2017.08.07.
Párduc50 jóvoltából a multi újra üzemképes.
Köszönöm!
WAP:
1. pont: szobor talapzatán a kőbe vésett szöveg leges legelső három karaktere,
2. pont: a temető bejárati kapujának kovácsolt vas részén levő fekete tábla, fehér színnel írt szövegének első szava,
3. pont: a szobron pillanatnyilag látható 3 betűs szó,
4. pont: az ajtótól jobbra levő két hasonló, nagy bronztábla közül a baloldalsó bronztáblán levő szöveg leges legutolsó három karaktere,
5. pont: a megadott koordinátán, hány darab fehér térburkoló kő rajzol ki egy összefüggő ábrát? (két karakter).
Némely jelszótöredékben még az is előfordulhat, hogy egyik, másik karakter római számmal van kiírva:-)
Egyúttal sok sikert kívánok a netkessereknek:-)
Ezzel a multival Erdély fővárosát, Kolozsvár (Cluj) városát szeretnénk bemutatni. A város az E60-as főúton érhető el, és ha sehol sem térünk el, akkor ez az út egyenesen a Főtérre vezet. Az ártándi határátkelőtől alig 164 kilométerre levő Főtér már önmagában is rengeteg érdekességet tartogat a látogató számára.
A célpontok rövid bemutatása
1.) A multi kezdőpontjához, ami az
N 46° 46,085' E 23° 35,714' 343 m [GCKiKo-1] pontban van, még kell menni pár száz métert a Főtértől, de itt viszont ingyen parkolhatunk:-) Ezért ajánljuk, hogy a Farkas utcai templommal kezdjétek ezt a kis sétát. A templom háta mögött megtekinthetjük a valamikori vár falának egy részét és a Szabók-tornyát, a templom előtt pedig a Sárkányölő Szentgyörgy szobrot, melynek talapzatán a kőbe vésett szöveg első három betűje a jelszó első része.
2.) A templom bejáratához nagyon közel van egy kis átjáró a Petőfi utcára, melyen pár perc sétával máris a Házsongárdi temető főbejáratánál találjuk magunkat, az
N 46° 45,957' E 23° 35,483' 345 m [GCKiKo-2] pontban. A temető bejárati kapujának kovácsolt vas részén levő fekete tábla első szava a jelszó második része. Nemzetünk nagyjai közül sokan ebben a temetőben találták meg az örök nyugalmat. Akit érdekel, a továbbiakban részletezett leírásban megtaláljátok egy pár kimagasló személyiség nyughelyének koordinátáját.
3.) Kolozsvár főterének és egyben a város egyik legfőbb látványossága Mátyás király lovas szobra és a mögötte levő Szent-Mihály templom. A Házsongárdi temető felöl jőve, pár száz méteres sétával ezek a látványosságok is elérhetők. A jelszótöredéket az
N 46° 46,169' E 23° 35,394' 343 m [GCKiKo-3] pontban levő szobron pillanatnyilag látható 3 betűs szó alkotja.
4.) Innen már tényleg csak pár lépés és az
N 46° 46,259' E 23° 35,261' 343 m [GCKiKo-4] pontban Kolozsvár legrégibb lakóházához érkezünk, Mátyás király szülőházához. A jelszótöredéket a baloldalsó bronztáblán levő szöveg utolsó három karaktere jelenti.
A multi utolsó pontjához fel kell menni a Fellegvárra. Ezt vagy autóval lehet megtenni, és akkor a "Belvedere" szálloda parkolójából lehet megközelíteni a célpontot, mely kb. 150 méterre van a parkolótól, vagy gyalog, ami azért valamivel hosszabb, de természetesen tartalmasabb sétát igényel.
Mindkét esetben a főtérről észak felé kell elindulni, átmenni a Szamos feletti hídon, és az első kereszteződésnél balra fordulni. Rögtön ott van az Astoria szálloda.
Autóval
Az Astoria szállodától jobbra levő utcán, az Erzsébet (Racovita) utcán menjünk fel a dombra és az első elágazásnál rögtön balra. Ez az utca, ha nem térünk le róla, egyenesen bevezet a Belvedere szálloda parkolójába, mely ingyenes.
Gyalog
Az Astoria szállodától balra levő utcán sétáljunk be, majd miután elhagyjuk a szálloda háta mögötti parkolót, észre fogjuk venni a Fellegvárra kapaszkodó lépcsőket. Közben kitűnő kilátás tárul elénk, és ez a lépcsősor egyenesen a multi 5. pontjához vezet.
5.) A multi utolsó jelszótöredéke az
N 46° 46,435' E 23° 34,963' 393 m [GCKiKo-5], ahol egy összefüggő ábra fehér térburkoló köveinek száma (2 karakter) zárja az eddigi jelszótöredékekből kialakított teljes jelszót (18 karakter).
A multit eredetileg 6 pontosra terveztük. Az 5. pont közelében, egy faodúban elrejtettünk egy kisebb geoládát is, ami viszont sajnos nem bírta ki a három hónapos teszt időt sem. Ellopta egy enyves kezű. Azt persze még megtehetnénk, hogy a virtuális ládákat nem kedvelőkért, a város határában levő, egyébként nagyon szép Hoja erdőben elrejtünk még egy becsületes méretű hagyományos ládát is, de attól félünk, erőltetett megoldásnak tűnhetne. Ezért maradtunk az öt pontos változat mellett.
Történelmi ismertetés
Kolozsvár, Erdély szíve, egyike a legrégibb erdélyi városoknak, az erdélyi magyarok kulturális központja, egyetemi város. Kőkorszaki település, római kolónia (Napoca) majd magyar vár; első írásos említése 1213-ból maradt fenn (castrum Clus). A tatárok pusztítása nyomán V. István szászokkal állítja vissza a lakosság számát, hogy a 15. századra a magyarok és a szászok egyenlő arányban lakják a várost. Az 1500-as évek végén Kolozsvár virágkorát élte. Erdély első városa, kincses város volt, e jelzőjét ötvösmesterei ügyességének köszönhette. Ezen mesterek közül került ki a város elöljárósága. Itt volt nyomdája Heltai Gáspárnak, kinek köszönhetően a város a magyar könyvkiadás központjává vált. Itt választották fejedelemmé Báthory Zsigmondot, Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort. Fejedelmi székhelyé nem vált, annál inkább az erdélyi magyar kultúra, szellemi élet és a reformáció központja lett. 1792-ben már állandó magyar színtársulata van, 1821-ben felépül az első magyar kőszínház. 1872-ben megnyílik a tudományegyetem. A közel félmilliós Kolozsvár lakossága ma már csak 22,7 %-a magyar. Megmaradásunk szimbóluma a főtéri Szent Mihály plébániatemplom és Fadrusz János 1902-ben elkészült Mátyás szoborcsoportja.
A Farkas utcai református templom és a Sárkányölő Szentgyörgy szobor
A Farkas utcai református templom a kis tér-jellegű utcarészlet keleti végét zárja. Gótikus kőfalai az egész környéket uralják. A templom építése Mátyás király nevéhez fűződik, aki be akarta telepíteni édesapja, Hunyadi János kedvelt szerzetét, a Ferenc-rendet Kolozsvárra, s ezért elrendelte, hogy a város adjon helyet nekik egy templom és zárda építésére. A király 1486 szeptember 9-én adta ki a rendeletet. Ebben az évben Szabó Ambrus városbíró és a városi tanács, Mátyás király és Báthori István erdélyi vajda akaratából és megegyezésével a Farkas utcában a Szabók-tornya szomszédságában helyet adott Sezent Ferenc szerzetének az építkezésre, melyet Mátyás király halála után, még 1516 előtt fejeztek be.
A hitújítás hatására azonban 1536. március 15-én kiűzték a szerzeteseket, így a zárda és a templom is üresen maradt. Báthori István már erdélyi fejedelemsége idején 1580-ban az elhagyatott klastromot és templomot a jezsuitáknak ajándékozza.
Bethlen Gábor 1622-ben a templomot a református egyháznak adományozta. A helyreállítást 1646 körül I. Rákoczi György támogatásával fejezik be. A templom különleges szépségét nyugodt, dísztelen falfelületeinek monumentális aránya adja. Belső térhatását hajója rendkívüli szélességének - 15 méter - s az efölött 19 méter magasságban ívelő megkapó hálóboltozatának köszönheti. A templom hajója 34 méter hosszú, a kórusa pedig 10x23 méter területű. Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemplomaként tartják számon. Különösen értékesek XVII. századi fafaragásos hátaspadjai, az ezeket díszítő XVII-XX. századi halotti címerei. A színezett orgonaszekrény 1766-ban készült. A templom szentélyzáródásában helyezték el I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek és feleségeik, Bornemissza Anna, illetve Bethlen Kata földi maradványait. A síremléket Kós Károly tervezte. Az 1960-as évek végétől rendszeres orgonahangversenyeket tartanak a templom kitűnő akusztikájú csarnokában.
A templom előtti kis téren található Sárkányölő Szentgyörgy szobrot a kolozsvári származású művésztestvérek, Kolozsvári Márton és György készítették 1373-ban. Eredetije Prágában áll. A kor művészettörténetének ritka kincse itáliai hatásról tanúskodik. Ezt a másolatot Budapesten öntötték, s az Arany János térre állították fel 1904 szeptemberében. A tér átépítésekor, 1960-ban került a mai helyére.
Kolozsvári Márton és György, Miklós, kolozsvári festő fiai. Munkásságuk a magyar bronzszobrászatot európai szintre emelte a 14. század harmadik negyedében.
A Házsongárdi temető
A Házsongárdi temető neve ma már fogalom nemcsak Kolozsváron, hanem mindenütt, ahol magyarok élnek. Az 1585-ben megnyitott kolozsvári temető Európa egyik legrégebbike, talán a leghíresebb magyar temető, erdélyi panteon, a magyar művelődéstörténet kegyhelye. Az erdélyi magyarság talán legrégebbi, hatalmas kiterjedésű, ma is működő sírkertje. Egy város, egy országrész többszázados művelődés- és művészettörténetének tükre. Kegyhely, melyet ma már jó száz éve pusztítanak, s vagy ötven éve valósággal rombolnak, amely - ennek ellenére - mégis megőrizte műemlékjellegét.
A Házsongárdi temető első "benépesítését" feltehetőleg az 1585-1586-os nagy pestisjárvány okozta. Az akkor körülkerített sírkertbe a járvány áldozatait hantolhatták el. Később sajnos többször sújtották Kolozsvár lakosságát járványok, így 1622-1623-ban, 1633-1634-ben, valamint 1645-1646-ban.
Ami a temető elnevezését illeti, ez kétségkívül német eredetű. Legelőször 1503-ban bukkan fel Harssongart formában, melyet a magyar száj tört Házsongárddá. A továbbiakban a név számos dokumentumban szerepel, rengeteg változatban. Így egyesek szerint az elnevezés a Haselgarten (Mogyorókert) helynévből származna. Bármely változatot fogadjuk el, a kolozsváriak a múlt század elejétől a területet Házsongárd névvel jelölik, amely a várostól délre elterülő lejtőt jelenti, de ma inkább a temetőt.
Néhány, és igazán csak néhány jelentősebb sír:
Az
N 46° 45,862' E 23° 35,482' 375 m [GCKiKo+Remenyik] pontban Reményik Sándor, költő, az Erdélyi Helikon alapító tagjának sírja.
Az
N 46° 45,845' E 23° 35,530' 380 m [GCKiKo+Kos] pontban Kós Károly, építész, író, néprajztudós, festő és grafikusművész sírja.
Az
N 46° 45,704' E 23° 35,615' 409 m [GCKiKo+Brassai] pontban Brassai Sámuel, egyetemi tanár, az utolsó erdélyi polihisztor sírja.
Az
N 46° 45,707' E 23° 35,625' 405 m [GCKiKo+Boloni] pontban Bölöni Farkas Sándor, útirajz és naplóíró, híres utazó és műfordító sírja. Főbb művei az "Utazás Észak-Amerikába" és a "Függetlenségi Nyilatkozat" magyar fordítása.
Az
N 46° 45,858' E 23° 35,627' 375 m [GCKiKo+Apaczai] pontban Apáczai Csere János, enciklopédikus tudós és pedagógus sírja. Fő műve a "Magyar Encyclopédia".
Az
N 46° 45,873' E 23° 35,566' 372 m [GCKiKo+Dsida] pontban Dsida Jenő, író, költő, műfordító sírja.
Az
N 46° 45,969' E 23° 35,708' 365 m [GCKiKo+Szenci] pontban Szenczi Molnár Albert, költő, református lelkész, biblia és zsoltárfordító sírja.
A Szent-Mihály templom és Mátyás király lovas szobra
Kolozsvár központi terét a gótikus Szent Mihály plébániatemplom uralja. A Szent Jakab kápolna helyére építették 1349-1444 között. Tornya 4 fiatornyos volt, 1698-ban leégett. Utódját lebontották. A jelenlegi neogótikus tornyot 1837-ben emelték. Az építkezés befejezésekor a nyugati főbejárat feletti timpanonban Zsigmond magyar királyi, német-római császári és cseh királyi címerét, valamint a templom névadó védszentjének Szent Mihály arkangyalnak domborművét helyezték el. A brassói Fekete-templom után ez Erdély második legnagyobb gótikus temploma.
Az erdélyi fejedelmek idejében protestáns templom volt, majd az unitáriusoké lett. 1718-tól ismét a katolikus híveket szolgálja. Az évszázadok alatt jeles események tanúi voltak falai: 1551-ben itt mondott le Izabella királyné Magyarország trónjáról, majd 5 év múlva e helyen fogadta a rendek hűségesküjét fia, János Zsigmond társaságában. Itt választották Erdély fejedelmévé Báthory Gábort (1608) és Bethlen Gábort (1613). A templomban ravatalozták fel Bocskai Istvánt 1606-ban. Sok országgyűlés színhelye volt. 1939-ben Márton Áront szentelték fel Erdély püspökévé e falak között.
A Kolozsvár szimbólumává vált Mátyás szoborcsoport - a korszak egyik, és egyben Fadrusz János legjelentősebb, az 1896-os párizsi világkiállítás nagydíját elnyerő alkotása. A korszak egyik legmonumentálisabb bronz-szobra, a győztesen bevonuló, seregszemlét tartó magabiztos uralkodót ábrázolja. Fadrusz János emlékművét 1902 október 12.-én a császár-király képviseletében József Ágost főherceg leplezte le. A szobrok a mozdulat megörökítésével hatnak, fokozva a hatást a négy hódoló vitéz, akiket a hagyomány (balról-jobbra) Magyar Balázs hadvezér, Kinizsi Pál temesi bán, Szapolyai János nádor, és Báthory István erdélyi vajda személyével azonosított.
Mátyás király szülőháza
Mátyás király szülőháza a Fő tértől pár méterre található. A gótikus stílusban épült ház a XV. század egyetlen megmaradt épülete. Ebben az épületben szállt meg kolozsvári útjai során Mátyás édesanyja, Szilágyi Erzsébet.
Hunyadi Mátyás, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként született ebben a házban 1440 (vagy 1443) február 23.-án. Ezzel a házzal szemben, az úgynevezett Szarvas-házban működött Heltai Gáspár nyomdája, majd néhány évvel később ebben az épületben született Bocskai István, erdélyi fejedelem.
A mai emlékház két, vagy három épület összevonásával keletkezett. Közbülső része a tulajdonképpeni gótikus egység, mely már a király születésekor is állt, a másik két rész vagy száz évvel fiatalabb, ezek reneszánsz stílusúak. A házat az évszázadok során többször átépítették, így valódi, reneszánsz-kori elemeket már csak a főhomlokzat őrzött meg.
A ház az 1440-es években Méhfi Jakab tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1467 szeptember 28.-án Mátyás király minden adó alól felmentette a házat. Ez egy olyan kiváltság volt, ami rendkívül értékessé tette az épületet, és biztosította aránylag változatlan fennmaradását. A Mátyás szobor felállítására készülve a város a századfordulón egy budapesti műépítész tervei szerint, majd az 1940-es évek elején Kós Károly tervei szerint rekonstruáltatta a házat, ekkor kapta mai puritánabb jellegét.
Mátyás király sikeres és mitikus középkori uralkodó volt, mondák és népmesék hőse. Uralkodása alatt Magyarország a térség vezető hatalmává vált, miután sikeresen védekezett a török ellen. Mátyás megerősítette az ország gazdaságát, udvarát pedig Közép-Európa kulturális központjává emelte.
Irodalomjegyzék:
- Gaál György - Tört kövön és porladó kereszten
- Magyar Életrajzi Lexikon
- kiegészítő adatok különböző monográfiákból
Csodálatos időt, nagyon kellemes városlátogatást, és eredményes geoládavadászatot kívánunk Erdély fővárosában
Anikó, Melinda és Miklós