A láda: Egy 10x7x7 cm-es konyhai tárolódobozt keress!
A ládába TravelBug helyezhető. Göcseji Falumúzeum
1968-ban, a magyarországi szabadtéri múzeumok közül elsőként nyitotta meg kapuit a Göcseji Falumúzeum Zalaegerszegen.
A Zala folyó holtágának területén kapott helyet az új kiállítás, amely Göcsej 19. századi népi építészetét, az itt élő parasztemberek életét, korabeli életmódját hivatott bemutatni. Az 1950-es években a falvakban nem volt ritka a zsúpos ház, sőt álltak még az egészen archaikus, a korábbi századok építészetére jellemző kémény nélküli, füstöskonyhás házak is. A valósággal mozdulatlanná dermedt történelmi időből az 1950-es, 1960-as években a települések a modernizáció útjára léptek. A rohamos átalakulás láttán szinte az utolsó pillanatban indult gyűjtőútjára a falumúzeum létrehozója, Dr. Szentmihályi Imre. A gyűjtőmunkában, később pedig a falumúzeum létrehozásában is kitartó társa volt Tóth János építész és Barabás Jenő néprajzkutató. A munka utolsó fázisában - a berendezésekhez szükséges további tárgyak gyűjtésében, a műtárgyak restaurálásában - sok egyetemista, középiskolás diák, néprajzos kolléga segítette a múzeumalapítót. Végül 1968. augusztus 20-án, nagy társadalmi összefogás eredményeképpen megnyílt a Göcseji Falumúzeum.
A szabadtéri gyűjteménybe kiválasztott épületeket a legrégebbi állapotukban építették vissza, így azok eredeti, építéskori formájukban láthatók. Míg a legtöbb zsúpos tetejű boronaház eredeti helyén már kéményt kapott, a falumúzeumban egykori formájukban, azaz kémény nélkül, füstös konyhával állnak.
A rekonstruált faluban a lakó- és gazdasági épületek mellett a zalai falvak jellegzetes szakrális építményei: különböző típusú haranglábak, egy fatemplom és útmenti keresztek is láthatók.
Finnugor Néprajzi Park
A Göcseji Falumúzeum 1998-ban ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját, amely ünnepi alkalom kapcsán felmerült a falumúzeum bővítésének gondolata. A továbbépítés azonban nem további göcseji építményeknek idetelepítésével valósult meg, hanem egy új létesítmény, a Finnugor Néprajzi Park létrehozásával.
A Finnugor Néprajzi Park alapkoncepciója az volt, hogy a göcseji épületeket és életmódot bemutató falumúzeumi együtteshez tematikájában kapcsolódva állítsák ki nyelvrokon népeink anyagi- és építőkultúráját, az adott területen élő népcsoportra jellemző lakóhelyek felépítésével és berendezésével. Az új portákat a zalai épületeket bemutató résztől távolabb, a Zala folyó holtágának túloldalán kezdték építeni, így a látogató egy hídon átsétálva érkezik meg a Finnugor Néprajzi Parkba. Az egyes portákat olyan fákkal és cserjékkel választották el egymástól, amelyek a nyelvrokon népeink lakhelyén is megtalálhatóak, mint például az erdei- és a vörösfenyő, a nyír vagy a berkenye. Ezzel a módszerrel is megpróbálták érzékeltetni, hogy az egyes házak egymástól több száz vagy ezer kilométerre fekvő területeken élő népek egymástól igen különböző kultúráját mutatják be.
Magyar Olajipari Múzeum
A Magyar Olajipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, melyet 1969-ben alapítottak azzal a céllal, hogy gyűjtse, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutassa a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét.
A Göcseji Falumúzeum szomszédságában lévő, 30.000 m2 területű állandó szabadtéri kiállításában a szénhidrogénipar (bányászat, feldolgozás, szállítás) műszaki emlékeivel, állandó kiállító termeiben az iparág technológiai folyamataival, történetével ismerkedhet meg a látogató. Szabadtéri szoborparkjában kiemelkedő műszaki szakemberek mellszobrait láthatjuk.
A múzeum nyitva tartása:
május 1. - augusztus 31.
kedd-vasárnap: 10-18 óra
hétfő: zárva
április 1. - április 30, szeptember 1. - október 31.
kedd-vasárnap: 10-16 óra
hétfő: zárva
november 1. - március 31.
Látogatásra sétálójeggyel van lehetőség: 10, 11, 13, 14 órakor
vasárnap, hétfő: zárva
