Az utóbbi 3 log alapján nem található meg a helyszínen a bejelentésre alkalmas jelszó - így a láda beteg, emiatt betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd!
További tudnivalók a beteg ládákról: https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki

[halaszkiraly, 2021.06.27 23:07]

---

WAP:
A ládát a planetáriumban lehet elkérni, vagy ha zárva van, akkor a bejárati ajtótól jobbra lévő bádogozott falon, szemmagasságban keresd kis fém lapon a jelszót.

---

A Kecskeméti Planetárium és a bolygórendszer modellje

Egy különleges kirándulásra szeretnénk hívni Benneteket, melynek során megismerkedhettek a Naprendszer bolygóival, és minden csillagászattal kapcsolatos kérdésetekre is választ kaphattok majd a Planetáriumban.
Hazánkban csupán néhány planetárium van, például Budapesten valamint Kecskeméten. A "mi" planetáriumunk igaz kis méretű, de ennek előnye, hogy az élő előadások családias hangulatban zajlanak. A kupolában a Föld teljes északi féltekéjének égboltképét meg tudják jeleníteni, vagy akár a 10.000 évvel ezelőtti állapotát is. Az előadás alatt gyönyörű kivetített képeken bolygókat, üstökösöket stb. láthatunk.
Mindezeket akár élőben is megfigyelhetjük, az előadások után tartott távcsöves bemutatók keretében. Így közelebbről szemügyre vehetjük a Hold krátereit, a Szaturnusz gyűrűjét, vagy a galaxisokat is.
Az előadás végén bármilyen csillagászati kérdésre szívesen, és tényleg készségesen válaszolnak! Előzetes bejelentkezés alapján csoportokat bármikor szívesen fogadnak, késő este és akár ünnepnapokon is!
A Planetáriumhoz kapcsolódóan egy másik érdekessége is van a városnak. Itt található az a szoborcsoport, mely a bolygórendszert mutatja be 1: 3.300.000.000 kicsinyítésben. A maketteket Lakatos Pál Sándor szobrászművész készítette 2002-ben. Érdekes séta lehet ez kicsiknek és nagyoknak egyaránt, mivel nemcsak a bolygók egymáshoz való méretét ismerhetjük meg, hanem a bolygók közötti távolságot a saját lábunkkal mérhetjük le.
Ehhez hasonló bolygórendszer-bemutató csupán Svájcban és az USA-ban található, de a kecskeméti különlegessége, hogy a bolygó-makettek bronzból készült köztéri szobrok, melyek kulturális csemegét is ígérnek a látogatóknak.
A túrához "bolygóközi idegenvezető" segítsége is kérhető, így már útközben is rengeteg hasznos információhoz juthatunk! A vezetés díja, amely a Planetáriumban tartott előadás árát is magában foglalja gyermekek részére 350 Ft/fő, felnőtteknek 600 Ft/fő. A kedvezményes családi jegy ára 1600 Ft. Erről bővebb információ a Planetárium elérhetőségein kérhető.

A Planetárium címe:
6000 Kecskemét, Lánchíd utca 18/a
Telefon: 76/50-50-75
e-mail: ig@plani.hu
web: www.plani.csillagaszat.hu

Még egy kis érdekesség

A kecskeméti Planetárium falát dísziti Marton Géza egyedülálló időmérő szerkezete, egy különleges napóra. Ezen a világon egyedülálló órán nincs árnyékvető pálca, hanem két méter hosszú sík lapokat helyeztek el az épületen, melyek egymással 15°-os szöget zárnak be, és az ezeken végigvonuló árnyék mutatja az időt. A szerkezet 244 elemből áll, átmérője 17 méter, felülete 52 négyzetméter.
Marton Géza ezzel a napórával nevez majd be a bresicai csillagvizsgáló által kétévente kiírt, "Az idő árnyékai" elnevezésű pályázatára.

(A napóra várhatóan 2007. június végére készül el.)

---

A bolygórendszer túra állomásai

1. Nap  N 46° 54,372' E 19° 41,535' 82 m [GCPLAN+Nap]. A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, kisbolygók, üstökösök. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,86%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel is bír.

2. Merkúr  N 46° 54,375' E 19° 41,534' 82 m [GCPLAN+Merkur]. A Merkúr a Naphoz legközelebb található bolygó. A Naprendszer legkisebb bolygója, nevét a római mitológiából ismert Merkúrról, az istenek hírnökéről kapta. A Merkúrnak nincsenek természetes holdjai. Eddig egyetlen űrszonda - a Mariner-10 - érte el e bolygót (1974-1975.); területének csak 40-45%-át térképezték föl.

3. Vénusz  N 46° 54,387' E 19° 41,530' 83 m [GCPLAN+Venusz]. A Vénusz a második bolygó a Naptól, Vénuszról a római istennőről nevezték el. Föld típusú bolygó, néha a Föld testvérbolygójának hívják. Bár minden bolygó pályája elliptikus, a Vénusz pályája van a legközelebb a körhöz kisebb mint 1% excentricitással. Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz mint a Föld, ezért nagyjából a Nappal egy irányban látszik (legnagyobb kitérése (elongációja) 47.8° lehet), ezért vagy pár órával a Nap után lenyugszik, vagy pár órával előtte kel. Ezért hívják Esthajnalcsillagnak is. Amikor legfényesebb, akkor a nappali égbolton is látható. Amikor látható, ez a legfényesebb "csillagszerű" égitest az égbolton.

4. Föld  N 46° 54,397' E 19° 41,528' 83 m [GCPLAN+Fold]. A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. A bolygórendszer legnagyobb földtípusú bolygója, és az egyetlen égitest, melyről a modern tudomány elfogadja, hogy életet hordoz. Nagyjából 4,5 milliárd (4,5•109) éve jött létre, és nemsokkal utána már körülötte keringett a Hold.

5. Mars  N 46° 54,409' E 19° 41,512' 84 m [GCPLAN+Mars]. A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a naprendszerben. A római hadistenről nevezték el, mivel a színe vérvörös. Két kis holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán Ray Bradbury: Marsbéli krónikák című irodalmi műve.

6. Jupiter  N 46° 54,473' E 19° 41,560' 84 m [GCPLAN+Jupiter]. A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a naprendszerünkben. Óriásbolygó; a többi óriásbolygót is gyakran Jupiter típusú bolygónak nevezik. Nevét Jupiterről, a római istenről kapta.

7. Szaturnusz  N 46° 54,568' E 19° 41,450' 85 m [GCPLAN+Szaturnusz]. A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva. Óriásbolygó, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után. A Szaturnusznak látványos, jégből és törmelékekből álló gyűrűje van. Szaturnuszról, a római istenről nevezték el. A Szaturnusz sűrűsége nagyon kicsi, kisebb a vízénél; az egyetlen bolygó a Naprendszerben, amely "úszna a vízen".

8. Uránusz  N 46° 54,710' E 19° 41,136' 100 m [GCPLAN+Uranusz]. Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója. Óriásbolygó, a harmadik legnagyobb átmérőjű és a negyedik legnagyobb tömegű. 1781. március 13-án pillantotta meg először az angol Sir William Herschel. Bár Herschel eleinte nem volt tisztában vele, hogy a Naprendszer egy új tagját fedezte fel, annyit tudott, hogy az új égitest nem csillag.

9. Neptunusz  N 46° 54,885' E 19° 40,891' 103 m [GCPLAN+Neptunusz]. A Neptunusz a nyolcadik bolygó a Naptól, és a legkülső óriásbolygó a naprendszerünkben. A negyedik legnagyobb átmérőjű, és a harmadik legnagyobb tömegű, de a legkisebb óriásbolygó. A Plútó elnyúlt pályája miatt néha a Neptunusz a legtávolabbi bolygó a Naptól. Neptunról, a tengerek római istenéről nevezték el.

10. Plútó  N 46° 54,870' E 19° 40,395' 114 m [GCPLAN+Pluto]. A Plútó a kilencedik bolygó volt a Naptól a Naprendszerünkben. A Plútó az elsőként törpebolygónak nevezett égitest a Naprendszerünkben, nagyon elnyúlt pályával (mely 30 és 50 Csillagászati Egység között változik), melyen néha a Neptunuszon belül kerül. 1930. február 18-án Clyde Tombaugh azonosította először a Plútót a Lowell Obszervatóriumban, és gyorsan kikiáltották a Naprendszer kilencedik bolygójának, mely címét mára elvesztette, viszont ő lett az első törpebolygó. Szakmai körökben napjainkban többen nem is a bolygók, hanem a Plútóhoz nagyon hasonló tulajdonságú és pályájú Kuiper-objektumok közé sorolják. A Plútó felszínét fagyott nitrogén borítja, mely napközelben felenged. A Plútó kis méretű, átmérője a Holdunknál kisebb, tömege pedig csak ötödrésze.

---

A láda

A planetáriumot érdemes nyitvatartási időben felkeresni, így egyben megnézhetünk egy érdekes előadást is, valamint így tudunk hozzájutni a ládához, amit elkérhetünk az előadótól.
Alternatív megoldás, ha zárás után érkezel: a bejárati ajtótól jobbra lévő bádogozott falon, a külső oldalon, szemmagasságban kis fém táblán olvasható a jelszó.

---

Reméljük tetszeni fog ez a kirándulás a bolygók között, és a Planetáriumban is rengeteg élménnyel gazdagodtok!

Gyöngyfűző és párja

Külön köszönet E. Kovács Zoltánnak, a planetárium vezetőjének!

---

'

Ládatörténet

2022.01.20.: A láda beteg, a ládagazda már nem aktív, nem látszik javítási szándék, a ládaoldal nincs aktualizálva, ezért adoptálhatóvá teszem. [Admin(kectam)]