WAP: A Vörösmartytól kölcsönzött nevű láda a széplaki kegykápolna közelében vár a Megtalálóra Cikó község külterületén. Mérete 12 cm*8 cm*5 cm.
Faoduban
A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el
ezt a leírást!
Széplaki bús rom
Máriaszéplak városát hiába keresnéd a térképen. A középkori Széplak város, amely Cikó község és Bonyhád között feküdt, majdnem nyomtalanul tűnt el a török hódítók módszeres pusztítása nyomán a Cikótól délre fekvő egykori Östör községgel együtt. Ma mindkettőre csak egy-egy középkori templom romja emlékeztet.
Cikó község
Cikó ezerfős, jó benyomást keltő rendezett község.
Történelme a török idők utáni békésebb századokban is viharosan alakult.
Az 1700-as években az elpusztult lakosság pótlására német telepesek érkeztek, mint más völgységi falvakba is.
A Perczel család, mint a környék birtokosa Cikónak Bonyháddal azonos fontosságot tulajdonított; később a jobb közlekedési helyzetben lévő Bonyhád került előtérbe, és fejlődött kisvárossá.
Cikó mai templomát 1784-ben építtette Perczel József.
A helyi szorgalmas sváb lakosság elsősorban szarvasmarha belterjes tartásából teremtett saját maga számára tisztes megélhetést.
A második világháború után az itt élő svábokat az átlagnál jobban sújtották az események: nagyobb részük internálótáborba került, majd 1946-ban kiutasították őket az országból.
Emléküket ma is őrzi a falu központjába áttelepített Szent Vendel szobor, a szent jellegzetes német népviseletben látható.
A falu központjában a háborúk és kitelepítések áldozatainak emlékére emelt oszlop is emlékeztet a nehéz időkre.
A németek kiutasítása miatti újabb elnéptelenedés hatását
bukovinai csángómagyarok betelepítése enyhítette.
A bukovinai csángók
A történelmi Magyarország határain kívül élő magyar népcsoportok (csángók) közül a legkésőbbi eredetűek a bukovinai csángók. Ők a Mária Terézia nevéhez köthető 1764-es madéfalvi veszedelem (Siculicidium) nyomán emenekült székelyek utódai, akik a Hadik András tábornok által létrehozott 5 új faluban telepedtek le az akkor Moldvához tartozó Bukovinában.
Add össze a Siculicidium=székelyek megölése szó római számként értelmezhető betűit: sICVLICIDIVM=1764
Később több törekvés is volt hazatelepítésükre, amely az 1880-as években több hullámban, több vidékre kezdődött meg (Al-Duna vidéke, Vajdahunyad, Déva, Arad környéke).
A legutolsó hazatelepedés 1941-ben történt, amely során a Bácskában (Vajdaság) leltek új hazára, de onnan a visszatérő szerbek elől 1944-ben ismét menekülniük kellett. Sorsuk 1946-ban rendeződött, amikor elsősorban a Völgység falvaiba költöztek, ahol a német lakosság kitelepítése miatt erre lehetőség nyílt. Ezzel a csángó csoportok közül egy, a bukovinai végleg hazatért.
A középkori templomrom(ok) megközelítése
Attól függően, hogy a kiegészítésképpen megadott östöri templomromot is meg akarod nézni vagy sem, két alapvető megközelítést tudok ajánlani.
Hosszabb turistaút (nagyjából 5 km egy irányban) a két templomrom érintésével
A közeli Ófaluból indul. Ófalu déli végénél keletre indulsz Eszterpuszta felé az östöri öregtemplom maradványaihoz a piros sáv mentén. Ezután északra indulsz a sárga sáv jelen, amelyről később jelzetlen mezei útra kell térned, így érheted el az Ó-templomot ( N 46° 15,651' E 18° 32,823' 130 m [GCSZBR+Ó-templom]).
Az Ó-templom közvetlen megközelítése
A 6-os útról Bonyhádnál letérve Bátaszék, majd Cikó felé haladunk.
Keresztezzük a vasutat, és leparkolunk a N 46° 15,710' E 18° 32,991' 120 m [GCSZBR+parkoló] pontnál. Esőben is jól járható, a vasúthoz közel haladó szekérúton érjük el az Ó-templom romjainál a búcsújáró helyet (koordinátái az előző bekezdésben).
Az östöri templomrom (Felső-Öregtemplom)
A mai Eszterpusztán (Hátsódűlő) található törtkőből épült gótikus rom egy 14. vagy 15. századi egyhajós templom nyugati tornyának a hajó töredékes végfalával egybeépült maradványa, töredékes támpillérekkel. A Cikótól délre fekvő Ófaluból közelíthető meg legegyszerűbben.
A rom koordinátái:
N 46° 13,362' E 18° 32,980' 140 m [GCSZBR+gótikus templomrom].
A máriaszéplaki templomrom
Sokkal ismertebb a széplaki rom (Ó-templom), amely a 12. század második feléből maradt fenn, egy római stílusú nagy templom maradványaként.
Kozák Károly régészeti kutatásai szerint ez nem a város székesegyháza volt, hanem az esztergomi János-hegyi lovagrend (johanniták) tulajdonában volt, amire III. Orbán pápa egy 1187-ben kelt oklevele hivatkozik. A lovagok az "emeleten" laktak, a templomtest pedig az alsó szinten foglalt helyet. A kéttornyos, háromhajós templomból csak téglából falazott, egyenes záródású szentélye maradt meg, amely évszázadok óta a völgységi szakrális táj központja,
nevezetes búcsújáró hely. Előtte 1854-ből származó kereszt áll. A dongaboltozatos szentélyből a kápolnát a 20. század elején alakították ki, ma fémrács zárja le.
A korábban nagy tömegeket mozgató, ma már kevésbé népes zarándoklatok időpontja Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisboldogasszony (szeptember 8.) napja. A hívek itt imádkoztak gyógyulásért vagy éppen fronton lévő szeretteikért. A megmenekülésekre, vagy csodás, még tüdőbajból vagy éppen sántaságból történő gyógyulásokra is fogadalmi táblácskák sokasága emlékeztetett a korábbi időkben.
A láda keresése
Biztonságos rejtőhelyet csak kissé távolabb találtunk.
A romnál ránk tekintő nyolc évszázad több irodalmi mű születését ihlette. Ezek közül említenünk kell Vörösmarty Mihály Széplak c. költeményét (innen származik a ládanév: Széplaki bús rom), továbbá Náray Antal Máré vára c. verses regényét a magyar regényírás előidejének számító 1824-es évből.
Közeli búcsújáró hely: GCCSIZ