A kb. 17x12x6 cm-es ládát a turistaút szélén lévő kisebb szikla alatt találod. Az út déli, patak felé eső oldalát szegélyezi ez a szikla, aminek a déli, patak felé eső oldala alá van bedugva a láda. A terület fokozottan védett, ezért a túl részletes leírása a rejteknek. Ne térjetek le az útról, ne keresgéljetek az erdőben.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A völgyben a fokozottan védett természeti értékek megóvása miatt a turistaútról szigorúan tilos letérni.

Megközelítés
Az Óbányai-völgy mindkét végéről megközelíthető, odáig elsősorban autós megközelítés javasolt.
Zobákpuszta előtt az erdészeti útra fordulva érjük el Kisújbányát. Végig keskeny az aszfalt, szembe jövő forgalomra figyelni kell. A falu előtt alakítottak ki egy kis parkolót, kérlek, hagyd ott az autód, a faluba nem szabad behajtani. Innen indulva a ládát rövidebb úton éred el, mintegy 1600 métert kell sétálni.  N 46° 12,680' E 18° 22,001' 446 m [GCCSSZ+parkoló]
Kiindulási pont lehet Óbánya is,  N 46° 13,200' E 18° 24,903' 255 m [GCCSSZ+kezdőpont] is.
Óbányára sem szabad behajtani autóval, a falu előtt kialakított parkolóban kell hagyni a járgányt. Innen 3 km-es sétával éred el a ládát. A parkoló hétvégén és ünnepnapokon fizetős és őrzött.
Bárhonnan is indulsz, mindenképpen javaslom, hogy járd végig a völgyet!
A parkolókból kövesd a kék sáv jelzést, ez vezet végig az Óbányai-völgyben.

Csepegő-szikla

Kissé a patakmeder fölé hajló, mohával fedett több méter magas, mésztufa sziklafal üregeiből folyamatosan csepeg, szivárog a víz. Nevét is ennek köszönheti. A fal előtt, a mederben hatalmas sziklatömbök teszik teljessé a képet.
Tulajdonképpen egy pici cseppkőbarlang. A közel 30 m hosszú mésztufa-lerakódás 4-6 m-rel a völgytalp fölött található. A folyamatos vízcsepegés több forrásból ered, számukat az igen intenzív mészkiválás és a dús mohaszőnyeg miatt nem lehet pontosan meghatározni. A szikla körül a mederben hatalmas forrás mészkőtömbök láthatók, a mohalepte tömbök a meder körül és a víz útjában hevernek, közéjük szorulva zúgót is alkot a patak. A környék egész évben nagyszerű látványt nyújt, de télen, amikor a csepegő vizek szikrázó, cseppkőszerű jégcsapokká fagynak, igazán különleges élmény.

Ferde-vízesés
Ferdeségét a kréta kori vulkánosság során fellépő erők a jura kori üledékes rétegeket a vízszintes helyzetükből való megdöntésével hozták létre. Ezen a helyen a kibillent pados mészkőrétegeken ferdén, félig folyva, félig vízesésszerűen átbukva rohan keresztül a kis patak vize. Tündérlépcső fantázianévvel is gyakran illetett zuhogó.

Eredeti leírás:

" Kisgyerekkoromban varázsolt el a Csepegő-szikla, régi álmom volt, hogy ládát tehessek ide. Ez januárban meg is történt, de csak most lett meg a 20 láda-megtalálásom, hogy végre bejelenthessem. Azóta áprilisban jártam itt, akkor még persze érintetlen volt. Így az első két bejelentés a logbookban az enyém!:):P

A Mecsek Természetjáró Kalauzában ezt olvashatjuk a Csepegő-sziláról:

"Az Óbányai-völgy deli oldalában, a völgytalp felett mintegy 46 m-rel magasabb helyzetben, közel 30 m-es hosszúságban található a jelenleg is alakuló és formálódó forrásmészkő (édes-vízi mészkő, mésztufa, travertinó, szederkő stb.) lerakódás, amelynek természetes eredetű üregeinek többségében folyamatos vízcsepegés tapasztalható a szabálytalan felületű főte irányából.

Ritka természeti látványosságot jelentő vízmegjelenési hely, hiszen nem lehet egyértelműen meghatározni az egymáshoz közeli források számát és jelentkezésük pontos helyet az intenzív mészkiválás következtében. A jura malm időszakában kialakult mészkő és márgás mészkő repedéseiből a felszínre törekvő karsztvíz valójában olyan - közel egyenes - vonalban jelentkezik (egyben réteghatárt is jelölve), ahol a mésztufa folyamatos kiválása nemcsak gátolja, hanem lefedi a forrás(ok) egyértelmű megmutatkozását. A jelzett hosszúságnak megfelelően (néha még azon túlnyúlóan is) tapasztalható az intenzív csepegés az üregekben, vagy vízkilépés a mészkővel borított felületen, ám e helyszínek sem változatlan helyzetűek. Az édesvízi mészkő-előfordulás üregeinek mennyezetéről lehulló vízből összeálló patakocskák egyenkénti hozama esetenként meghaladhatja a 30 liter/percet, melyek a szabad elfolyással csatlakoznak be a Csepegő-szikla előtt elfolyó Óbányai-patakba.

Az év minden időszakában nedves térszínen az azonnal megkezdődő mészkiválás eredményeként nagy kiterjedésű, egyedi megjelenésű forrásmészkő-előfordulás keletkezett a lejtő alsó sávjában. A folyamatos, de nem állandó mennyiséggel több ponton megjelenő vízből a mésztufa felületére települt mohaszőnyeg is kedvező lehetőségeket jelent a karbonátanyag gyors ütemű kiválásához. Az ily módon kialakult mészkőfal mederhez tartozó részletét a patakvíz állandóan erodálja. Így a mederben nagyobb méretű - akár több m3-es - forrásmészkő-tömbök találhatók, míg a fal felső pereme már részben a vízfolyás fölé nyúlik.

Korábban a völgytalpon (akár azt elzáróan) is keletkezett édesvízi mészkő, hiszen a Csepegő-sziklával átellenes oldalon is lehet találni néhány olyan ellenállóbb forrásmészkő-roncsot, amelyek eredeti településre utaló helyzetben mutatkoznak."

Ládatörténet
2011. 4. 29-én 13:00-kor a ládát felélesztettem, remélem sokan lelik örömük benne! H. Gábor
2018. 7. 18 A ládát Arányi Dániel és családja meggyógyította, köszönjük. [Admin(Fazék)]
2020. 5. 31. A ládát mraich kessertársunk javította, rendben kereshető. [Admin(Fazék)]