A láda keresése Mindszentpuszta környékére invitálja a túrázókat. Kiindulópontként  N 47° 25,372' E 18° 20,257' [GCMSP+Kiindulópont] javasoljuk az országos kéktúra bélyegző pontját. A láda  N 47° 25,260' E 18° 20,299' 365 m [GCMSP+geocache] rejtekhelye a kiindulási ponttól egy gyalogosan járható földúton közelíthető meg.
Érdekességként keressétek meg a  N 47° 25,210' E 18° 20,348' [GCMSP+rejtély] láda közelében található "rejtélyt" Vajon mi lehet ez, és miért van ott? Fényképes illusztrációval próbáljatok meg vélt, vagy valós magyarázatot adni az adott helyen található jelenségre.

A ládába travel bug helyezhető.

Mindszentpuszta? .... Vajon melyik lehet, hiszen az országban ilyen névvel több hely is található. Ezt a helyet nem minden térkép jelzi. A környéken több, kisebb-nagyobb barlang is található, melyek közül néhány akkora, hogy az 1848-as szabadságharc, majd később a világháborúk idején a környék lakosságának búvóhelye volt.
A láda rejtekéül szolgáló barlang inkább csak sziklahasadék, de ha benézel a kövek között, azért látszik, hogy elég mély üreg van mögötte.
A barlangok nincsenek messze az országos kéktúra útvonalától sem, sőt a közelben levő bélyegzőpontot javasoljuk kiinduló pontként  N 47° 25,372' E 18° 20,257' [GCMSP+Kiindulópont] Rövid gyalogtúrával eljuthatsz egy régi temetőhöz, egy kis tóhoz, és csendes szálláshelyül szolgáló kulcsos ház is található itt. Egy rejtély a fák között:  N 47° 25,210' E 18° 20,348' [GCMSP+rejtély]. Valaki meg tudja magyarázni, hogyan került ide ez a jel?
A barlang. amit keresni kell, az erdőben van, nem messze a túrista ösvénytől. Mivel természetvédelmi területen jársz, keresés közben vigyázz a növényzetre. A hegyek közötti területet ciklámen völgynek nevezik. Nem véletlenül. A környék növényvilága minden évszakban csodálatos.
A barlang csak gyalogosan közelíthető meg, de a bicikli a közeli kulcsos házaknál, vagy a kb 1.5km-re levő vadászháznál hagyható. Autóval csak a kulcsosházak lakói hajthatnak be a területre.
A láda normál méretű (kb 26*13*5cm), kék fedelű konyhai műanyag doboz, fekete műanyag zacskóba csomagolva.

Érdekességek, tudnivalók a Vértesről:

A Magyarország területének 0,4%-át kitevő (400 km2) Vértes hegységben a hazai flóra 50%-a (1200 faj) fellelhető. A fajgazdagság szempontjából különösen értékes terület Csákvár és környéke, ahol egy 5x5 km-es területen 600 faj, a hazai flóra egynegyede él.Mi lehet a magyarázata az itteni élővilág e különösen figyelemre méltó változatosságnak?

A hegység keletkezése és mai formájának kialakulása hosszú földtörténeti múlt tájalakító tevékenységének eredménye. A hegységet felépítő kőzetek közül elsősorban a felső-triász "fődolomit" játszik fontos szerepet, mely a földtörténeti középkor elején, mintegy 200 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medence nagy részét borító Tethys-tenger üledéke. Ennél is idősebb a középső-triászban, az itteni sekély tengerből leülepedett mészalgák (főként a Diplopora annulata nevű zöldmoszat) vázának irdatlan tömegéből felhalmozódott, diploporás dolomit. Ennek kora 230-240 millió év közötti, Csákberény és Csákvár között van a felszínen. Helyenként jóval fiatalabb - a jurából vagy a harmadidőszaki eocén korszakból származó mészkőrétegek is felszínre bukkannak.

A középkor végén (60-70 millió évvel ezelőtt) a terület szárazulattá vált, a kéregmozgások következtében kiemelkedett, majd később a gyakori újabb földmozgások hatására táblás, vetődéses szerkezetű hegységgé alakult. Az akkori trópusi éghajlat hatására karsztosodási folyamatok zajlottak. A trópusi mállás eredményeként vörösföld, bauxit keletkezett (Gánt és Csákvár közelében).

A földtörténeti újkor (harmadidőszak) elején délnyugat felől a Pontusi-tenger ismét meghódította a szárazföldet. Így a Vértes egy részét rövid időre ismét tenger öntötte el. Ennek a sekély Pontusi-tengernek az üledéke többek közt a pontusi agyag, mely később kiváló nyersanyagul szolgált a csákvári fazekasoknak.

Az újkor közepe táján, a miocén korszakban a tenger végleg visszahúzódott a területről, s a Vértes szigetként emelkedett ki belőle. A hegység dél, délkelet felé, Csákvár határában meredek sziklaletörésekkel ereszkedik a Mezőföld lösz borította síkságára.

A táj jellegzetes arculatának, a dolomit változatos felszíni formáinak (sziklaalakzatok, szurdokvölgyek, barlangok), a rajta kialakult rendkívül sokszínű (szubmediterrán, magashegységi és atlanti elemeket őrző) élővilágnak a megőrzésére 1976-ban megalakult a Vértesi Tájvédelmi Körzet, mely a későbbi területbővítések eredményeként jelenleg 15 000 ha-t foglal magába. Szigorúan védett területeinek egyike a csákvári Haraszt-hegy, ahol 1978 óta egy 3,5 km hosszúságú, kiépített tanösvény mutatja be a Déli-Vértes legfőbb botanikai és geológiai látnivalóit.

A tetőről az egyik szűk völgyben leereszkedve megközelíthetjük a kőlik-völgyi hasadékbarlangot. Általában a dolomit jellegzetes lepusztulási folyamata (fizikai aprózódás) nem kedvez a barlangok kialakulásának. Így a Vértes hegység barlangjai, nagyobb üregei (szám szerint közel 40) ott jöttek létre, ahol a felszínt nem a triász végén képződött "fődolomit", hanem mészkő, márgás mészkő, esetleg dolomitos mészkő (diploporás mészkő, ill. dolomit) alkotja. Ez utóbbi bukkan a felszínre Csákvár közelében is több helyen. Nem messze, a Haraszt-hegy szomszédságában, attól nyugatra találjuk a Vértes legnevezetesebb sziklaüregét, a Báracházi- vagy Esterházy-barlangot. Az alig 20 méter hosszú hasadékbarlang páratlan kincseket rejtett. A 2-10 millió évvel ezelőtt e tájon élt állatvilág képviselői közül mintegy 180 gerinces állatfaj csontmaradványai kerültek elő. A leletek alapján hiénák, ősi antilopok, gazellák, barlangi medvék, kardfogú tigris voltak egykor a vidék lakói. A maradványok nagy mennyisége arra utal, hogy a füves puszták legelterjedtebb faja a fejlődéstörténeti szempontból különös jelentőségű háromujjú ősló volt.

A megismétlődő jégkorszakok idején, a nyomok szerint a würmben a barlangot már a legmagasabb rendű élőlény igyekezett kisajátítani magának.

-----------------------------------------------------------------
Természet Világa, 133. évfolyam, 6. szám, 2002. június
http://www.chemonet.hu/TermVil/
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/

-----------------------------------------------------------------

Eredményes láda vadászatot kíván a Puskás Tivadar Rádióklub Geocaching Team:

Cic, Pityulínó, FoKa, Csaszi, Gabóka, Tommy