+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP: A doboz a kilátótól 100m-re DNY-ra egy vastag törzsű fa odvában, kövekkel álcázva pihen.
Megközelítés:
Mi Barnag felől indultunk, innen viszonylag jó út vezet a várhoz. A faluban
piros L-et kell keresned, ez egészen a romokig visz.
Ha autóval mész parkolj le ezen a helyen, ne menj be a romokig, mert már sokan póruljártak:
N 46° 58,254' E 17° 46,157' 340 m [GCZDRV+parkolo]
Innen mindössze 200m séta maga a doboz.
Pécselyről ugyancsak megközelíthető, de nem törött lábbal... Ha innen indulsz akkor a
kék L jelet célszerű követned, viszont számos más alternatíva is kínálkozik.
A kilátóba
N 46° 58,360' E 17° 46,344' 360 m [GCZDRV+kilato] érdemes felmászni, szépen rálátni Pécselyre, Tihanyra és a Balatonra.
Ezután a várat ÉNY-ról megkerülve, egy darabon a turistaúton majd a régi várfalon haladva ajánlott a láda felkeresése, ami a kilátótól 100m-re DNY-ra egy vastag törzsű fa odvában mohás kövekkel álcázva pihen.
A rejtekhely kiválasztása nem volt könnyű (meg a fekvőgipsz se könnyített a dolgon), itt a fák nem lyukasak de egyet végül találtunk. Vétel is volt rendesen, majd átlagolok egyet és talán picit módosítok a koordinátákon, de a kép alapján szerintem nem nehéz beazonosítani a pontot...
A tracklog, és waypointok innen tölthetők le:
zdrv.gdb
zdrv.mps
Katonai térkép:
megnézem
Turista térkép:
(Nagyobb térkép letöltéséhez kattints a képre!)
Történet:
A Zádor-hegy (régen Szabad-hegy) 363 m-es kúpján áll a szabályos téglalap alaprajzú vár romja. A 8x8 m-es öregtorony a kaputoronnyal együtt a nyugati és a déli várfal találkozásánál épült.
A kb. 55x65 m belterületű, négyzetes várudvart részben magasan álló, 0.8-1.2m vastag fal veszi körül. A várudvar déli oldalán a falhoz épült kb. 8 m belső méretű helyiségsor van, melynek keleti végén a belül félkör alaprajzú, kívül egyenes záródású része feltehetően a kápolna maradványa. A várfalak az északkeleti saroknál hiányoznak.
Az első okleveles említés 1082-ben történik "Penchel" alakban, amikor I. László király a veszprémi káptalan birtokait összeíratta, és őket benne megerősítette. Ugyanekkor tűnt fel "villa Burlog" is, amely inkább csak földterület lehetett, mintsem falu. Temploma 1284-ben már szerepel, amikor Erzsébet királyné Barnag földet, melyen a királyné szakácsai laktak, a Vázsony nembeli Mencseli Búza fia Móricnak adományozta.
Mária 1384. december 6-án kelt oklevelével Veseni Domonkos fia László étekfogómesternek szolgálataiért megengedi, hogy a királyné Barnag nevű birtokának területén levő, "Zabad" (Szabad)-hegyen várat vagy erődítményt építsen, és az ő és örökösei szabadon birtokolják. A vár két év múlva már készen állt. Bizonyítja azt a fehérvári káptalan 1386. évi jelentése, amely szerint megállapították, hogy a veszprémi káptalan Pécsel nevű birtokán levő Pécselhegyet Veseni Miklós fia László erőszakkal elfoglalta, a határjeleket lerombolta, és várat is épített rajta.
Zádorvár megfelelő védelmet és kényelmet biztosíthatott birtokosának, de távol esett a forgalmas utaktól, ezért a Veseni család rövid idő múlva elhagyta, és birtokuk központjában, Vázsonyban építették fel új várukat.
Zádorvár a XV. század első évtizedétől lakatlanná vált, így pusztulásnak indult, és nemsokára már Pusztavár néven emlegették. A török hódoltság idején nem szerepel. A romos várat 1652-ben Zichy István kapta meg III. Ferdinándtól.
forrás: várak.hu'