Rőviden:
A ládát egyenlőre csak a planetáriumban lehet elkérni nyitvatartási időben (jellemzően kedd, csütörtök és péntek este illetve szombat délután, előadások előtt vagy után). Érdemes telefonálni, mielőtt erre jársz, hogy be tudsz-e menni a ládához, szívesen látnak minden érdeklődőt más időpontban is. Tel.: 76/50-50-75
Előadások időpontjáról itt lehet tájékozódni:
www.plani.hu
Hamarosan lesz alternatív megoldás is zárvatartás esetére, kis türelmeteket kérem.
A Kecskeméti Planetárium és a naprendszerszobrok
Egy különleges kirándulásra szeretnénk hívni Benneteket, melynek során megismerkedhettek a Naprendszer bolygóival, és minden csillagászattal kapcsolatos kérdésetekre is választ kaphattok majd a Planetáriumban.
Hazánkban csupán néhány működő planetárium van, például Pécsen valamint Kecskeméten. A Kecskeméti Planetárium regionális vonzáskörrel rendelkezik, kisplanetárium lévén, a befogadóképessége max 60 fő.
Az Egyenlítőtől az Északi Sarkig bármely földrajzi szélességről látható csillagos égboltot ki lehet vetíteni. Az Egyenlítő csillagos égboltján a híres Dél-Keresztjét és a szomszédos legközelebbi csillagot (alfa Centauri) is megszemlélhetjük. A planetáriumban azt is meg tudjuk mutatni, hogy az Északi Sarkon csupán egyetlen csillag kel föl és nyugszik le: a Nap. Ezáltal érthetővé válik, hogy ott fél évig nappal van és fél éven át egyfolytában éjszaka.
Nappal és zuhogó esőben is a planetárium kupolájára lehet varázsolni akár a tízezer évvel ezelőtti csillagos égboltot. Szemléltethető az égitestek mozgása, a Föld forgását szimulálva azt is el lehet játszani, hogy képzeletben fölgyorsítjuk az időt, sőt olyat is, mintha űrhajóban lennénk. Igazi rakétakilövést is meg lehet tekinteni. Mindezt gyerekek, felnőttek egyaránt élvezik.
Az előadás végén bármilyen csillagászati kérdésre szívesen, és tényleg készségesen válaszolnak! Előzetes bejelentkezés alapján csoportokat bármikor szívesen fogadnak.
A Planetáriumhoz kapcsolódóan egy másik érdekessége is van a városnak. Itt található az a szoborcsoport, mely a Naprendszer bolygóit mutatja be 1: 3.300.000.000 kicsinyítésben. A maketteket Lakatos Pál Sándor szobrászművész készítette 2002-ben. Érdekes séta lehet ez kicsiknek és nagyoknak egyaránt, mivel nemcsak a bolygók egymáshoz való méretét ismerhetjük meg, hanem a bolygók közötti távolságot a saját lábunkkal mérhetjük le.
Ehhez hasonló bolygórendszer-bemutató csupán Svájcban és az USA-ban található, de a kecskeméti különlegessége, hogy a bolygó-makettek bronzból készült köztéri szobrok, melyek kulturális csemegét is ígérnek a látogatóknak.
A Planetárium címe:
6000 Kecskemét, Lánchíd utca 18/a
Telefon: 76/50-50-75
e-mail: info@plani.hu
web:
www.plani.hu
Még egy kis érdekesség
A kecskeméti Planetárium falát dísziti Marton Géza egyedülálló időmérő szerkezete, egy különleges napóra. Ezen a világon egyedülálló órán nincs árnyékvető pálca, hanem két méter hosszú sík lapokat helyeztek el az épületen, melyek egymással 15°-os szöget zárnak be, és az ezeken végigvonuló árnyék mutatja az időt. A szerkezet 244 elemből áll, átmérője 17 méter, felülete 52 négyzetméter.
Marton Géza ezzel a napórával nevez majd be a bresicai csillagvizsgáló által kétévente kiírt, "Az idő árnyékai" elnevezésű pályázatára.
(A napóra várhatóan 2007. június végére készül el.)
A bolygórendszer túra állomásai
1. Nap 
N 46° 54,372' E 19° 41,535' 82 m [GCPLAN+Nap]. A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, kisbolygók, üstökösök. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,86%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel is bír.
2. Merkúr N 46° 54,375' E 19° 41,534' 82 m [GCPLAN+Merkur]. A Merkúr a Naphoz legközelebb található bolygó. A Naprendszer legkisebb bolygója, nevét a római mitológiából ismert Merkúrról, az istenek hírnökéről kapta. A Merkúrnak nincsenek természetes holdjai. Eddig egyetlen űrszonda - a Mariner-10 - érte el e bolygót (1974-1975.); területének csak 40-45%-át térképezték föl.
3. Vénusz N 46° 54,387' E 19° 41,530' 83 m [GCPLAN+Venusz]. A Vénusz a második bolygó a Naptól, Vénuszról a római istennőről nevezték el. Föld típusú bolygó, néha a Föld testvérbolygójának hívják. Bár minden bolygó pályája elliptikus, a Vénusz pályája van a legközelebb a körhöz kisebb mint 1% excentricitással. Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz mint a Föld, ezért nagyjából a Nappal egy irányban látszik (legnagyobb kitérése (elongációja) 47.8° lehet), ezért vagy pár órával a Nap után lenyugszik, vagy pár órával előtte kel. Ezért hívják Esthajnalcsillagnak is. Amikor legfényesebb, akkor a nappali égbolton is látható. Amikor látható, ez a legfényesebb "csillagszerű" égitest az égbolton.
4. Föld N 46° 54,397' E 19° 41,528' 83 m [GCPLAN+Fold]. A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. A bolygórendszer legnagyobb földtípusú bolygója, és az egyetlen égitest, melyről a modern tudomány elfogadja, hogy életet hordoz. Nagyjából 4,5 milliárd (4,5•109) éve jött létre, és nemsokkal utána már körülötte keringett a Hold.
5. Mars N 46° 54,409' E 19° 41,512' 84 m [GCPLAN+Mars]. A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a naprendszerben. A római hadistenről nevezték el, mivel a színe vérvörös. Két kis holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán Ray Bradbury: Marsbéli krónikák című irodalmi műve.
6. Jupiter N 46° 54,473' E 19° 41,560' 84 m [GCPLAN+Jupiter]. A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a naprendszerünkben. Óriásbolygó; a többi óriásbolygót is gyakran Jupiter típusú bolygónak nevezik. Nevét Jupiterről, a római istenről kapta.
7. Szaturnusz N 46° 54,568' E 19° 41,450' 85 m [GCPLAN+Szaturnusz]. A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva. Óriásbolygó, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után. A Szaturnusznak látványos, jégből és törmelékekből álló gyűrűje van. Szaturnuszról, a római istenről nevezték el. A Szaturnusz sűrűsége nagyon kicsi, kisebb a vízénél; az egyetlen bolygó a Naprendszerben, amely "úszna a vízen".
8. Uránusz N 46° 54,710' E 19° 41,136' 100 m [GCPLAN+Uranusz]. Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója. Óriásbolygó, a harmadik legnagyobb átmérőjű és a negyedik legnagyobb tömegű. 1781. március 13-án pillantotta meg először az angol Sir William Herschel. Bár Herschel eleinte nem volt tisztában vele, hogy a Naprendszer egy új tagját fedezte fel, annyit tudott, hogy az új égitest nem csillag.
9. Neptunusz N 46° 54,885' E 19° 40,891' 103 m [GCPLAN+Neptunusz]. A Neptunusz a nyolcadik bolygó a Naptól, és a legkülső óriásbolygó a naprendszerünkben. A negyedik legnagyobb átmérőjű, és a harmadik legnagyobb tömegű, de a legkisebb óriásbolygó. A Plútó elnyúlt pályája miatt néha a Neptunusz a legtávolabbi bolygó a Naptól. Neptunról, a tengerek római istenéről nevezték el.
10. Plútó N 46° 54,870' E 19° 40,395' 114 m [GCPLAN+Pluto]. A Plútó a kilencedik bolygó volt a Naptól a Naprendszerünkben. A Plútó az elsőként törpebolygónak nevezett égitest a Naprendszerünkben, nagyon elnyúlt pályával (mely 30 és 50 Csillagászati Egység között változik), melyen néha a Neptunuszon belül kerül. 1930. február 18-án Clyde Tombaugh azonosította először a Plútót a Lowell Obszervatóriumban, és gyorsan kikiáltották a Naprendszer kilencedik bolygójának, mely címét mára elvesztette, viszont ő lett az első törpebolygó. Szakmai körökben napjainkban többen nem is a bolygók, hanem a Plútóhoz nagyon hasonló tulajdonságú és pályájú Kuiper-objektumok közé sorolják. A Plútó felszínét fagyott nitrogén borítja, mely napközelben felenged. A Plútó kis méretű, átmérője a Holdunknál kisebb, tömege pedig csak ötödrésze.
A láda
A planetáriumot érdemes nyitvatartási időben felkeresni, így egyben megnézhetünk egy érdekes előadást is, valamint így tudunk hozzájutni a ládához, amit elkérhettek az előadótól.
Reméljük tetszeni fog ez a kirándulás a bolygók között, és a Planetáriumban is rengeteg élménnyel gazdagodtok!
Külön köszönet E. Kovács Zoltánnak a planetárium volt, és Szűcs Lászlónak jelenlegi vezetőjének!
Ládatörténet
2022.03.18.: Megváltozott a jelszó, a láda rendben van, logbook csere.
2022.03.03.: A ládát adoptáltam, hamarosan újra kereshető lesz. Köszönöm az eddigi rejtő
Gyöngyfűző és párja
munkáját [porhanda]
2022.01.20.: A láda beteg, a ládagazda már nem aktív, nem látszik javítási szándék, a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(kectam)]
