A ládát a hegytetőn, a stációk felől érkezve, az erdőben, két szikla ölelésében, kövek alatt lelitek.

---

---

NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.

---

Megközelítés

Vonattal érkezve a "Pilisjászfalu vasútállomás"-nál kell leszállni, innen kevesebb, mint 1 km séta.
Kerékpárral, vagy autóval a 10-es úton érdemes megközelíteni, majd itt kell lefordulni észak felé:  N 47° 39,231' E 18° 47,622' [GCPIKO+Letérés].
Parkolás itt:  N 47° 39,585' E 18° 48,075' 254 m [GCPIKO+Parkoló]

Kőbánya a Nagy-Somlyón

A triászkor (földtörténeti középkor) közepén, a mezozoikumban rakódtak le a dunántúli középhegységek rétegei. Ekkor keletkezett a vidék hatalmas fődolomit rétege, amely ennek a vidéknek az alzatát képezi. A pilisi hegység e triász dolomit ún. ladini emelete. A két Somlyó-hegyen a dachsteini mészkövet fejtik, ahol az vastag padokban fordul elő. Ezt a mészfajtát mészégetésre, de útkövezésre is használják. A követ kezdetben a hegyek oldalában összegyűjtötték, később a kitüremkedéseket csákánnyal fejtették, vasrúddal feszítették, összetörték és lovas kocsival szállították. A kőfejtés modernebb változatában először fúrt lyukakkal lerobbantották a falat. A leomlott fal nagyobb darabjait, melyeket még nem lehetett nagykalapáccsal törni, ismét robbantották, úgy, hogy a szikla oldalára tapasztott és besározott robbanóanyag éles csattanással szétrepesztette a követ. A meszet kezdetben boksákban égették ki. A Kis-Somlyó aljában kettő a mai napig látható. 1934-ben az iparvágány mellett mészüzemet létesítettek. A Nagy-Somlyó bányáját az 1980-as években bezárták. A mészmű faluközpont céljára történő hasznosítására a község pályázatot nyújtott be az EU-hoz.

A bányát utak hálózzák be, keresztül-kasul bejárhatjuk, megnézhetjük az épületmaradványokat, pl. a lentről is látható csörlőházat  N 47° 39,567' E 18° 48,210' 313 m [GCPIKO+Csörlőház], vagy egy lejáratot a mélybe  N 47° 39,650' E 18° 48,163' 275 m [GCPIKO+Lejárat].

Az egyik legszebb kilátást a bánya "csúcsa" adja, ezt itt találjátok:  N 47° 39,574' E 18° 48,306' 359 m [GCPIKO+Kilátás]

A bányán egy keresztút is végigvezet, ennek végső keresztjét a csúcsnál találjátok.  N 47° 39,552' E 18° 48,279' 342 m [GCPIKO+Kereszt]
Ehhez közel egy kellemes pad várja a nyugodni vágyókat!  N 47° 39,550' E 18° 48,276' 326 m [GCPIKO+Pad]

A bánya felett, gyönyörű kilátással, kis tűzrakóhely is van.  N 47° 39,556' E 18° 48,328' 350 m [GCPIKO+Sütögetőhely]

A bánya peremén nézzetek a lábatok elé, gyerekekre kérem fokozottan vigyázni!!!

Pilisjászfaluról

Pilisjászfalu község a Pilis hegység lábánál, a Kenyérmezői-patak völgyében található, Pest és Komárom-Esztergom megye határán. A területet délről a Budai-hegység, keletről a Pilis hegység határolja.
A település határain belül az alföldi és a középhegységi felszíni formák egyaránt fellelhetők. Az emelkedő dolomitrétegekkel váltakozó un. dachsteini mészkőrögök változatossá teszik a tájat. A dombokon barna erdőtalajok, a lábaknál homoktalajok, a völgyek helyenként pangóvizes területein öntéstalajok alakultak ki, ahol az első katonai térképek mocsaras területeket jelöltek. A Kis- és a Nagy-Somlyó jelenleg is feltárás alatt lévő barlangjai gazdag kalcitkristály lelőhelyek. A Kenyérmezői-patak mentén mocsári és lápnövényzetet találunk. A falu közigazgatási területének valaha kétharmadát borító erdők csökkenésével egyenes arányban nőtt a szántók ill. beépített területek aránya. A természetes növénytakarót azonban a mészkőbányászat utóbbi százötven éve is pusztította, maradandó sebeket ütve a hegyek oldalában. A megmaradt erdők állandó és kedvelt helye a fácánoknak, vaddisznóknak, őzeknek.
A vasútépítés 1894. évi munkálatai során honfoglalás kori köznépi temetőt találtak a Kis-Somlyó oldalában, a leletanyag később azonban megsemmisült. Régészeti ásatások folytán az i.sz. I.-III. századból római kori villa épületmaradványait tárták fel. Az 1970-es években III. századi cserépedény töredékeket találtak a régészek. A falu területén előkerült leletek egy töredékét régészeti kiállítás mutatja be az általános iskola épületében.
A jász ősök 1239 körül, a tatárok által megveretve érkeztek az országba. IV. Béla király telepítette le őket a Duna-Tisza közére, de a kunokhoz hasonló, azonos jogokat csak 1323-ban Károly Róbert királytól kaptak. A pilisi jászok első említése 1325-ből való. A letelepített jászok faluja a török alatt lakatlan területté vált, később a Miskey család birtokába került. Az 1870-es években lakóinak száma 226 fő. A nagybirtok ezen a területen nem volt jelentős. 1948-ban alakították meg a Pilishegyi Állami Gazdaságot. Az 1970-es években nyírségi, hajdúsági családok érkeztek a gazdaságban való munkavállalás lehetősége miatt.
A települést összevonások következtében Tinnyével együtt Piliscsabához csatolták, fejlődése lelassult.
1994-ben a helyi választók szavazatai alapján a köztársasági elnök Piliscsaba-Jászfalut Pilisjászfalu néven önálló településsé nyilvánította, visszanyerte önállóságát. A település lakói a környezet értékeinek megóvását, gondozását egyik fontos feladatuknak tekintik. A község életében jelentős szerepe van a helyi civil szerveződéseknek, melyek ápolják az emlékeket, a falu jeles lakóinak emlékét, összefogják a lakosságot és őrzik a hagyományokat.

Jászok emlékköve

A Pilis hegységből hozott követ az 1995-ben állították fel a temető szomszédságában. Itt láthatók még Ott Zoltán (1881-1953), Prinner Vilmos (1899-1976) és Döbrentei Gábor (1897-?) festőművészek emlékére állított kopjafák, valamint a Központi Kereszt (In memoriam 1956). A láda multis korában itt volt a második pont.  N 47° 39,146' E 18° 47,213' 189 m [GCPIKO+Jászok-köve]

A Jászok-kövén kívül javaslom a település egyéb látnivalói (Jász Triptichon, Millecentenáriumi Emlékoszlop, Bisztray Ádám Díszkapu, régészeti kiállítás) megtekintését is.

Ezúttal is köszönöm Pilisjászfalu lakója és kollégám, Gábor János és Scele segítségét.

Egyéb infók

Pilisjászfalu honlapja
Pilisjárók itt is jártak...
Robbantás egy mészkőbányában
Márkakő Kft.
Hasonló témájú ládám: A Bél-kő tetején

Ládatörténet