Megye/ország: Szabolcs-Szatmár-Bereg
Elhelyezés időpontja: 2004.05.31 12:30
Utolsó lényeges változás: 2017.12.17 16:30
Utolsó változás: 2018.11.10 17:57
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: haywire
Ládagazda: kanyazoltan Nehézség / Terep: 1.0 / 1.0
Megtalálások száma: 538 + 1 sikertelen + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
Tipp: A ládát a főút melletti pihenőnél keresd, az egyik dupla nyíl táblában.
(2015.10.07-én került új rejtekhelyre, ahonnan lehet látni a Fehér-sziket is)
A Tiszavasváritól 4 km-re keletre elterülő mintegy 165 hektáros területet 1977-ben nyilvánították védetté. Mind a korai térképlapok, mind a levéltári adatok, mind pedig a helyszíni vizsgálatok bizonyítják, hogy a Fehér-szik ősszikes. A terület egy speciális lepusztulással, homokos löszben kialakult korróziós völgyben helyezkedik el. Lefolyástalan terület, melyet minden oldalról alacsony dombok határolnak. A mintegy 100 hektáros szikes tavat a csapadék és a talajvíz táplálja. Vize tipikusan szikes víz, magas szódatartalommal. Korábban periodikusan, általában 5 évenként száraz és nedves szakaszok váltogatták egymást. Ezek során a tó egyáltalán nem, vagy minden nyár végére kiszáradt. A víz állandó ingadozása mozgásban tartotta a szikesedési folyamatot, megakadályozta az élőhely leegyszerűsödését.
A területet ma a Nád uralja. Kiterjedt állományai között a Széleslevelű és Keskenylevelű gyékény jól elkülönülő foltokat alkot. A korábban olyan jellegzetes szikestófenék-vegetációja Bajuszfű és a Sziki ballagófű ma már csak az aszályos években jelenik meg. A védett terület északi részén amit csak időszakosan borít víz, hernyópázsitos sziki rétek alakultak ki. Jellegzetes fajai : Fehét tippan és a Hernyópázsit. A rosszabb minőségű, szódás nedves szikfokon pedig a Sziki mézpázsit borítja a felszínt. A magasabb, zömében száraz területeken mozaikkomplexet találunk, ahol az egyes növénytársulások a szik mikrodomborzatához igazodnak. Az északi részen az ürmös szikespusztagyep terül el jellegzetes növényeivel, a Sziki ürömmel és a Vörösnadrág csenkesszel. Ezek mellett Közönséges cickafark és Szarvaskerep is előfordul.
A vaksziken a Bárányparély hoz létre sajátos állományt.
Az állandóan magas víz, a rejtőzködést lehetővé tevő növényzet feltűnő változást okozott az állatvilág összetételében. A halak közül a Veresszárnyú koncér, a Ponty, a Sügér és a Csuka érdemel említést. A halak elszaporodása a velük táplálkozó vízimadarak megjelenéséhez vezetett. A kétéltűeket a Vöröshasú unka, a Kecskebéka és a Mocsári béka képviseli. A hüllők közül a száraz, füves partokon Fürge gyíkkal és Vízisiklóval találkozhatunk.
A terület mind a fészkelő, mind a vonuló madarak tekintetében fontos szerepet játszik. Szinte mindig láthatunk halászó Búbosvöcsköket, Feketenyakú vöcsköket és hallhatjuk a sűrű nádasból a Kis vöcsök nyerítő kiáltásait. Az alföldi mocsarak jellegzetes gémféléi a Törpegém és a búgó hangú Bölömbika rendszeres fészkelők. A nád terjedésével telepedtek meg a nádi énekesek, mint a Nádirigó, a Cserregő nádiposzáta és a Foltos nádiposzáta. A Gyékény megjelenése tette lehetővé a Barkóscinege fészkelését. A nádas több pontjáról hallható a Nádi tücsökmadár pirregése. A korábban is fészkelő récék, Böjti récék, Cigányrécék, Barátrécék száma nőtt. Látható itt még Pocgém, Piros lábú cankó. A száraz legelőfoltokon Mezei pacsirta énekel, míg a bogáncson hintázva a Sordély hallatja messzehangzó dalát. Nyárvégeken rendszeresen táplálkoznak itt Kanalasgémek, Szürkegémek, Kiskócsagok, Bakcsók. Őszi vonuláskor Gólyák gyülekeznek, köztük Fekete gólyák is feltűnnek.
A magas füvű parti területeken gyakran találhatunk növényekre kötött, gömbölyű, fűből készült fészkeket. Ezeket egyik legkisebb emlősünk a Törpeegér készíti. Az Amerikából származó Pézsmapocok várait is lépten-nyomon felfedezhetjük. A puha parti sárban gyakran megfigyelhetjük a Róka és a Borz nyomait.
A védetté nyilvánítás, a nyugalom biztosítása óta feltűnő az a változás, amely a terület madárvilágában is észlelhető. Éppen ezért vigyáznunk kell rá, nehogy tönkretegyük. Annál is inkább, mert itt még viszonylag eredeti formában tanulmányozhatók azok a folyamatok, amelyek a szikes területeken zajlanak.
A ládát a szikes tótól pár száz méterre, a természetvédelmi terület mellett egy erdősávban helyeztük el, egy fatönk tövénél.
Maga a szikes tó az erdőn átvezető út végén terül el (N 47° 58.160' E 21° 24.994'). Itt rögtön találtok egy elég magas, jól megépített leskunyhót is. Mivel természetvédelmi területről van szó, kérem, hogy fokozott óvatossággal, figyelemmel közlekedjetek!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A kilátás remek (a távolban Tokaj, napi úti célom is látszott), a dobozt lassan megeszi a rozsda - a teteje félbehajlott, ahogy levettem, már nem fogja sokáig bírni. [Geoládák v4.5.1]