WAP: 3 állomásos multi Szécsény történelmi városmagjában.
1. Ferences templom és kolostor: (virtuális) a templom falán lévő domborműn szereplő személy keresztneve (5 betű)
2. Forgách kastély és a Várkert: A láda a híd alatt található, a szűkebb résnél keresd.
3. A ferde Tűztorony: (virtuális) a nagy emléktáblán szereplő utolsó hősi áldozat keresztneve (5 betű)

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Nógrád megye talán legszebb műemlékegyüttese Szécsény történelmi városmagja. Kis területen található itt kastély, vár és városfalmaradvány, 700 éves alapokra épült kolostor, barokk és eklektikus stílusú épületek, várkert, valamint, ha ferde tornyot szeretnél látni nem kell Pisaba utaznod, mivel a város tűztornya is meg van dőlve, bár nem annyira, mint olasz rokona.
Nem mellesleg nevezetes történelmi színhely is a város, mivel 1705-ben az itt rendezett országgyűlésen választották II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé.

Rejtekhelyek:
1. Ferences templom és kolostor: a jelszó a templom falán lévő domborműn szereplő személy keresztneve (5 betű). Kivülről is jól olvasható a szöveg, ha nem találnád nyitva a kolostor kapuját.  N 48° 4,922' E 19° 31,071' 194 m [GCSZEC-1]

2. Forgách kastély és a Várkert: A Várkert egész nap szabadon látogatható. Bejárata itt található:  N 48° 5,007' E 19° 31,212' 174 m [GCSZEC+Park]. Innen rövid séta a ládáig:
 N 48° 5,057' E 19° 31,189' 141 m [GCSZEC-2]
A láda eltűnése esetén alternatív jelszó:
 N 48° 5,039' E 19° 31,219' 141 m [GCSZEC+Alternatív]
A második pad alján keresd, csak a 2. pont jelszórészlete.

3. A ferde Tűztorony: a jelszó harmadik része a nagy emléktáblán szereplő utolsó hősi áldozat keresztneve (5 betű). Az emléktábla a torony északi oldalán található.  N 48° 4,896' E 19° 31,306' 177 m [GCSZEC-3]

Megközelítés:
Mivel a felkeresendő pontok nem esnek távol egymástól, ezért célszerű az autót leparkolni és gyalog bejárni a 3 ládát. Tényleg ne menj autóval, mert az egyirányú, a zsák- és a sétálóutcákban való autós bolyongás alatt simán bejárod a nem túl nagy történelmi városmagot.
Ingyenes parkoló itt:  N 48° 4,810' E 19° 31,206' 158 m [GCSZEC+Parkoló]
A ládák felkeresése tetszőleges sorrendben történhet, de a jelszó megadásánál ügyelj a sorrendre. A Tűztornyot a patika felől közelítsd, onnan látható a legjobban a dőlése.

Szécsény története:
A helység első említése 1219-ből való. Károly Róbert Szécsényt 1334-ben várossá nyilvánította, valamint kiváltságokkal ruházta fel. Ebben az oklevélben Szécsényi Tamás erdélyi vajda engedélyt kapott, hogy a várost falakkal vegye körül, tornyokkal, bástyákkal, védművekkel erősítse meg. Feltehetően már ekkor felépült egy várkastély, bár írásos említése először csak XV. századi iratokból ismert. A ferences kolostor és templom építésére a pápa 1332-ben adott engedélyt.
A szécsényi várkastélyban írták alá 1441-ben a husziták vezetőjével a fegyverszüneti egyezményt. Szécsény első törtök megszállása 1552-től 1593-ig tartott. A megszállók megerősítették a várost, és a szandzsák székhelyévé tették, ahová 134 község tartozott. A magyar seregek 1593 végén foglalták vissza először Szécsényt. Egy újabb török hadjárat alkalmával 1663-ban a vár védői harc nélkül feladták a várat, sőt fel is gyújtották azt, így az ismét török kézre került, a kolostorból pedig dzsámi lett. A törökök a templom szentélyének déli falának közepe táján mélyítették be a Mekka felé néző imafülkét, mely Magyarország legészakibb török építészeti emlékként ma is látható.
A várat végül 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel. A ferencesek 1688-ban tértek vissza a város romjai közé, kolostorukat és a templomot újjáépítették.
A város ezután gyakorlatilag mező- ás vásárvárosként funkcionált. Szécsény fejlődése az 1800-as évek végén lelassult, majd a Trianoni békeszerződés következményekén határvárossá vált, így az igazán fontos vásárvárosi funkciója megszűnt, mivel a helyi vásárok látogatóinak a felét elvesztette.

A Szécsényi Országgyűlés:
II. Rákóczi Ferenc úgy tervezte, hogy az országgyűlést Rákos mezejére hívja össze. A császári csapatok parancsnoka azt a parancsot kapta, hogy akadályozza meg Rákóczi Pest határába tervezett országgyűlésének megtartását. Így az eredeti tervet megváltoztatva II. Rákóczi Ferenc Szécsénybe hívta össze az országgyűlést, amely szeptember 12-től október 3-ig tartott. A történelmi jelentőségű összejövetelen 6 püspök, 36 főúr, valamint 25 megye és szinte valamennyi város követei részt vettek.
A várostól északra elterülő Borjúpást réten állították fel az "ország sátrát", amelyben lezajlott a tanácskozás. Az országgyűlés feladata volt az ország függetlenségének kimondása, az állami irányítás erősítése, a jobbágykérdés rendezése, a hadsereg belső rendjének szabályozása és a vallási ügyek rendezése.
Szeptember 18-án II. Rákóczi Ferencet itt választották vezérlő fejedelemmé.

Látnivalók:
Forgách kastély:
A barokk kastélyt 1760 körül a Forgách család építette, a középkori belső vár alapjaira. A középrizalit és a díszkerítés a XIX. század során épült. Földszintje boltozott, az emelet síkmennyezettel készült. A díszudvart lezáró mellékszárnyak közül ma már csak a kelti árkádos épület áll. 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el. A XIX. századi neves politikus, régész és természettudós Kubinyi Ferenc nevét viselő múzeum Nógrád megye régészeti, történeti emlékeit gyűjti. A kastély 2005-ös teljes felújítása után teljesen megújult kiállításokkal várja látogatóit.
Érdemes bemenni, mert nagyon szépen van felújítva és a kiállítások is érdekesek.
Kiállításai:
- Fejezetek Nógrád megye újkőkorából: urnasír rekonstrukció
- Vártörténeti kiállítás: Nógrád megye várai
- II. Rákóczi Ferenc és Nógrád megye: Rákóczi és az országgyűlés
- Kastély női lakosztálya: korabeli berendezések
Nyitva tartás: Kedd - vasárnap: 10.00 - 16.00 (hétfő szünnap). Belépődíj: diák 1000 Ft, felnőtt 2000 Ft, nyugdíjas 1000 Ft
 N 48° 4,972' E 19° 31,149' 178 m [GCSZEC+Múzeum] A feltüntetett árak tartalmazzák a minden óra 30. perckor induló tárlatvezetések árát is.

Szécsény vára és a városfal:
A Forgách kastély helyén állt egykor a vár magját képező külső tornyos gótikus várkastély. A várfalat vizesárok védte, melynek peremén palánkmű futott körbe, a várkastélyhoz híd vezetett.
A vár az Ipoly kiemelkedő teraszán áll, mely észak felé meredek letörésű, dél felé síkságban folytatódik.
A külsőtornyos városfal mintegy 180 x 300 méteres, megközelítően téglalap alakú területet fog körül. Magját a Forgách kastély környékén lévő belső vár (várkastély) csekély maradványai képezik. A városfalak hossza a bástyákkal együtt 880-900 méter, ebből 620 méter szabadon vagy beépítve ma is áll. Az erődrendszer falainak 70 %-a látható ma. Egy XVIII. századi térkép kilenc bástyát ábrázol, ebből 3 bástya ma is látható, mindhárom alakja eltérő:
A körbástya:
A kétszintes, kör alakú kúpos tetejű torony a XV. század végén, a XVI. század elején készült. A XVIII. században börtönnek használták, majd kórházat rendezetek be benne. Ettől délre látható a városfal legnagyobb egységként megmaradt maradványa.
Az észak-nyugati saroktorony:
A XIX. század elején kerti lakká és kilátóvá alakították, majd evangélikus templomnak rendezték be. Az egyemeletes, kör alaprajzú építmény déli részét magas, egyenes vonalú homlokzat alkotja. Eredetileg rondella volt, később azonban a hiányzó negyedívet beépítették a homlokzattal. Ekkor készült az emeletráépítés is, ezáltal a középkori bástyafalon körbefutó terasz alakult ki.
A szögletes torony:
1946-ig épségben állt, ekkor tulajdonosa eladta a torony kőanyagát, melyet utak építésénél használtak fel. Falai ma 3 méter magasságig állnak. A szögletes toronytól kelet felé, a városfal mentén találhatóak a XIV. századi plébániatemplom falmaradványai, és a benne emelt szabadtéri oltár.
A vár romjai szabadon látogathatók.
 N 48° 4,941' E 19° 31,261' 181 m [GCSZEC+Scenic Area]

A ferences templom és kolostor:
A rend szokásainak megfelelően a település délnyugati sarkába, közvetlenül a városfal mellé települtek.
A templomot az Árpád-kori plébániatemplom helyére az 1300-as években kezdték el építeni. A XV. században a szinte folyamatos építkezések során bővült. A török hódoltság során a kolostor gazdátlanná vált. Az 1715-ös nagy tűzvészben leégett, az ezt követő barokk átépítés, a szentély újraboltozása 1733-ben fejeződött be. A templom tornya az északi oldalon, a szentély és a hajó kapcsolódásánál áll. A barokk toronysisak alatt óra és órapárkány van. A templom nyugati főhomlokzatán nyílik a főbejárat. A templomhajóban barokk oltárok láthatók, berendezéséből a Szent Ferenc (1755), a Szent Antal (1737) mellékoltárok és a szószék (1741) jelentős alkotás. Az együttes legnagyobb építészeti értékét a gótikus sekrestye és oratórium képezi. A sekrestye középpontjában nyolcszöges pillér tartja a kőbordás csillagboltozatot. Az igényes faragások és a jó térhatás a XIV. századi magyar építészet legjelentősebb és legszebb alkotásai közé emelik a sekrestyét.
Ferences kolostor:
A négyzet alaprajzú, egyemeletes, belső udvaros kolostor a ferences templom északi oldalához csatlakozik. A keleti szárnya egybeépült a templom sekrestyéjével.
A Rákóczi-terem:
A sekrestye felett található az ún. Rákóczi-terem. A hagyomány szerint ebben a teremben aludt az 1705-ös országgyűlés során II. Rákóczi Ferenc, akinek gyermekkori nevelője volt akkor a kolostor házfőnöke.
Idegenvezetés: keddtől szombatig 10, 11, 13, 14, 15 órakor van.
Bejelentkezés: Ferences Kolostor - 3170 Szécsény, Haynald u. 9. +36-32-370-880 - szecseny@ofm.hu
Bejárat itt: N 48° 4,917' E 19° 31,077' 183 m [GCSZEC+Church]

Tűztorony:
A barokk stílusú négyzet alaprajzú torony a XVIII. században épült a Tűzőrség számára.
A II. Világháború során a toronytól 80 méterre bomba robbant, sokan ennek tulajdonították az építmény elferdülését. 1968-73 között kutatók állapították meg, hogy a torony észak-kelet felé 32,5 centiméterre elhajlik, valószínűleg a talaj egy agyagrétegének megcsúszása miatt, szemmel láthatóan észak felé dől. Ez a mozgás a mai napig érzékelhető, évente néhány milliméter a dőlés. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.
Nyitva tartás: Kedd-vasárnap 9-17 óráig (hétfőn zárva) Bejelentkezés a Tourinform Irodában. Belépés: felnőtt 400 Ft, diák: 200 Ft

Szentháromság szobor:
A pestisjárvány megszűnésének emlékére állíttatták a XVIII. században a karcsú oszlopra helyezett műemlék-jellegű szobrot.

A patika:
A Szentháromság szobor mögötti XVIII. század elején épült, barokk műemlék-jellegű épületben működik Nógrád legrégibb gyógyszertára.
 N 48° 5,010' E 19° 31,295' 170 m [GCSZEC+Pharmacy]

Várkert:
A kastély aljában található a nagy kiterjedésű gondozott, angol stílusban épült tájképi park. A gyönyörű fekvésű kert helyileg védett természeti érték. Az egykori várbástya mint kerti pihenőház volt használatos, közelében műbarlang épült. Benne az odavezetett víz cseppkőszerűen kialakított sziklákon zúdult alá. A műbarlang somoskőújfalui bazaltömlés köveiből épült.
A parkból felejthetetlen látványt nyújt a csillogó víztükör fölött megjelenő kastély és bástyák, háttérben templomok tornyainak látványa.
Szabadon látogatható.

---

További információk:
szecseny.hu
A város műemlékei
A ferences kolostor és templom
Szécsény térképe
Szécsény vára

Kellemes időtöltést kívánunk Szécsényben!

Ládatörténet:

2009. 07. 05. A láda újra kereshető. Az elektromos szekrény hátán lévő jelszót megszüntettem. A qtatom jóvoltából elhelyezett üdítős palackban lévő jelszórészlet, továbbra is megtalálható a korábbi láda helyén. Az új láda 1-2 méterrel került lejjebb a régebbi rejtés helyétől.

2016.05.15. Köszönjük az eddigi munkát gonitnak. A láda új helyen várja az ide látogatókat.

2017.05.14. A láda sajnos nagyon sokadjára is eltűnt, pedig már a park minden részén volt rejtve. Újragondolásig az alternatív jelszóval logolható, az a helyén van.
2018.04.01. A láda a helyén.