Egyetértek Nivás Dömével!
Ezen el kellene gondolkodni nagyon jó meglátás!
Hozzászólásából idéznék:
"Egy hasonlattal tudnám a legjobban leírni, hogy látom én a dolgokat:
Falusi focicsapat edzője, aki egyben az alapító, két kezével építette a focipályát, hogy a falu népe játszhasson. A csapat lassan gyarapodik, sikert-sikerre halmoz, egyre feljebb jut a bajnokságban, megnyeri, feljebb lép és így tovább... Emberünk munkájának köszönhetően létrejön egy olyan potenciál, ami már pénzt is termelhet. Eleinte még ő is játszott, később egyre elfoglaltabb lett, és már csak a pálya mellől építi a csapatot. Fáradhatatlanul. Egyszer azonban rosszul aludt, megébredt és hirtelen megfordult a fejében, hogy nem elég a meglévő szponzor (példánknál maradva mondjuk az egykori téesz) hoznának ide pénzt nagynevű cégek egy kis reklámfelületért, igazoljunk profi játékosokat, de csak azokat, akik tetszenek nekünk. Válasszuk le az utánpótlásképzést, csináljunk egy bentlakásos fucisulit. Jó befektetés.
Közben a falu lakói kiszorultak a keretből, már nézőként sem járnak a meccsre, pedig ígéretet kaptak egy új stadionra, fedett lelátóval, ingyensörrel. Ők csak rúgni szeretnék a bőrt, és lehet, hogy vesznek egy területet, bevetik fűmaggal, leszúrnak két-két botot, és mintha mi sem történt volna, folytatják azt, ami örömet okoz számukra.
Példánknál maradva: egy néző, aki jobban szerette a régi meccseket, ahol még lehetett szidni a bírót, akkor is, ha helyesen döntött, esetleg a helyi aranylábú csatárnak szétment a csukája és szponzor híján gumicsizmában állt ki a következő meccsen és vágott egy mesterhármast."
|