-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Kétállomásos ládasor Pusztaszentlászló határában, a szőlőhegyen és a horgásztó mellett, ahol az egyes pontokon található felirat és szám adja a jelszót.
A ládasor
Szőlőhegy
N 46° 38,100' E 16° 50,778' 289 m [GCPSTL-1] Az első jelszórészlet a kereszt táblájának utolsó sora.
Horgásztó
N 46° 38,571' E 16° 50,139' 213 m [GCPSTL-2] A jelszórészlet a ládában, a fatönkben.
A láda
Négyszögletes konyhai doboz, melybe tokostul egy CD épp nem fér bele. A főkoordináták is erre, a tó öblét övező fenyőerdőben rejlő pontra mutatnak. A láda rejteke egy korhadt tönk felszín alatti ürege, melyet oldalról és felülről is tönkdarabok takarnak. A rejtek az irtástól 10 méterre, egy folyondárral körülölelt fenyő mellett fekszik.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Útvonaljavaslat
(1) Igazából a valamely Deák teljesítménytúra
* során érdemes felkeresni a láda pontjait, némi "kincskereséssel" színesítve a nagyszerű zalai dombokon tett kirándulást.
(2) Öt kilométeresre redukálva a távot, de megtartva a túra jelleget is kereshető a ládasor. Célszerű ekkor az autót a horgásztó parkolójában
N 46° 38,621' E 16° 50,053' 192 m [GCPSTL+parkoló] hagyni. Majd a zöld négyzet jelzést

követve a tópartján a falu főutcájáig menni. Ott tovább a zöld turistautat

követve fel a szőlőhegyre. Onnan a kereszteződésig
N 46° 38,110' E 16° 50,980' [GCPSTL+kereszteződés], majd az erdei úton vissza a faluba, aztán a tóhoz.
(3) Autóval is felkereshetőek pontok. Azonban ekkor sem szabad sajnálni az időt egy kis sétára a tóparton és a panorámát megcsodálva a szőlőhegyen
N 46° 38,053' E 16° 50,758' 285 m [GCPSTL+panoráma].
*Az eredetileg a Deák 20 nyomvonalán tervezett ládasorból maradt és valósult meg ez a láda, megmutatva ezen igazán szép túraútvonal két, számunkra kedves részét. Aki azonban teheti a Deák túra során keresse fel a láda pontjait; melyről részletek a Teljesítményturázók Társasága honlapján találhatóak.
Erre járva érdemes meglátogatni Deák Ferenc szülőházát (lásd
GCDEAK) a 4 kilométerre, északra fekvő Söjtörön; mely a Deák teljesítménytúrák start és célállomása.
Háttér
Pusztaszentlászló
A község a zalai megyeszékhelytől 25 kilométerre, délre, a Válicka patak völgyében fekszik. 1270-ben még Zenthlazlow-nak írják és egy kedves legenda alapján nevét Szent László királyunkhoz kötik.
A történet szerint a király itt menekült meg az őt üldöző kunok elől, mikor a mai temető helyén álló kolostorból egy titkos alagúton kimenekült. A feldühödött kunok erre porig rombolták az egész falut, mely így aztán pusztává lett. A király megerősödése és győzelme után a falu újraépült és felvette a Pusztaszentlászló nevet.
A legendákon túl történelmünk néhány valóságos személye és pillanat is kötődik a településhez.
A település fontos helyszíne volt a kiegyezés előkészítésének is. Deák Ferenc 1855 és 1870 között itt töltötte a nyarakat nővérénél, Deák Kláránál, aki Oszterhueber József felesége volt. Itt találkozott Tisza Kálmánnal, Nyáry Pállal, Kemény Zsigmonddal, és készítették elő és szövegezték meg az 1867-es kiegyezés dokumentumait. Ennek állít emléket Kossuth u. 92 alatti, egykori Oszterhueber kúria falán lévő emléktábla
N 46° 38,214' E 16° 50,535' 218 m [GCPSTL+emléktábla]. Ma a ház vendéglő.
Deák teljesítménytúrák
1993 óta minden év októberében megrendezésre kerül 70, 55, 40, 30 és 20 kilométeres távon a teljesítménytúra. Az 1803. október 17-én, Söjtörön született Deák Ferenc tiszteletére, valamint a teljesítménytúrázás népszerűsítése és a Zalai-dombság természeti értékeinek megismertetésére.
A Deák teljesítménytúráknál meg kell említeni magát a lelkes szervező csapatot, a Söjtöri Természetjáró Klubot. Akik több mint 10 alkalommal rendezték már meg ezt a túrasorozatot. Közülük is ki kell emelni ifj. Toplak Józsefet, ki - népszerűsítendő a természetjárást - 80 nap alatt végigment Magyarország mindhárom országos kéktúra útvonalán, az Országos Kéktúrán, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrán és az Alföldi Kéktúrán, melyek teljes hossza több mint 2500 km.