Főlépcsőtől balra, alul.

GSdriver által kirakott barna lapocska eltűnt, hamarosan pótolom.
Addig jelszó nélküliket elfogadok!

A ládát 2009. május 7-én hirtelen felindulásból adoptáltam.
Megvizsgáltam a templom környékét, hátha lehetne próbálkozni legalább egy mikroládával, de végül is elvetettem a dolgot. A környék nagyon forgalmas. A .com-on is szerepel a láda virtuálisként, ha megváltoztatom rendes ládára, később nem tudom visszaváltoztatni virtuálissá ha mégsem működne, mert ott már virtuálist nem lehet rejteni, söt adoptálni sem.

Az eredeti leírást meghagytam, mert nagyon informatív, ennél jobbat én sem tudnék, csak a végén kiegészítetettem az újabb szobrokról egy kis leírással, és tettem föl több képet.
bolyak

Ez egy városi láda, Szeged forgalmas belvárosában. A jelszó kis barna lapon fehér felirat a megadott koordinátán.

Múltunk és templomunk

Egyházközségünk története rövid. Gyülekezetünk és templomunk mindössze félévszázados múltra tekinthet vissza.
Századunk első felében a szegedi reformátusoknak csupán az 1884-ben fölépített Kálvin téri templom nyújtott lelki otthont. A trianoni határmódosítás után azonban jócskán megnövekedett a hívők száma a Kolozsvárról áttelepített egyetem személyzete, az Erdélyből és Bánátból elűzöttek, valamint az itt tanuló dákok révén. Ezért határozta el a presbitérium egy új református templom építését 1928-ban.
A súlyos gazdasági helyzet miatt csak 1940-ben éledt újjá az építési kezdeményezés Horthy Miklós kormányzó, mint fővédnök, 1000 pengős adományával. A kiskörút saroktelkét a Város adományozta templomépítés céljára. A tíz református tervező (köztük a sztánai Kós Károly) számára kiírt tervpályázatot Borsos József debreceni építész nyerte. A statikai számításokat Gábory Pál végezte.
A szükséges pénz összegyüjtésére számos akciót szerveztek. 1941. szeptember 8-án kezdték meg a templom építését.Október 26-án ünnepélyes keretek között megtörtént az alapkőletétel, melyet a tornyon átvezető főbejárat előlépcsője alá helyeztek. A nehéz háborús évek ellenére 1944 nyarára befejeződött az építkezés. Fölszentelésére csak 1949. december 26-án került sor.
Az új református templom - a külső és belső kiképzésében a református hagyományoknak megfelelő, méltóságteljes és mégis egyszerű alkotás - Szeged egyik legszebb temploma lett.
A templom külső képének meghatározó jegye nyerstégla homlokzata. A kényszerű takarékosság miatt klinker tégla helyett égetett, közönséges falazó téglából, ún. vasas téglából valósították meg külső kiképzését. A templom indító és fő motivuma a torony - a kőlépcsők fölötti bélletes bejárattal, és háromszög mezőben, a református egyház jelvénye, a zászlós bárány, színes mozaikból. A toronyóra számlapját fehér, kivilágítható négyzetek alkotják. Fölül nyílásokkal áttört harangház, körülötte sétálóval; a tornyot kis toronysapka koronázza bronz buzogánycsillaggal. A torony magassága 41 m. A harangokat Takó András és családja, valamint Gál Géza Jenő és családja adományozta. Készítette Szlezák Ráfael 1948-ban Rákospalotán.
A szabályos ötszög alakú, ötszáz férőhelyes templomtér szerkezeti bravúrja a csúcsíves templomokat idéző vasbeton kupola.A tartók 12 m magasságban koszorúba futnak össze. A templomtérből a lelkészszoba és az egyházfi lakása nyílik.E traktushoz, az ötszög két oldalán, két lépcsőlejárattal a mélyföldszinten kialakított háromszáz ülőhelyes gyülekezeti terem csatlakozik. Ez összejövetelek, szeretetvendégségek, előadások tartására szolgál; 30 nm-es színpad, vetítőkamra, teakonyha, ruhatár segítik használatát.
A templomtér belső berendezésének fő eleme a trapéz alakú, tölgyfa szószék, palánkszerűen egymás mellé rakott deszkából, szolid faragással díszítve. A háromrészes úrasztala is tölgyfából készült székely faragással. Fölírata: "Az Úr közel. (Fil. 4:5)" Művészi értékű a 21 darab színes üvegablak, melyek közül tíz bibliai jeleneteket ábrázol. Tervezője Gáborjáni Szabó Kálmán.
A bejárat egyik oldalán a híres szegedi református teológus,
Szegedi Kis István (1505-1572)szobra látható, a másik oldalon Abádi Benedek (16. sz.) könyvnyomtató és protestáns prédikátoré, aki 1541-ben kiadta a Magyarországon nyomtatott első magyar nyelvű könyvet, Sylvester Új Testamentum-fordítását.
Mindkét szobor Lapis András szobrászművész alkotása.

/Forrás: Csongrád megye építészeti emlékei, O. Csegezi Mónika; Seres Zoltán és Papp László feljegyzései, Wikipédia/

Egyházközségünk lelkészei:

- Seres Zoltán: 1950. február 26. - 1982. március 31.
- Papp László: 1982. április 1. - 2001. február 15.
- Dr. Kereskényi Sándor: 2001. február 16. -

Egyházközségünk hivatalosan bejegyzett tagjainak száma: 298.