Kőüregek kegyetlen kebelén kavicsok "kulcsokat" rejtenek, a 15x10x5 cm méretű kincsesláda kálvária kebelén bújik. Ha a mogorva mélységbe merülést mellőznéd, kőlyukak keleti karimáján túl, fák tövében, vagy kövek közt kutass a "kulcsok" kópiájáért! A 4 ponton talált 4 szót egymás után írd be jelszó gyanánt!

Megközelítés
Tömegközlekedéssel
Solymár vasútállomása  N 47° 35,781' E 18° 56,968' 150 m [GCJVBG+vasútállomás] Budapest, Nyugati pályaudvar felől érhető el a rendszeresen közlekedő MÁV járatokkal. Innen autóbusszal lehet közvetlenül eljutni a  N 47° 35,221' E 18° 56,231' 210 m [GCJVBG+autóbuszmegálló] Munkás utcai buszmegállóba.

A buszmegállóból a Mátyás király utcán dél-kelet felé indulva, a kis utcákon át kanyarogva, folyamatosan keletnek tartva a  N 47° 35,192' E 18° 56,560' 200 m [GCJVBG+elágazás] pontnál jobb felé jelzetlen ösvényre letérve tudod megközelíteni a patakvölgyet, ahonnan nem messze az első barlang vár.

A túra végeztével a Kálvária-barlang felől a már korábban bejárt ösvényen és a Zerind vezér utcán lehet eljutni a Muflon utcai buszmegállóba  N 47° 34,241' E 18° 55,891' 305 m [GCJVBG+autóbuszmegálló], fél kilométernyi plusz sétával. Innen a 157-es autóbuszjáratok közlekednek Hűvösvölgy felé.

Vasúti menetrend:
832-es vonal vasúti menetrendje

Autóbuszmenetrend:
64-es járat
64B járat
157-es járat

Autóval
 N 47° 35,140' E 18° 56,346' 200 m [GCJVBG+parkoló], vagy  N 47° 35,203' E 18° 56,238' 200 m [GCJVBG+parkoló] innen körtúraként teljesítve a távot, kényelmesen bejárhatók a pontok.

Körtúra esetén - útvonalválasztástól függően 8-10 km-es gyaloglással számolj!



A bejáráshoz bakancsot, erős túraruházatot javaslok, a barlangok igénybe fogják venni. A terep több helyütt nehéz, a barlangokba ne menjetek egyedül, mindig hagyjatok információt valakinél, hová indultatok! A rejtések megközelítése sehol sem igényel kötélbiztosítást, de minden esetben alaposan gondoljátok át az odajutást, vigyázzatok a terep nehézségeivel, csúszós kövekkel, morzsalékos talajjal! Csak úgy másszatok be/le, hogy előre megtervezitek, hogyan jöttök vissza! A fejetekre vigyázzatok, sisak - akár egy bringás - jól jöhet! Ha gyerekkel keresitek fel a helyszíneket, legyetek nagyon óvatosak, fegyelmezettek!

Egy fontos kérés még: mielőtt nekiindultok a ládavadászatnak, olvassátok el az alábbi etikettet - ha nem érzitek magatokénak minden pontját, ne vágjatok bele!

Köszönöm, hogy a fentieket megszívlelitek - és jó túrát, remek kalandot, sikeres keresést kívánok!

1. Paprikás-üreg
 N 47° 35,040' E 18° 56,805' 190 m [GCJVBG-1]
A solymári Paprikás-üreg (más néven Jegenye-völgyi-barlang) viszonylag kis méretű - az Országos Barlangnyilvántartásban - nem is szerepel, de geológiai szempontból érdekes formáció. Hosszúságáról hivatalos adat nem áll rendelkezésre, de 40-50 m közt lehet.
Az üreg kialakulása valószínűleg nem a környékre jellemző karsztosodási folyamatokhoz köthető. A Budai-hegység ezen részén a triász kori mészkőbe a mélyből feltörő hévizek és a felszíni erózió együttesen alakították ki a járatokat. A Paprikás-üreg esetében a patak völgyének bevágódása és a kőzet repedései mentén történő oldódás játszott kulcsszerepet.
Érdekes, a befoglaló kőzet színvilágától eltérő, így jól felismerhető kaolinit réteg fedezhető fel benne - ez az ásvány a kerámiák jellemző alapanyaga. A barlang kialakulásának másik verziója is innen táplálkozik, egyes források szerint "piktortégla" bányászat során alakult az üreg, bár erre vonatkozó nyomok nem maradtak fenn.

Bár az üreg kicsi, a Budai-hegység barlangjaihoz hasonlóan alkalmi menedéket nyújthat kisebb állatoknak vagy rovaroknak, de jelentős denevérpopulációról nincs feljegyzés az üreg kis mérete és a gyakori emberi zavarás miatt. A barlangnál több alkalommal ottjártamkor is bivakfelhasználás jeleit tapasztaltam.
Aprócska, alig barlang az első pont, mégis érdemes óvatosan megközelíteni. Porló, csúszós talaja miatt már ide sem árt megfelelő ruházat és bakancs. A barlang nincs lezárva, szabadon látogatható.
A jelszórészletért egészen addig menj a barlang mélyére, míg már csak kúszva tudnál tovább haladni! 40 méter után bal kéz felé keresd egy oldalsó üregnél! (Biztos, ami biztos, két követ is rejtettem. Ha a másikat találod meg, hagyd a helyén, kérlek, ne akard "javítani" a rejtést! Köszönöm!)

Pótjelszót a barlang szájától keleti irányban találsz, egy több törzsű fa tövében, odú mélyén, kő- és fadarabon is. A barlang bejáratától 15 méteren belül.

Az első pont után a Paprikás-patak völgyében, sárga sáv túraút jelzést követve jutsz el előbb a régi strandfürdő gátjáig  N 47° 34,816' E 18° 56,426' 210 m [GCJVBG+gát] majd rögtön utána a 4-5 méteres magasságból alázúduló Jegenye-völgyi vízeséshez  N 47° 34,790' E 18° 56,390' 210 m [GCJVBG+vízesés]. A kettő közt, ha a patak útját követed, mésztufagát vagyis tetaráta képződményt láthatsz. Az egykori strandot 1929-ben létesítették és Budapest 1944-45-ös ostroma során pusztult el.

A sárga sáv túraút jelzésre visszatérve, majd a  N 47° 34,658' E 18° 56,350' 210 m [GCJVBG+elágazás] pontnál jelzetlen úton balra térve jutsz el a második pontra.

2. Les-hegyi-barlang
 N 47° 34,593' E 18° 56,767' 280 m [GCJVBG-2]
Jelzetlen útra kanyarodva, irgalmatlan meredek - 700 méternyi távolságon belül 93 m szintemelkedés(!) - alig látható ösvényen éred el a második pontot. Ez a pici barlangocska már a Budai-hegység jellemző alapkőzetében, Dachsteini mészkőben alakult ki. Úgynevezett karsztos kőfülke vagy sziklaodú. Nem a mélyből feltörő hévizek vagy a mélybe szivárgó vízfolyások vájták ki, mint nagyobb társait, hanem a felszíni erózió, a fagyaprózódás és a kőzet repedései mentén beszivárgó csapadékvíz formálták ilyenné. Falain meszes lerakódás, hegyi tej (Montmilch) megfigyelhető. Szerkezetileg egyetlen rövid, tágasabb üregből áll, amely befelé gyorsan elszűkül. Teljes hossza 12 méter, függőleges kiterjedése 4 méter. Bejárata viszonylag könnyen észrevehető a sziklás terepen, de mélyebbre hatolni benne már nem lehet. A bejárás során a barlangban
barlangi keresztes pókokat (Meta menardi) láttam. Ezek látványos, de ártalmatlan jószágok, véletlenül se emeljetek rájuk kezet!
A barlang nincs lezárva, szabadon látogatható. Ha kövekkel elzárva találod a bejáratát, nyugodtan pakold el az akadályt majd a keresés végeztével építsd vissza a torlaszt!
Egy átlagos termetű embernek épp elég a hasadék, lábbal előre, háton tudsz bebújni, fordulva, csavarodva. Ne félj, mire áthúzod magad a résen, kitágul a tér körülötted. Háttal állva a bejáratnak jobb kéz felé is van egy rövid járat, de te a szemben lévő, függőleges hasadékot válaszd! Kicsit kell csak előre menned benne és ott lesz a jelszót rejtő kő, 6-7 méterre a bejárattól, jobb kéz felé. Bal oldalt, ahol kötélbiztosítás számára bevert vasszeget találsz, van egy mély, hívogató, függőleges járat - oda ne menj már le! (Biztos, ami biztos, két követ is rejtettem. Ha a másikat találod meg, ami a bejárattól jobb kézre eső járat elején van, hagyd a helyén, kérlek, ne akard "javítani" a rejtést! Köszönöm!)

Pótjelszót a barlang szájától keleti irányban találsz, egy két törzsű, öreg fa tövében, talajszinti odú rejtekében, kő- és fadarabon is. A barlang szájától légvonalban kb. 15 méternyi távolságban

A Les-hegyi barlang közelében van egy látványos kőfejtő
 N 47° 34,691' E 18° 56,995' 270 m [GCJVBG+kőbánya], érdemes kitérni oda is. A Les-hegy kőzeteit már az 1800-as években bányászták, a patakvölgy egyes tájsebei a közeli festékgyár számára alapanyagként szolgáló agyag és sárgás-vöröses homokkő kitermeléséről tanúskodnak a mai napig. A hegytető bányája jóval későbbi eredetű.

Visszasétálva a sárga sáv túraút jelzésre egészen a  N 47° 34,492' E 18° 56,402' 220 m [GCJVBG+elágazás] pontig kövesd azt, itt jelzetlen úton balra térve jutsz el a harmadik pontra.

3. Budaligeti-barlang
 N 47° 34,424' E 18° 56,402' 240 m [GCJVBG-3]
Kutatástörténete alig 1976-ra tekint vissza, Bertalan Károly írta le akkor a 7 méter hosszú, fosszilis patakbarlangot. Korábbról csak egy feljegyzés tanúskodik róla, 1961-ből. Szerepel az Országos Barlangnyilvántartásban, kataszteri száma 4773-9. Itt található meg másik elnevezése is: Téglagyári-barlang. Ezt e nevét arról kapta, hogy a kőfejtőből szállítottak alapanyagot a solymári téglagyárba.
A barlang nincs lezárva, szabadon látogatható.
A kódot rejtő követ a barlangba leereszkedve, bal kéz felé visszafordulva találod, két formás képződmény közt, 2-3 m-re a bejárattól.

A pótjelszót őrző követ itt NEM fa tövébe, hanem a bejárat feletti fal üregébe tettem, kb. 1 méternyire a bejárat felső peremétől.

A barlangtól a sárga sáv túraútra menj vissza, azt kövesd dél-nyugati irányba tovább, majd a következő elágazásnál a sárga kereszt jelzésen menj tovább a József Attila utcán át a Honfoglalás utcáig. Innentől a kék kereszt jel mutatja az utat a Zerind vezér utcáig - erre térj rá jobb kéz felé, majd a  N 47° 34,328' E 18° 55,781' 320 m [GCJVBG+elágazás] ponton bal kéz felé fordulj be a jelzetlen ösvényre, ami már az utolsó - ám leglátványosabb - barlangot rejtő kőfejtőbe visz.

4. Kálvária-barlang
 N 47° 34,303' E 18° 55,598' 360 m [GCJVBG-4]
A Budai-hegység és a Remete-hegy térségének egyik rejtettebb kincse a Kálvária-barlang, amely nevét a közeli pesthidegkúti Kálvária-hegy közelségéről kapta. Alaprajz térképét 1984-ben készítették el.
Ez a viszonylag rövid, hévizes eredetű járat eocén mészkő és márga, enyhén diplopodás dolomit kőzetek repedésrendszere mentén alakult ki az évezredek során. A mintegy 20 méter hosszú, 4,6 m mélységű üreg belsejében a budai barlangokra jellemző gömbfülkék és apróbb kristálykiválások nyomai figyelhetők meg, amelyek a mélyből feltörő meleg vizek egykori jelenlétét igazolják. Bár méreteiben elmarad a környék nagy barlangrendszereitől, morfológiája fontos adalék a hegy karsztosodási folyamatainak megértéséhez.
Maga a kőfejtő azért jelentős, mert ritkaságnak számít mészkőbarlangban a bazalt előfordulása. Az általában karsztos, hévizes barlangvidéknek ismert területen kakukktojás egy alig ismert, bazaltos barlang. Különleges a barlangot magába foglaló, eltérő kialakulású kőzetek egymásmellettisége, egymásra való hatása, ami a triász korban kialakult karsztos üregbe való, kréta kori bazalt beömlés során keletkezett.
A barlang kutatása mind a mai napig lezáratlan, mint ahogy az sem eldöntött kérdés, állandó denevér-lakhelyként szolgál-e.
A Kálvária-barlang nincs lezárva a látogatók elől, de fent a kőfejtő falában nem könnyen érhető el. Kerülendő az eróziót inkább oldalazva érdemes megközelíteni.

A láda a bejárat közvetlen közelében, a nyílás keleti sarkában, kövek rejtekén lapul.

A pótjelszórészletet megtalálod egy öklömnyi kődarabon, a barlang előteréből nyíló üregben, 7 métert kell érte bekúszni a jobb oldalon, lefelé vezető lyukba, míg már nincs hova továbbmenni (a fotók közt találsz egyet, ami megmutatja, hol), aztán ott lesz a bal oldalon, egy üregben.

A multiláda létrehozásában nyújtott segítségért köszönetet mondok Juju kesser társunknak, akinek a barlangász és természetvédelmi területen nyújtott, szakértő támogatása nélkül ez a rejtés nem jöhetett volna létre!

Ismeretterjesztő
A karsztjelenség rövid és közérthető előadásban

Források
A Jegenye-völgy a Turista Magazin egy cikkében
A Jegenye-völgy egy szubjektív beszámolóban
A Jegenye-völgy egy másik szubjektív beszámolóban, ezt is érdemes elolvasni!
Cseppkő, heliktit, montmilch - Kordos László: Magyarország barlangjai c. könyvéből
A Jegenye-völgy a Wikipédián
A Budaligeti-barlang a Wikipédián
A Kálvária-barlang a Wikipédián