A Vörösmartytól kölcsönzött nevű láda a széplaki kegykápolna közelében vár a Megtalálóra Cikó község külterületén. Mérete 12 cm*8 cm*5 cm. Félreérthető helyzet! Ládaeltűnés miatt egy kedves Megtaláló pótolta a ládát. Úgy tűnik, a régi láda mégsem tűnt el, vannak, akik megtalálják, méghozzá törötten. Vannak, akik az új ládát találják meg. Kérlek, segíts a helyzetet egyértelművé tenni, és mindkét ládát megkeresve, a sérültet távolítsd el, az újabbat pedig szükség esetén javítsd fel, ha van rá lehetőséged, amennyiben mégis lenne vele valami baj, pl. logfüzet hiány. Most sajnos úgy alakultak a dolgaim, hogy egy ideig én nem tudom felkeresni.
Faoduban A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást! Széplaki bús rom Máriaszéplak városát hiába keresnéd a térképen. A középkori Széplak város, amely Cikó község és Bonyhád között feküdt, majdnem nyomtalanul tűnt el a török hódítók módszeres pusztítása nyomán a Cikótól délre fekvő egykori Östör községgel együtt. Ma mindkettőre csak egy-egy középkori templom romja emlékeztet.
Cikó község
Cikó ezerfős, jó benyomást keltő rendezett község. Történelme a török idők utáni békésebb századokban is viharosan alakult.
Az 1700-as években az elpusztult lakosság pótlására német telepesek érkeztek, mint más völgységi falvakba is.
A Perczel család, mint a környék birtokosa Cikónak Bonyháddal azonos fontosságot tulajdonított; később a jobb közlekedési helyzetben lévő Bonyhád került előtérbe, és fejlődött kisvárossá.
Cikó mai templomát 1784-ben építtette Perczel József.
A helyi szorgalmas sváb lakosság elsősorban szarvasmarha belterjes tartásából teremtett saját maga számára tisztes megélhetést.
A második világháború után az itt élő svábokat az átlagnál jobban sújtották az események: nagyobb részük internálótáborba került, majd 1946-ban kiutasították őket az országból.
Emléküket ma is őrzi a falu központjába áttelepített Szent Vendel szobor, a szent jellegzetes német népviseletben látható.
A falu központjában a háborúk és kitelepítések áldozatainak emlékére emelt oszlop is emlékeztet a nehéz időkre.
A németek kiutasítása miatti újabb elnéptelenedés hatását bukovinai csángómagyarok betelepítése enyhítette.
A bukovinai csángók
A történelmi Magyarország határain kívül élő magyar népcsoportok (csángók) közül a legkésőbbi eredetűek a bukovinai csángók. Ők a Mária Terézia nevéhez köthető 1764-es madéfalvi veszedelem (Siculicidium) nyomán emenekült székelyek utódai, akik a Hadik András tábornok által létrehozott 5 új faluban telepedtek le az akkor Moldvához tartozó Bukovinában.
Add össze a Siculicidium=székelyek megölése szó római számként értelmezhető betűit: sICVLICIDIVM=1764
Később több törekvés is volt hazatelepítésükre, amely az 1880-as években több hullámban, több vidékre kezdődött meg (Al-Duna vidéke, Vajdahunyad, Déva, Arad környéke).
A legutolsó hazatelepedés 1941-ben történt, amely során a Bácskában (Vajdaság) leltek új hazára, de onnan a visszatérő szerbek elől 1944-ben ismét menekülniük kellett. Sorsuk 1946-ban rendeződött, amikor elsősorban a Völgység falvaiba költöztek, ahol a német lakosság kitelepítése miatt erre lehetőség nyílt. Ezzel a csángó csoportok közül egy, a bukovinai végleg hazatért.
A középkori templomrom(ok) megközelítése
Attól függően, hogy a kiegészítésképpen megadott östöri templomromot is meg akarod nézni vagy sem, két alapvető megközelítést tudok ajánlani.
Hosszabb turistaút (nagyjából 5 km egy irányban) a két templomrom érintésével
A közeli Ófaluból indul. Ófalu déli végénél keletre indulsz Eszterpuszta felé az östöri öregtemplom maradványaihoz a piros sáv mentén. Ezután északra indulsz a sárga sáv jelen, amelyről később jelzetlen mezei útra kell térned, így érheted el az Ó-templomot ( N 46° 15,651' E 18° 32,823' 130 m [GCSZBR+Ó-templom]).
Az Ó-templom közvetlen megközelítése
A 6-os útról Bonyhádnál letérve Bátaszék, majd Cikó felé haladunk.
Keresztezzük a vasutat, és leparkolunk a N 46° 15,710' E 18° 32,991' 120 m [GCSZBR+parkoló] pontnál. Esőben is jól járható, a vasúthoz közel haladó szekérúton érjük el az Ó-templom romjainál a búcsújáró helyet (koordinátái az előző bekezdésben).
Az östöri templomrom (Felső-Öregtemplom)
A mai Eszterpusztán (Hátsódűlő) található törtkőből épült gótikus rom egy 14. vagy 15. századi egyhajós templom nyugati tornyának a hajó töredékes végfalával egybeépült maradványa, töredékes támpillérekkel. A Cikótól délre fekvő Ófaluból közelíthető meg legegyszerűbben.
A rom koordinátái: N 46° 13,362' E 18° 32,980' 140 m [GCSZBR+gótikus templomrom].
A máriaszéplaki templomrom
Sokkal ismertebb a széplaki rom (Ó-templom), amely a 12. század második feléből maradt fenn, egy római stílusú nagy templom maradványaként. Kozák Károly régészeti kutatásai szerint ez nem a város székesegyháza volt, hanem az esztergomi János-hegyi lovagrend (johanniták) tulajdonában volt, amire III. Orbán pápa egy 1187-ben kelt oklevele hivatkozik. A lovagok az "emeleten" laktak, a templomtest pedig az alsó szinten foglalt helyet. A kéttornyos, háromhajós templomból csak téglából falazott, egyenes záródású szentélye maradt meg, amely évszázadok óta a völgységi szakrális táj központja, nevezetes búcsújáró hely. Előtte 1854-ből származó kereszt áll. A dongaboltozatos szentélyből a kápolnát a 20. század elején alakították ki, ma fémrács zárja le.
A korábban nagy tömegeket mozgató, ma már kevésbé népes zarándoklatok időpontja Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisboldogasszony (szeptember 8.) napja. A hívek itt imádkoztak gyógyulásért vagy éppen fronton lévő szeretteikért. A megmenekülésekre, vagy csodás, még tüdőbajból vagy éppen sántaságból történő gyógyulásokra is fogadalmi táblácskák sokasága emlékeztetett a korábbi időkben.
A láda keresése
Biztonságos rejtőhelyet csak kissé távolabb találtunk.
A romnál ránk tekintő nyolc évszázad több irodalmi mű születését ihlette. Ezek közül említenünk kell Vörösmarty Mihály Széplak c. költeményét (innen származik a ládanév: Széplaki bús rom), továbbá Náray Antal Máré vára c. verses regényét a magyar regényírás előidejének számító 1824-es évből.
Csodaszép rom Cikó külterületén, még sosem jártam erre, köszi hogy megmutattad. Reggelinket elfogyasztottuk a rom árnyékában, majd megkerestük a ládát. Az eredeti ládának csak a teteje volt meg, ideiglenesen egy kis fémdobozzal pótoltuk, rejtővel egyeztetve. Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.2]
A rejtést megtaláltuk, a doboznak viszont csak a teteje volt a rejtekbe. A zarándokhelyet körbe jártuk nagyon szép helyre hozott el minket ismét ez a játék és természetesen a rejtő. Sajnos semmi nem volt nálunk amivel a ládát akárcsak ideiglenesen is de pótolni tudtuk volna. Amennyiben lehetséges kérlek a fotók alapján fogadd el a megtalálásunk. A hely ajánlott de a láda jelenleg BETEG! Köszönjük a rejtést!
Az alsónánai geocaching fesztiválra (GC46FV) már pénteken elindultam, ami nálam már hagyomány. Természetesen azért teszem ezt, hogy legyen időm felkeresni a környékbéli, vagy kicsit tágabb környezetben megtalálható ládákat. Ma is egy szép nagy kört mentem, és 13 ládát látogattam meg szép helyeken. Bár az időjárás előrejelzés szerint egész nap esőben kellett volna túráznom, valahogy mindig éppen szerencsés helyen tartózkodtam. Folyamatosan dörgött körülöttem az ég, és néha láttam is, hogy távolabb esik az eső, de én egész nap szép, napsütéses, bárányfelhős, madárcsicsergős időben kirándulhattam.
Ez volt a mai ötödik állomásom. A megadott parkolótól kicsit beljebb mentem a földúton, de hamar utamat állta egy nagyobb sáros pocsolya. Innen gyalog közelítettem meg a romot. Az útról nézve nem is látszik, hogy valójában egész sok megmaradt belőle.
A láda elég mélyre volt bedugva, de sikerült előhalásznom. Logolás után még elsétáltam a GCKPDD láda első pontjához is. Nagyon tetszettek a szép, zöld tisztások a domboldalakon.
mentén. Ezután északra indulsz a sárga sáv 
jelen, amelyről később jelzetlen mezei útra kell térned, így érheted el az Ó-templomot (
N 46° 15,651' E 18° 32,823' 130 m [GCSZBR+Ó-templom]
N 46° 15,710' E 18° 32,991' 120 m [GCSZBR+parkoló]
