A geoláda az Imsós-erdő területén van elrejtve, nem messze a Bottyán János emlékére állított kopjafától, egy vastagabb akácfa tövébe amely kb 1 méter magasságban kétfelé ágazik.
Megközelítés Dunakömlőd, vagy Paks felől Talajút vezet a kopjafához. A piros kereszt turistajelzést követve lehet odajutni. Autóval való parkoláshoz a kömlődi benzinkút melletti területet tudom ajánlani, majd a Madocsa-Bölcske felé menő útról kell lekanyarodni a halastavak mentén. Másik irányból a volt paksi vasúti múzeum utáni kitérőnél lehet megállni.

Ezzel a ládával két jelentős történést akarok bemutatni. Történelmi szempontból a Bottyán János erődítményrendszerét, földrajzilag pedig a Duna szabályozását Pakson.
Az Imsós-erdő területe természetvédelmi terület, vigyázzunk az erdő szépségére!

Bottyán-vár története: az 1703-ben kitört kurucfelkelés vezetője II. Rákóczi Ferenc tudta, hogy a Felvidék elfoglalása után a Dunántúl megszerzése kellett, hogy legyen a legfontosabb katonai lépés. Ehhez egy biztonságosan védhető dunai átkelőhelyet kellett kialakítania.
Az utánpótlási vonal kialakításának feltétele a császáriak kezén lévő Dunaföldvár és Simontornya várának bevétele volt. Földvárat erős császári hadsereg védte, és minden eddigi rajtaütésszerű támadás sikertelen volt. Nyilvánvalóvá vált, hogy a sikeres ostromhoz szükséges egy nagyobb létszámú, jól felszerelt sereg átkelése a Dunán. Ezért Dunakömlőd-Imsós vonalban egy hajóhidat és a védelmét szolgáló sáncrendszert kell felépíteni.
A fejedelem Bottyán Jánost bízta meg a Dunántúli hadjárat vezetésével, aki megkezdte a sáncrendszer építését.
Bottyán János császári katonaként kezdte pályafutását a török kiűzetés idejében, amik tapasztalt hadvezérré tették és több császári kitüntetésben is részesült. Ám ő mégis úgy érezte, hogy a magyar nép oldalán van a helye, és Rákóczi szolgálatába állt. Bottyán kitűnő hadvezér volt, és valamelyest értett az erődépítéshez is.
A földvári vár bevételét biztosító kömlődi átkelőhely valójában egy háromrészes erődítményrendszer volt. Az Alföld felőli hídfőt földsánccal erősítve közvetlen az imsósi oldalon a vízpartra építették. A dunántúli oldalon két sáncot építettek, egyet a folyóparton, egyet pedig a felette magasodó dombtetőn (Lussonium késő római erődjének romjaira). Az erődítményrendszernek ezt a Duna fölé magasodó részét nevezték Bottyán-várnak, a területet pedig Bottyán-hegynek.
1705-re már állt a vár és Bottyán indulhatott Dunaföldvár elfoglalására. Földvár első támadása sikertelen és a visszavonulás után még a Bottyán vár is német kézre került egy darabig, de a kurucok erőt gyűjtve elfoglalták Dunaföldvárat, és utána délnek indulva visszaszerezték Bottyán saját várát is. Elfoglalták Simontornyát is, és elsöprő győzelemmel felszabadították az egész Dunántúlt.
Amíg 1706 februárjában Bottyán János a Dráva déli végeiben fosztogató szerbeket veri le a német császári hadsereg megkísérelte visszafoglalni Fehérvárat és Buda várát, de a villámgyors hadmozdulatokhoz értő kuruc generális még időben visszafordult, és a Sió vonalánál visszaverték őket. Azok dühükben a Bottyán vár felé fordultak, és ostromolni kezdték. A várban maradt katonáság gyáván megfutamodott és magukra hagyták a környékből ide bújt főként paksi gyerekeket, nőket, öregeket. Őket a császári zsoldosok kíméletlenül leölték, és felgyújtották a várat.
A Bottyán vár katonai jelentősége itt véget ért. Sajnos nem sok minden maradt meg a mai kornak. Az erődítmény egy része a Duna-átvágás során került víz alá. A kopjafát Bottyán János emlékére állították, a legenda szerint azon a helyen volt a sátra.

Duna-átvágás története: A megye reformkori modernizáció törekvései közül kiemelkedő jelentőségű a folyószabályozások kezdeményezése és megvalósítása, melynek munkálatait Vásárhelyi Pál, és Beszédes József a kor híres építőmérnökei irányították. A XIX. századi folyamszabályozások egyaránt szolgáltak a pusztító árvizek megszüntetését, és az olcsó vízi közlekedés lehetőségének megteremtését. Paks kereskedelmi életében a folyószabályozás 1841-ben azt eredményezte, hogy a Duna hajózható ága közvetlen a város mellé került, kikötője a város szívébe, a piac mellé épült.

Földrajz: Az Imsós-erdő a Duna-Tisza közéről a kanyar átvágása után került át a Dunántúlra. A folyómeder egész addig Kömlőd mellett is haladt. Ártéri erdő alakult ki, ami a Duna magas vízállásánal meg is telt vízzel. Ennek az 1980-as évek elején épített töltés vetett véget.

Szúnyogveszély! Időszakonként komoly szúnyoginvázióra lehet számítani az erdőben. Készüljetek fel erre hosszú ruhával és riasztóval!

Ládatörténet:
2007.10.20. Ládakontroll és generál: kicseréltem a lyukas, törött ládát, feltölöttem ajándékokkal, és kicsit komolyabb rejteket "építettem" neki. A láda továbbra is kereshető.
2011.02.20. - A láda újrarejtve. Kereshető!
2014.02.16. - Ládagenerál. Kereshető!
2016. november 26. A ládát Kisdecsó játékostársunk javította. Köszönjük. [Admin (Fazék)]
2017. 10. 15. Kisdecso új helyre rejtette az eltűnt geoládát.
2021. 04. 25. Kisdecso ismét gyógyította az eltűnt geoládát. Ismét új helyen van