1. N 47° 20,795 E 20° 58,452 a 15x10x5 cm-es láda a csatorna parton a kétágú fa tövében

2. N 47° 21,046 E 20° 58,715 a Zádor híd ÉK felében a híd pillérjén jelölt tégla mögött a mikroláda

3. N 47° 19,708 E 20° 55,813 A Malom fogadó előtti hirdető tábla jobb oldalán térd magasságban mikroláda mágnessel rögzítve.

Jelszórészletek sorrendben.



Kullancsveszély:

Megközelítése

Vonattal Budapest-Záhony vasútvonalon, autóval a 4-es főútról  N 47° 17,758' E 20° 55,809' 86 m [GCTILA+fordulópont] letérve érheted el Karcagot.

Karcag városa

A Nagykunság központjának története a 13. századi mongol pusztításig nyúlik vissza. A kunok az ázsiai törökség kipcsak ágából származnak. A magyarországi letelepedésük után keresztény hitre tértek, beilleszkedtek a rendi magyar társadalomba. Kiváltságos népként fegyverrel szolgálták a királyokat. Magyarrá váltak, ősi nyelvüknek, kultúrájuknak néhány eleme napjainkig tovább él földrajzi nevekben, szavakban, szólásokban.
A nagykunsági városok hatalmas határa a török hódoltság idején, a 17. században alakult ki úgy, hogy az elpusztult apró falvak megmaradt népét és határát bekebelezték. Ezért is mondjuk Hatkunságnak mikrotájunkat, mivel csak hat település éledt újjá a 18. században. Ezek életmódját a pusztákon űzött legeltető állattartás és a tanyás földművelés jellemezte. Mezővárosi rangját is ez a termelési szerkezet adta századokon keresztül.
A huszonháromezer lelket számláló település fekvéséből, kulturális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és gazdasági szerepéből következően vált a táj központjává. Jellegzetes alföldi mezőváros, amelyik településformájában, intézményeinek sokaságában, külső kapcsolatrendszerében érhető tetten.
A városban sokszínű kulturális élet zajlik. A Györffy István Nagykun Múzeum kiállításai, a Kántor Sándor Fazekasház és a Nagykunsági Tájház kínálata mellett a Városi Csokonai Könyvtár és a Déryné Művelődési Központ színes programjai vonzók. Augusztusban a magyar államiság ünnepe környékén a hagyományokra épülő Nagykunsági Kulturális Napok programjait sok látogató tekinti meg.
Karcag társadalma sokrétű, lakosai büszkék múltjukra, hagyományaikra. Protestáns magyarságát a Kossuth teret ékesítő romantikus stílusú református templom, az egykori görög kereskedők jelenlétét a szép ikonosztázú görög templom, a katolikusokat - akiket a 18. században királynői parancs telepített le - századunk fordulóján épült kecses katolikus templom igazolja.
Városunknak jelentős a művészeti élete. Híres a fazekassága. Itt élt és alkotott a Kossuth-díjas Kántor Sándor, ma is több műhelyben forog a korong. A városban alkot Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek bronzba álmodott köztéri szobrai sok helyen ékesítik a településeket. A 4. sz. főút mellett a Kis-Hegyesbori halmon áll a Kun emlékhely, amely a kunok betelepülésének állít emléket. A város Szimfonikus Zenekara, Szalonzenekara, a Városi Vegyeskar és Vonós kamarazenekar is hozzájárul a színes zenei élet teljesebbé tételéhez.
Karcag a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja. Az alföldi puszta látványa, a kunhalmok titkokat rejtő kúpjai, a szélmalom és a szárazon álló ötlyukú Zádor-híd meglátogatása kellemes kirándulást, a karcagi thermál vizű fürdő és az uszoda pihenést és gyógyulást kínál az idelátogatóknak. Apróvadban gazdag határában a vadászok találnak maguknak programot, míg az éhes embereket a tájjellegű gasztronómiai ínyencségek elégítik ki.

Zádor híd

Az árvízszabályozások előtt a szeszélyes Zádor-ér látta el vízzel a térség mocsarait. A térségben a közlekedés biztosítása állandó nehézségeket jelentett, ezért 1804-ben Karcag elöljárói a vízfolyáson keresztül a régi töltés helyett olyan állandó kőhíd felállítását látták szükségesnek amely az év minden szakában lehetővé teszi az átjárást.

Az úgynevezett Zádor-híd alapkövét 1806. november 27-én rakták le, és 1809-ben már át is adták a forgalomnak. Az eredetileg kilenc lyukú híd az 1833-ban elkészült hortobágyi kőhídhoz is mintaként szolgált. Az elkészült Zádor-híd húsz évig viselte a vizek ostromát, de az 1830-as áradásnak nem tudott ellenállni, az elsodorta két-két szélső pillérjét. A hidat később újjáépítették, mai ötlyukú formáját az újjáépítést követően nyerte el. Az állandó vizek azóta eltűntek, s a híd víz nélkül maradt. A természetvédelem alatt álló területet pár száz méteres szakaszon a Karcagi-I-es számú belvízcsatorna szeli ketté, mely a műemlék híddal párhuzamosan folyik.

Karcag szélmalom

A város egyik legértékesebb műemléke az 1859-ben épített, népi stílusú Gál - Gál Szabóné - Deákné - féle szélmalom.

A malmot helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal - "bástyával" körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, négyemeletes tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a XVII. századtól terjedt el hazánkban.

Az ablakokkal áttört falú, szépen rendbe hozott szélmalomban 1949-ig folyt a munka, búzát őröltek és szemes terményeket is daráltak. Az államosítás után kalapácsos darálót üzemeltettek az épület földszintjén.

A városban régen hatvan malom működött, közülük tizenegy volt szélmalom. Mára csak ez maradt fenn. Belső berendezése épen maradt, hat szinten lehet megtekinteni a technikatörténeti szempontból is egyedülálló szerkezetet.

 N 47° 20,795' E 20° 58,452' 87 m [GCTILA-1]
 N 47° 21,046' E 20° 58,715' 87 m [GCTILA-2]
 N 47° 19,708' E 20° 55,813' 92 m [GCTILA-3]