-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Tipp: A ládát a főút melletti pihenőnél keresd, az egyik dupla nyíl táblában.
(2015.10.07-én került új rejtekhelyre, ahonnan lehet látni a Fehér-sziket is)
A Tiszavasváritól 4 km-re keletre elterülő mintegy 165 hektáros területet 1977-ben nyilvánították védetté. Mind a korai térképlapok, mind a levéltári adatok, mind pedig a helyszíni vizsgálatok bizonyítják, hogy a Fehér-szik ősszikes. A terület egy speciális lepusztulással, homokos löszben kialakult korróziós völgyben helyezkedik el. Lefolyástalan terület, melyet minden oldalról alacsony dombok határolnak. A mintegy 100 hektáros szikes tavat a csapadék és a talajvíz táplálja. Vize tipikusan szikes víz, magas szódatartalommal. Korábban periodikusan, általában 5 évenként száraz és nedves szakaszok váltogatták egymást. Ezek során a tó egyáltalán nem, vagy minden nyár végére kiszáradt. A víz állandó ingadozása mozgásban tartotta a szikesedési folyamatot, megakadályozta az élőhely leegyszerűsödését.
A területet ma a Nád uralja. Kiterjedt állományai között a Széleslevelű és Keskenylevelű gyékény jól elkülönülő foltokat alkot. A korábban olyan jellegzetes szikestófenék-vegetációja Bajuszfű és a Sziki ballagófű ma már csak az aszályos években jelenik meg. A védett terület északi részén amit csak időszakosan borít víz, hernyópázsitos sziki rétek alakultak ki. Jellegzetes fajai : Fehét tippan és a Hernyópázsit. A rosszabb minőségű, szódás nedves szikfokon pedig a Sziki mézpázsit borítja a felszínt. A magasabb, zömében száraz területeken mozaikkomplexet találunk, ahol az egyes növénytársulások a szik mikrodomborzatához igazodnak. Az északi részen az ürmös szikespusztagyep terül el jellegzetes növényeivel, a Sziki ürömmel és a Vörösnadrág csenkesszel. Ezek mellett Közönséges cickafark és Szarvaskerep is előfordul.
A vaksziken a Bárányparély hoz létre sajátos állományt.
Az állandóan magas víz, a rejtőzködést lehetővé tevő növényzet feltűnő változást okozott az állatvilág összetételében. A halak közül a Veresszárnyú koncér, a Ponty, a Sügér és a Csuka érdemel említést. A halak elszaporodása a velük táplálkozó vízimadarak megjelenéséhez vezetett. A kétéltűeket a Vöröshasú unka, a Kecskebéka és a Mocsári béka képviseli. A hüllők közül a száraz, füves partokon Fürge gyíkkal és Vízisiklóval találkozhatunk.
A terület mind a fészkelő, mind a vonuló madarak tekintetében fontos szerepet játszik. Szinte mindig láthatunk halászó Búbosvöcsköket, Feketenyakú vöcsköket és hallhatjuk a sűrű nádasból a Kis vöcsök nyerítő kiáltásait. Az alföldi mocsarak jellegzetes gémféléi a Törpegém és a búgó hangú Bölömbika rendszeres fészkelők. A nád terjedésével telepedtek meg a nádi énekesek, mint a Nádirigó, a Cserregő nádiposzáta és a Foltos nádiposzáta. A Gyékény megjelenése tette lehetővé a Barkóscinege fészkelését. A nádas több pontjáról hallható a Nádi tücsökmadár pirregése. A korábban is fészkelő récék, Böjti récék, Cigányrécék, Barátrécék száma nőtt. Látható itt még Pocgém, Piros lábú cankó. A száraz legelőfoltokon Mezei pacsirta énekel, míg a bogáncson hintázva a Sordély hallatja messzehangzó dalát. Nyárvégeken rendszeresen táplálkoznak itt Kanalasgémek, Szürkegémek, Kiskócsagok, Bakcsók. Őszi vonuláskor Gólyák gyülekeznek, köztük Fekete gólyák is feltűnnek.
A magas füvű parti területeken gyakran találhatunk növényekre kötött, gömbölyű, fűből készült fészkeket. Ezeket egyik legkisebb emlősünk a Törpeegér készíti. Az Amerikából származó Pézsmapocok várait is lépten-nyomon felfedezhetjük. A puha parti sárban gyakran megfigyelhetjük a Róka és a Borz nyomait.
A védetté nyilvánítás, a nyugalom biztosítása óta feltűnő az a változás, amely a terület madárvilágában is észlelhető. Éppen ezért vigyáznunk kell rá, nehogy tönkretegyük. Annál is inkább, mert itt még viszonylag eredeti formában tanulmányozhatók azok a folyamatok, amelyek a szikes területeken zajlanak.
A ládát a szikes tótól pár száz méterre, a természetvédelmi terület mellett egy erdősávban helyeztük el, egy fatönk tövénél.
Maga a szikes tó az erdőn átvezető út végén terül el (N 47° 58.160' E 21° 24.994'). Itt rögtön találtok egy elég magas, jól megépített leskunyhót is. Mivel természetvédelmi területről van szó, kérem, hogy fokozott óvatossággal, figyelemmel közlekedjetek!
Jó vadászatot!'
Ládatörténet:
2017.12.16. KArácsonyi karbantartás alkalmából javítva. /Bl4st3r & Amy/