők szerint Deák Ferenc nagyon szeretett a forrásnál tartózkodni, a Deák-Oszterhueber szőlőbirtokok is errefelé, a hegygerincen és a kút felé ereszkedő domboldalban terültek el. Amikor Deák már inkább Pesten tartózkodott, képviselőként, a tavasz beköszönte és a szüret vége közti időszakban hosszú időszakokat töltött ezen a vidéken, ilyenkor a család pincéinél tartott baráti összejöveteleket.
Szintén a Deák-kúthoz köthető legenda az alábbi:
"Egyszer midõn beljebb ment az erdõbe, s egy nagy fatörzsre leült pihenni, zörrenést hallott, s midõn odanézett, egy hatalmas anyafarkast látott közeledni, lihegve. Egy pillanatra megdöbbent, mert kampós sétabotjánál egyéb nem volt nála; de hamar visszanyerte önuralmát és ülve maradt, tekintetét merõn a farkasra szegezve. - Eszembe jutott - mondá másnap, hogy az állatszelídítõk mennyire hatnak erõs nézésökkel a legvadabb állatokra is. Hátha én is tudnék hatni egy farkasra. Merõn nézte tehát a farkast mindig szemeibe tekintve; ez meg 4-5 lépésre közeledve, kutyamódra hátsó lábaira ült, nyelvét kiöltve lihegett, s szintén szembe- nézett Deákkal, ki mozdulatlanul függesztette átható tekintetét az állatra, várva, hogy mely pillanatban rohanja meg. Így néztek egymással pár percig farkasszemet. Az állat azután... mert Deák szemeibõl kiáradó tüzet és erõt nem bírta kitartani,... néhány perc múlva lassan eloldalgott.
20-30 lépésrõl újra megfordult, egy darabig fülelt, de minthogy Deák mozdulatlanul kísérte szemeivel, elkotródott."

További látnivalók

Festetics-kastély Söjtörön
 N 46° 40,261' E 16° 51,322' 150 m [GCDFDK+Festetics kastély]
Érdekesség, hogy a Deák-kastély nagyobb történelmi jelentősége ellenére a kisebb és szerényebb épület a falu nemesi lakóépületei közül.
A grófi rangú Festetics család kastélya az 1820-as években épült, zalabéri Horváth Eduárd császári és királyi kamarás nevéhez fűződik, ő cserélte el unokatestvérével, gróf Festetics Bennóval annak baltavári kastélyára.
A söjtöri kastélyépület 1944-ig volt a Festetics család birtokában, ma szépen felújított iskola működik benne.

Szent Jakab apostol Templom
 N 46° 40,235' E 16° 51,441' 150 m [GCDFDK+Templom]
Ha már az államférfi szülőházát megkeresed, érdemes a templomig elsétálni. Az 1756 és 1779 között a helyi nemesek támogatásával, barokk stílusban épült, római katolikus templomban keresztelték meg újszülöttként Deák Ferencet. Az erről tanúskodó keresztlevelet mind a mai napig itt őrzik, az Emlékházban található példány az eredetiről készült másolat.
A templom miserendje.

Források és érdekességek:
Deák és Söjtör az Arcanumon
Deák-forrás és emlékút Söjtör honlapján
Deák-kastély Söjtör honlapján

Ládatörténet:
Csipet-csapat és Melinya jelzése alapján korrigáltam a láda koordinátáit. Köszönöm nekik a jelzést!