+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Kedves Ládásztárs!
Egy izgalmas, de eddig kevésbé ismert történelmi helyre szeretnénk elhívni téged ezzel a ládával. A jól ismert isaszegi csata előtt, a török hódoltság korában is lezajlott itt egy érdekes esemény. Ennek kívánunk emléket állítani a ládával, ráadásul ha a forrásoknak hihetünk, épp a csata (vagy inkább fondorlat?) után 400 évvel. Az alábbi történetet az Isaszegi Történelmi Napok (április 5-6.) egyik kisebb tárlatán ismertük meg, és nagyon felkeltette az érdeklődésünket.
Helytörténet:
A Farnadiak a névadó települést (ma Szlovákia) a XVI. század közepén hagyták el, és telepdtek le kezdetben Gödöllőn. A Farnadi-család egy közepes anyagi helyzetben lévő, de mérhetetlenül tékozló família volt, így vagyonuk tetemes részét elveszítve Isaszegre költöztek, ahol egy egyszerű parasztháznál alig nagyobb házban éltek. A XVI. század végére gyakorlatilag Farnadi Kelemen volt az egyetlen élő Farnadi. Magányosan élt a család megmaradt házában, és hangszereket készített. Bizonyos források szerint elméje elborult, csak hangszereinek élt. A legenda szerint egy napon arra lett figyelmes, hogy egy nagyon apró síp magas, emberi fül számára szinte alig hallható hangja valósággal őrületbe kergeti a környék állatait. Ki tudja, miért, de a jelenséget érdekesnek találta, és tovább kísérlezetett. Különféle apró rézsípokkal próbálkozott, mígnem előállt az a hang, amely az ember számára teljesen hallhatatlannak bizonyult, de ennek ellenére - mint az napjainkban már közismert - a magas frekvencia fejfájást, idegességet okozott a környéken lévőknek, nem is beszélve az állatokra kifejtett hatásáról.
Ebben az időben a török és a magyar nemesség adói alatt roskadozott a parasztság. Gödöllő környékén különösen telhetetlen adószedők voltak, így nem meglepő, hogy kisebb-nagyobb lázadások törtek ki. 1607 tavaszán az egyik ilyen lázadás leverésére gyülekezett egy sokszáz fős török sereg az Isaszegtől nyugatra fekvő katlanban. A faluban lakók tanácstalanok voltak, esélyük sem volt visszaverni a török támadást. Ekkor támadt Farnadi Kelemennek az az ötlete, hogy a véletlenül "feltalált" rézsíp segítségükre lehet. Egyik hajnalban a katlant körülvevő dombokon több száz ember rejtőzött el a bokrokban, és saját hallásukat fülükbe tömött sárral védve egy jelre fújni kezdték sípjaikat. A törökök lovai valósággal megvadultak, a katonák pedig - nem tudván, mi okozza a lovak furcsa viselkedését, valamint saját fejfájásukat - néhány órányi tehetetlen kapkodás után menekülőre fogták. A török sereg soha többet nem tért vissza Isaszeg alá, minden valószínűség szerint túlvilági, démoni erőket sejtettek a háttérben.
Érdekes módon a fenti történetet hosszú időn át homály fedte. A '70-es években bukkant az események nyomára egy helyi kutató, aki megkezdte ugyan az ásatásokat, és állítólag több rézsípot is megtalált, de egy "felsőbb utasítás" miatt a kutatásokat le kellett állítania. Azóta senki sem foglalkozott Farnadi Kelemen rézsípjaival, de talán most, a Történelmi Napok kiállításának köszönhetően újra kezdődhetnek a kutatások.
-----------------------------------------------------------------------
COMING OUT!!!
A XII. Geoversenyről távolmaradottakal szemben nem lenne tisztességes, ha nem tudnák meg az igazságot. Íme:
A GCFAKE láda nem igazi. Vagyis a láda igazi, de a történet kevésbé. Egyszerűen kíváncsiak voltunk arra, hogy miképpen fogad a kesser-társadalom (beleértve a moderátorokat is, természetesen) egy olyan ládát, ami a szabályzatnak megfelel, de a valósággal finoman szólva is laza a kapcsolata. A hely egy kellemesen sétálható domb Isaszeg közelében, de a történet csak a színes máz, ami a geocaching.hu díszes ládaoldalai közé való bejutást volt hivatott katalizálni, sikerrel.
Senkit nem állt szándékunkban megbántani, reméljük hogy nem is lesz semmiféle sértődés. Aki jól érezte magát a GCFAKE felé sétálva, attól ezt az élményt nem tudja elvenni az igazság napvilágra kerülése.
Az elrejtés előtt töprengtünk, mi legyen a láda "történelmi háttere". Szándékosan nem írtunk vadul elszállt, a lehetetlent súroló őrültséget. Végül valahogy megszületett ez a történet, ami egy technikailag lehetséges esetet dolgoz fel. Ki tudja, talán a régmúltban tényleg szétzavartak seregeket ultrahangos sípokkal? Mindenesetre Farnadi Kelemen nem vett részt a hadműveletben, ez valószínűnek látszik. :)
Senki ne lepődjön meg, ha a gugli a "Farnadi Kelemen" névre keresve csak a geocaching.hu-t hozza találatként! :)
További nagyon kellemes ládázást, sok emlékezetes élményt kívánunk mindenkinek!
Az igazi elrejtők: flektogon és magpet
--------------------coming out vége--------------------
Megközelítés:
N 47° 32,300' E 19° 23,336' 123 m [GCFAKE+városi parkoló]
N 47° 31,580' E 19° 22,212' 176 m [GCFAKE+erdei parkoló]
N 47° 32,245' E 19° 23,340' 123 m [GCFAKE+Vasút]
N 47° 32,231' E 19° 23,378' 123 m [GCFAKE+Busz]
Megközelítés és a láda:
Az Isaszeg körüli dombokat gazdagon behálózó földutakon könnyű eljutni a katlanig. A katlan szélén kezdődő erdősávban - ahol egyébként többen rejtőzködtek sípjaikkal - találod a ládát.
Mindenkinek kellemes kirándulást kívánunk!