--------------
A láda a Csehvár csúcsától keleti irányba, lefelé induló ösvény mellett lévő igen nagy fa tövében, a fa alatti üregben rejtőzik.A láda gc.com-on még nem szerepel, Travel Bug nem berakható!!
--------------

Csehvár:

"A Csehvár nevű hegy Diósjenő község fölött, tőle NY-ra, a Börzsöny hegység szélét jelentő Báránybércből a síkság fölé kiugró egyik keskeny gerinccel azonos. A végén természetes kúp emelkedik, melynek tetején helyezkedik el a vár. A hegy oldala rendkívül meredek, csak a valamivel magasabb Báránybérccel köti össze egy keskeny, alacsony hegynyereg. Fekvése az egész környéket uralja, messze ellátni róla, védelmi szempontból kitűnő, nehezen megközelíthető.

A 20-30 méter átmérőjű, ovális területen a kevés falmaradványból már nem derül ki a hajdani vár alaprajza, de a körbefutó földsáncok még jól láthatók. A vár első említése 1290-ből származik. 1295-ben királyi várnagya Egyed fia, Sándor. 1389-ben Jenő birtokot említik, így feltehető, hogy a vár a XIV. század elején elpusztult. Ezután hamarosan újra felépülhetett, de nem tudjuk, hogy a Lévai Csehek, vagy a husziták építették-e? A várat 1460-ban, majd 1470-ben említik utoljára, amikor már László fia, János birtokát képezi. A hegykúp lapos teteje jelentette a vár lakható területét, alakja ovális, átmérője 32x18 m. Több helyen bolygatott, különösen feltűnő egy 6 m átmérőjű gödör. Az itt talált tégla-, kő- és habarcstöredékek kőépítményre vallanak, ugyanitt XIV.-XV. századi cserepeket is találtak.

A vár felszínen is látható védelmét a meredekre levágott oldalú kúptető alatt 5-10 m-rel alacsonyabban fekvő, körbefutó sánc jelentette. A sánc belső magassága 0,5-1,0 m között változik.
Ásatás nem volt. A vár pusztulásának időpontját sem ismerjük, de a XVI. század közepén kezdődő török időket már aligha érte meg."

forrás: "Várak a Börzsönyben" útikalauz (egyben a jelvényszerző túramozgalom igazolófüzete)

Megközelítés:

1. A közeli Diósjenő vasúton és autóbuszon is megközelíthető. A faluból a hegyre a Piros X és a Zöld sáv turista jelzések közös szakaszán érdemes elindulni. Elérve a Királyrétre vezető, zárt, erdészeti utat a két jelzés különválik. Mindkét jelzés megfelelő, némileg szebb út a Zöld sáv .
A két jelzés, mintegy 700 méter hosszan párhuzamosan halad felfelé, közrefogván a Dugóhúzó nevű vízmosást. Miután kihúztuk a dugót a palackból, haladjunk balra felfelé a Piros rom jelzésen. Ez vezet a Csehvárhoz.

1./a Kerékpárosok megközelítési módja inkább a Diósjenőről Királyháza felé kivezető úton haladva javasolt.  N 47° 56,945' E 19° 1,055' 380 m [GCsehv+parkoló] pontnál érdemes rátérni a Királyrétre vezető, zárt, erdészeti útra, amin kb. 300 méter után jobbra fel a Zöld sávon, az 1. pontban leírtak szerint. A végső 200 méter némileg meredek, itt szükséges lehet a kerékpár elrejtése vagy cipelése.

2. Autóval az 1./a pontban leírt útvonal járható úgy, hogy az ott található koordinátán hagyva a gépjárművet, gyalog induljunk tovább a leírtak szerint. Ha véletlenül a sorompó nyitva áll, ne menjünk tovább autóval, mert nagy a veszélye, hogy visszazárják és csapdába esünk.

Láda:

A láda egy műanyag, konyhai doboz. (15x10x8cm)
A Csehvár csúcsától, keleti irányba induló jelzetlen ösvényen lefelé indulva, kb. 15 méter után, egy a környezetéhez képest nagyobb, szétágazó, öreg fa tövében lévő üregben rejtőzködik.

Egyéb:

A csésze közelében halad a GCBOKK multi, valamint tovább a Piros X
jelzésen találjátok a siklóernyős és gyalogsárkány starthelyéről nevezetes Bárány-bércet, ahol a szintén új GCBarB várja a kessereket.

Csehvár része a Várak a Börzsönyben jelvényszerző mozgalomnak.

A fentebb említett turistautak térképe letölthető az arra alkalmas Garmin készülékekre

---

Jó műholdállást!

dc3