WAP-barát verzió:
A pontról jól láthatóan a sziklába vésett név.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Ez a láda nincs fent a www.geocaching.com -on!
NEM KÉREK FORDÍTÁST, EZT A LÁDÁT NEM KÍVÁNOM MEGJELENTETNI A GEOCACHING.COM-ON!!!
___________________________________________________

Helyszín:
ERDÉLY, Déva városa (jelenlegi neve: Deva)

A jelszó tehát egy név, amit a megadott pontról, a sikló felső állomása közeléből könnyedén el lehet olvasni, mivel jó nagy (10-15 cm-es) betűkkel van a sziklafalba vésve, ráadásul még kék festékkel is kiszínezték. Természetesen egybeírva kell megadni!
Van mellette egy évszám is, de azt kivettem a jelszóból, mivel az évek során erősen erodálódott, és nehézkes leolvasni.

Ha közben netán megéheznél: Étkezési lehetőség a közelben

Köszönet @david -nak a POI-ért! :o)

Déva neve először 1269-ben fordul elő oklevélben. . A XIII. században épült várat a tatárok felégették, majd IV. Béla újjáépítette. 1307-től három évszázadon át az alvajda székhelye. A hozzá tartozó 56 faluval együtt ezen a címen nyerte el Hunyadi János, akinek a családja mint örökös magántulajdont kapta meg az eredetileg királyi várat. De 1504-ben ismét a korona birtokába került.
Báthori Kristóf fejedelem Dávid Ferencet a prédikálástól eltiltotta és házi őrizetbe helyeztette. Az 1579 Június 1-2. napjain tartott gyulafehérvári országgyűlésen a fejedelem, a hitújítás törvénye ellen hozott törvény alapján, Dávid Ferencet "mások példájára" holtig tartó várfogságra ítélte és Déva várába záratta.
A hagyomány szerint 1579. november 15.-én Dávid Ferenc töretlen hittel, a dévai vár börtönében, meghalt. Halálának körülményei és temetési helye ismeretlen.
- Az Erdélyt ért megszámlálhatatlan zavarokban e várnak is volt része - mint a kis ország minden talpalatnyi földének -, de fontos szerepet nem játszott. Erőd volt erősség nélkül - vár volt hosszas ellenállhatás, dacolhatás nélkül. Zavargós időkben ágyúkkal szemben jelentőséggel nem bírt. Nem csoda, ha a Habsburgok alatt olyannak tekintték, mint melyre stratégiai szempontból kár a felépítési vagy kiigazítási költségeket vesztegetni - hagyták romolni és romokba dőlni. -
Mikor azonban 1817-ben I. Ferenc király bejárta Erdélyt, Déva vára annyira megtetszett neki, hogy rendeletet adott ki a helyreállítására, amely azután 12 évig tartott.
- Legutóbbi szabadságharcunk idején 200 császári katona volt benne egész 1849. máj. 27-ig, amikor parancsnoka, Kudlich főhadnagy Forró ezredesnek feladta a várat oly feltétellel, hogy a helyőrség katonai tisztességgel vonulhasson ki, a betegek ápolás alá vétessenek, a legénység egyhavi zsoldot kapjon, s háborítatlanul távozhassék Temesvárra. A magyar sereg kezén volt ezentúl Déva 1849. aug. 19-ig, midőn egy régi tűzakna gondtalanság vagy tán árulás következtében felrobbanván, levegőbe repült a vár, több mint száz honvédet temetve romjai alá. -

Majd minden balladagyűjteményünk a Dévavár építéséről szóló Kőmíves Kelemenné balladával kezdődik.
Az egész középkori Európában elterjedtek a falba épített asszonyokról szóló balladák, - azaz vérnek vagy a hamvaknak belekeverése az építőanyagba - főleg a mészbe -, hogy a nehezen megépíthető falak megálljanak, vagy hogy az épület, építmény tartós legyen. Az építkezések e titokzatossága a népek balladáiban élt tovább. Ezek a balladák mindig valami nehéz építési feladathoz kapcsolódtak. -
A szerb - horvát - bosnyák változat a Drina-hídhoz, az újgörög az Arte hídjához, az albán Skodra várához, a román az argesi kolostorhoz fűződik.
A magyar Kőmíves Kelemen-ballada pedig a 371 méteres meredek hegyormon épült Déva várához kapcsolódik.

Kőmíves Kelemenné balladája

Déva
A Hunyad megyéhez tartozó kb. ötvenezres város az Érchegység és a Ruszka-havas között fekszik.
Erdély első református püspökének, Sándor Andrásnak a szülőhelye.
Tipikusan azok közé az erdélyi városok közé sorolható, ahol az iparosítás a történelmi városmag szétrombolásával járt együtt.
Emiatt napjainkban a városnak mindössze két nevezetessége van: a híres "Magos Déva vára" és a vár alatti völgyben található, késő reneszánsz stílusban épült Magna Kúria.
A kastélyt Bethlen Gábor építtette, halála után pedig öccse, Bethlen István birtokolta, aki 1627-ben vette feleségül a "Murányi Vénuszként" elhíresült Széchy Máriát. Öt évvel később, a férj halála után, a szép hölgy hamarosan újra férjhez ment Rozsályi Kun István Szatmár vármegyei főispánhoz, és elköltözött a kastélyból. Az új házasság azonban nem volt túl sikeres, ezért az asszony lóra pattant, és visszatért régi otthonába, Dévára. A felbőszült férj egy éjszaka, 250 lovasával, a kúria előtt termett, és rátámadt feleségére. Széchy Mária felmenekült a várba, hogy onnan verje vissza "öreg lövőszerszámokkal" a támadást. Ezután a férj nem háborgatta többet az asszonyt, 1637-ben el is váltak. Széchy Mária 1640-ben eladta dévai birtokát a fejedelemnek, és Murányba költözött, ahol Wesselényi Ferenc felesége lett.
Jelentős történelmi értékű építménye lenne a városnak a lerombolt régi református templom, melyet Hunyadi János és neje, Szilágyi Erzsébet emeltetett 1440-1444 körül. A templom falait az Anjou-címer, Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet és I. Ulászló címerei díszítették.
A keleti kijárat Déva magyar városrészén, a Csángótelepen halad át, melynek központja a katolikus templom és környéke.

Forrás: Erdélyi turizmus , valamint más oldalakról.

A várromot a hegyre felkúszó ösvényen is meg lehet megközelíteni, de az újonnan (2005-ben) elkészült 16 személyes siklóval könnyebben és gyorsabban fel lehet jutni.

 N 45° 53,318' E 22° 54,059' 193 m [GCDeva+Parkoló]

Esetleg kombinálni is lehet: siklóval föl és gyalogosan le. A sikló alsó állomásánál nagy parkolóban lehet hagyni a járművet. Érdekesség, hogy a sikló sínje félúttól sokkal meredekebben emelkedik, ezért a kabin dőlése úgy van beállítva, hogy félútig a hegy felé dől kissé, utána pedig a másik irányba! Csak a két végállomáson vízszintes a fülke padlója.

A sikló mindennap 8-20 óráig (HELYI IDŐ szerint 9-21 óra) közlekedik és felnőtteknek 30 Lei, gyerekeknek (14 éves korig) 15 Lej a jegy ára. (2025.08.11.)

A vár ormáról szép időben kiváló kilátás nyílik Dévára, a Maros völgyére és azon túl az Érchegységre. A másik irányban a Ruszka-havasok kezdetét lehet látni.
Fent, a várrom udvarán büfé is várja a látogatókat.

Mivel a vár környékét térdig-derékig érő bozótos takarja az utak kivételével, így elég nehéz lett volna valódi ládát rejteni erre a nevezetes helyre. Ráadásul a várrom körül mindenütt viperaveszélyre figyelmeztető táblák vannak kihelyezve, így nem túl célszerű a bokrok között sétálgatni! (Én próbáltam viperát találni -az ösvényekről leskelődve- , de sajnos nem láttam egyet sem, csak gyíkokat)

NEM KÉREK FORDÍTÁST, EZT A LÁDÁT NEM KÍVÁNOM MEGJELENTETNI A GEOCACHING.COM-ON!!!
(De van a közelben egy COM-os láda is! )

Köszönet BiharyG-nek a linkért!

Jó kirándulást kívánok! :o)