A láda nem a földön van. Gondolkodj egy cinke fejével! Brekk!

Brekekeke!
Gyertek, látogassatok meg engem és barátaimat Császártöltés mellett, a Vörös-mocsárban! Lakhelyem mellett tanösvény vezet (a régi, tőzegbányászat céljából épített kisvasút nyomvonalán), ahol óvatosan végigsétálhattok a tőzeglápban. Ha mindent bejártok és vissza akartok érni a pihenőhöz, ahonnan indultatok, ahhoz rengeteg békaugrást kell megtennetek (azt hiszem, a ti lábatoknak kb. 9,5 km). De lehet rövidíteni! Ha a pihenőtől a lápon keresztül elmentek a ládáig és vissza, az csak 7,5 km.

Hogyan találtok meg minket?

Induljatok a pihenőtől, ahol nemrég még tőzeget árultak. Itt autótok, bringátok is pihenhet, amíg ti kalandoztok! A magas kéményről már messziről megismeritek a helyet.  N 46° 26,109' E 19° 10,886' 110 m [GCBREK+parkolo]

Ha viszont busszal jöttök, akkor az egykori Csala csárdánál tudtok leszállni, a megálló neve Kiscsala vagy Csalapuszta. Innen a tanösvényünk közepéhez tudtok besétálni. Ha erről érkeztek, a ládával és a farkasalmalepkékkel találkoztok majd legelőször. A kirándulás hossza ettől még nem változik, de innen érkezve választhatjátok a rövidebb kört is (kb. 3 km), ha az egész túrát hosszúnak érzitek.  N 46° 27,525' E 19° 11,530' 110 m [GCBREK+parkolo]

Mit hozzatok magatokkal?

Hozzatok magatokkal távcsövet! Sőt, ha ki szeretnétek nyomozni, kikkel találkoztok, ne hagyjátok otthon a madár- és növényhatározótokat. Tavasztól őszig nem árt a szúnyogriasztó, mert nagyon sok van belőlük. Mondjuk szerintem finomak! Brekk!

Mit láthattok itt nálunk?

Az Őrjegben jártok, ahol egykor a Duna folyt. Amikor a folyó már másfelé keresett utat, az itt maradt víz lassan eltűnt, és a helyét a mocsarunk vette át. Az egykori láp, ahol ükszüleim éltek, még sokkal nagyobb volt. Az embereknek viszont megtetszett a tőzegünk, és nagyon sokat elvittek belőle. Sok helyen mély és nyílt lett a víz, ekkor új állatok és növények költöztek ide, akikkel most is találkozhattok, ha nyitott szemmel és füllel jöttök látogatóba.

Mi, békák, nagyon sokan lakunk itt, és nagyon szeretünk brekegni, úgy, hogy a hangunk messzire hallatsszon. A madarak mondjuk talán szebben énekelnek, ezt elismerjük, kis nádi énekesek is sokan élnek erre. Ha a szemetek figyelmes, megláthatjátok a teknősöket és a vízisiklókat. Ahol kis patakon kell átkelnetek, csigák legelnek a vízben. Ha pedig az eget kémlelitek, ott szárnyalnak a nagyobb madarak, a gémek, kócsagok, szárcsák, sólymok. Ha pedig kicsit messzebb jártok a mocsártól, a löszfalban (úgy hallottam), gyurgyalagok és fecskék tanyáznak.

Ösvényemet szerencsére már könnyű megtalálni. Ha senkit nem szeretnétek kihagyni, töltsétek le innen a teljes útvonalat!

Keressétek meg a ládát!

Kedves barátaim egy kis ládát helyeztek el nem messze az egykori Csala csárdától. Mintha csak egy cinke rejtette volna! Kérlek, hogy a ládára nagyon vigyázzatok, megtalálás után óvatosan, gondosan tegyétek vissza a helyére!

Fontoljátok meg!

A lakhelyemen átvezető út szabadon látogatható, de óvatosan járjatok! Az útról letérve már vizes lesz a lábatok, néha még az útba (ahol a tőzegen jártok) is besüppedhet a cipőtök. Esős időben fontoljátok meg, tényleg szeretnétek-e itt sétálni! A hosszú nadrág pedig megvéd a csalántól és az utazni vágyó, szúrós növényektől.

Járműveiteket hagyjátok messze tőlünk, gyalogosan látogassatok meg minket!

Arra kérünk, éjszaka ne zavarjatok bennünket, mert könnyen letérhettek az útról, ahol mi aludni vagy éppen vadászni szeretnénk.

A területünk védett, ne hagyjátok el a jelzett utakat. A lápban meg főleg ne! Ott csak az az út járható a ti lábatoknak, amit kijelöltek!

Mocsarunkra a Kiskunsági Nemzeti Park visel gondot.

Várunk benneteket! Brekk!
Üdvözölnek barátaim: Mackka és Péter