Röviden:
3 állomásos multi, a Mátrában található Tuzson Arborétumba vezető út mentén.
1. láda (Fehérkőbánya): mikroláda (9 cm magas, 5 cm átmérőjű) a felső bányaudvaron, a bányafal belső sarkától 1 méterre hasadékban, talaj szinten. Tartalma: csak a jelszó első része.
2. láda (Felső-Csevice forrás és környéke): a mikroláda (9 cm magas, 5 cm átmérőjű) a baloldali sziklafal egyik talajszinti ürege mélyén, a fényképen látható két törzsű (egy vastag, egy vékony) fával szemben. Tartalma: csak a jelszó második része.
3. láda (Tuzson Arborétum): Az arborétum területén kívül, 14 cm x 8.5 cm x 7 cm konyhai dobozban, fán 1.7 m magasan.

---

---

A végládába TravelBug helyezhető.

---

A Mátra észak-nyugati oldalán, a Szalajka-patak völgyében, a legközelebbi lakott településtől Tartól kb. 5 km-re található a Tuzson Arborétum. A hozzá vezető másfél órás út, számos szép természeti látnivalót kínál. Ezen érdekességek egy részét mutatja be ez a multi láda.

Rejtekhelyek:
1. láda: Fehérkőbányában egy 9 cm magas, 5 cm átmérőjű mikroládában található a jelszó első része. A felső bányaudvaron, a bányafal belső sarkától 1 méterre hasadékban, talajszinten.  N 47° 57,159' E 19° 45,777' 269 m [GCTUZS-1]
2. láda: A Felső-Csevice forrás után egy oldalvölgyben található a 9cm x 5cm mikroláda a jelszó második részével, a baloldali sziklafal egyik talajszinti ürege mélyén, a fényképen látható két törzsű (egy vastag, egy vékony) fával szemben.  N 47° 56,734' E 19° 46,234' 227 m [GCTUZS-2]
3. láda: A Tuzson Arborétum területén kívül, 14 cm x 8.5 cm x 7 cm konyhai doboz, fán 1.7 m magasan. N 47° 56,313' E 19° 47,743' 323 m [GCTUZS-3]

Látnivalók:
Fehérkőbánya:
A tari Csevice-völgy északi oldalán a Macska-völgyig szép sziklateraszok formájában bukkan elő a Kárpát-medence őstörténetének egyik fontos emléke, a Tari dácittufa. A Mátra vulkanikus kőzetanyagát heves kitörések hozták létre, melyek során nagymennyiségű törmelékanyag is a felszínre került, ezek egyike a dácittufa.
Az első kitöréssorozat törmelékszórásának nyomán keletkezett az ún. alsó riolittufa, ilyen lepte be az ipolytarnóci lábnyomokat is. 17 millió évvel ezelőtt képződött a középső riolittufa, más néven a Tari dácittufa. Ezt találjuk a tari Fehérkőbányában. A kőzet szürke, szürkésfehér, zöldesszürke, helyenként lilás vagy rózsaszínes árnyalatú, horzsaköves, rétegzetlen. Általában szívós, kemény, de jól faragható, hasítható. Egertől Miskolcig gyakran alkalmazták a legkülönbözőbb építkezéseknél, valamint útjelzőkövek, keresztek készítésére.
A Tari Dácittufa Formáció lényeges időrétegtani határ, a miocén kárpáti korszakát zárja. A dácittufát létrehozó vulkán kitörési centruma a bánya közelében feltételezhető, mivel itt a legvastagabb a formáció (135 méter).
Az Ágasvári Csörgő-lyuk barlang a Tari Dácittufa Formációban keletkezett, a fölötte lévő andezitláva súlyának szétnyomó hatása következtében. Az andezitláva lassan kipréseli maga alól a puhább tufát, mintegy a völgyek felé kényszerítve azt. A tufaréteg szétszakadása során keletkezett a barlangrendszer.
Taron és a környező községekben falazó tömbkőként is használták a dácittufát. A kőzet kis térfogatsúlya miatt jó hő- és hangszigetelő. A bányát, a fejtés esetenként igen nagy termelési vesztesége miatt, bezárták. Két jól járható része van, a felső szinten függőleges, csaknem sima falak vannak, a bányászat nyomaival. Az alsó szint fölé magasodó kőzetfal szinte érintetlen. A messziről is jól látható, néhol vakítóan fehér bánya környékén szép természetese tufaformákat is lehet látni

Felső-Csevice forrás és környéke:
A Csevice-völgyben a Csevice-patak jobb oldalán találhatók a helvéti andezittufából fakadó források. A két forrás tengerszint feletti magassága 215, illetve 216 méter, egymástól kb. 20 méterre találhatók. Vizük különleges savanykás ízű, széndioxidban gazdag. A széndioxid feltehetőleg a vulkáni utóműködés eredményeként feláramló gázokból származik. A források a Mátra északi oldalán húzódó törésvonalak mentén fakadtak.
A Mátrában, főleg Parád környékén csevice névvel jelölik a vulkáni kőzetekből feltörő kén-hidrogénes vagy szénsavas ásványvizeket. A csevice szlovák eredetű szó. Erdélyben "borvíz" elnevezéssel illetik az ilyen jellegű ásványvizeket.
A források terméskővel foglaltak, néha szerény a hozamuk, ezért elképzelhető, hogy csak csöpögni fognak, ha arra jár az ember.
A Felső-Csevice forrás és környéke természetvédelmi terület. További látnivalói a patak túlsó partján álló magányos sziklatömb, illetve a forrást bemutató tábla mellett induló sárga kör jelzésen, 200 méter megtétele után elérhető kilátópont. Innen szép kilátás nyílik Ágasvár és Óvár felé, továbbá a Szakadás-gödörre. Bizarr sziklaalakzatok is szép számban megtalálhatók itt. Érdemes felkeresni.
A forrásokat elhagyva a turistautat, a patakmeder partján, szép sziklafalak szegélyezik. A forrásoktól nem messze balra nyílik egy kicsi völgy, szintén mutatós szikla formákkal, néha vízeséssel. Szintén a közelben található a Szakadás-gödör is, melynek zárt, sokszor igen szűk szurdokaiban különlegesen szép harasztokat lehet találni.

Tuzson Arborétum:
A Szalajka patak völgyében 300 méter magasságban található a 4 hektár kiterjedésű arborétum.
Az élőfagyűjteményt kísérleti céllal dr. Tuzson János telepítette. Tuzson a Selmecbányai Erdészeti Akadémia növénytan tanára, majd a Műegyetem magántanára volt, 1912-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen a Növényrendszertani Intézetet vezette, továbbá a Füvészkert igazgatója is volt. Ő végzett elsőként szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban. Az arborétumnak helyet adó fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta. Ebből a területből választotta ki a Szalajka-patak partján azt a területet, ahol kutatásait megkezdte. Az állomány letermelése után kialakított kísérleti területen 1928-tól 1940-ig, elsősorban örökzöldek telepítésével és szaporításával foglalkozott. A gyűjteményt folyamatosan gazdagította különböző fajokkal, főleg tűlevelűekkel.
A második világháború után erdőgazdasági kezelésbe került a terület, a szabad területeket feltöltötték lucfenyővel, vörösfenyővel és szelídgesztenyével, emiatt az arborétum állapota leromlott. 1976-ban lett védetté nyilvánítva a terület. A ma még megmaradt fafajokból említést érdemel a körülbelül 70 éves, 280 cm törzsátmérőjű atlaszcédrus,  N 47° 56,425' E 19° 47,640' [GCTUZS+waypoint] melyből Nógrád megyében csak ez az egy példány létezik. Értékesek továbbá az általában kevésbé gyakori fafajokhoz tartozó balzsamos fenyők, bércifenyők, kaukázusi jegenyefenyő, kolorádó fenyő, az oregoni hamisciprus facsoport, szürke és zöld duglászfenyő-facsoport, valamint a japán juhar 33 példánya.
Tuzson János a csemetenevelés, növénynemesítés mellett gyógynövénnyel is foglalkozott. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
Az arborétum éjjel-nappal nyitva, ingyenesen tekinthető meg. Mellette a pár éve felújított erdészház, mint Erdei Iskola működik.

Megközelítés:
Kiinduló pontnak legcélszerűbb Tar községet választani. Parkolni itt lehet:  N 47° 57,161' E 19° 45,117' 191 m [GCTUZS+parkoló], majd a kék kereszt jelzésen kell tovább menni. Az első láda felkereséséhez ennél az útpontnál  N 47° 57,032' E 19° 45,703' 208 m [GCTUZS+Útpont1] kell balra letérni. Itt a korábbi bánya épületei találhatók, valamint az Alsó-Csevice forrás nem túl biztató vizével is itt fakad. Menj végig az úton, a felső bányaudvarba!
A 2. ládáig továbbra is a kék kereszt jelzésen kell haladni, kb. 1,5 km után következik a két Felső-Csevice forrás. Itt érdemes kis kitérőt tenni, és felkapaszkodni a  N 47° 56,778' E 19° 46,223' 276 m [GCTUZS+Hegycsúcs] pontig, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik Ágasvár és Óvár felé, valamint a "csúcs" sziklaformái is érdekesek. A kis kitérő után továbbra is a kék keresztet kell követni. A második ládához itt, kb. a  N 47° 56,692' E 19° 46,195' 222 m [GCTUZS+Útpont2] pontnál kell balra, a völgybe bemenni. GPS-t zavaró dolgok szép számmal vannak, de a fordulópont nem téveszthető el. :) A völgyben nagyon szép sziklatömbök és sziklafalak vannak, a láda kevéssel a völgy vége előtt található.
A harmadik ládához ismét vissza kell térni a kék kereszt jelzésre és azon tovább haladni. Hamarosan kettéágazik az út, de itt is a kék kereszt a helyes útvonal. Az arborétum bejárata itt található  N 47° 56,371' E 19° 47,755' 299 m [GCTUZS+Erdő] Az elkerített védett területre egy kis hídon és fakapun keresztül lehet bejutni. A láda az arborétum területén kívül, 14 cm x 8.5 cm x 7 cm konyhai dobozban, fán 1.7 m magasan.
A multi végigjárható Ágasvártól megközelítve is, illetve az arborétumtól kb. 2 óra alatt, főként a jelet követve elérhető Ágasvár is, melynek körvonalai a túra során sokszor föl fognak bukkanni.

Kellemes túrázást kívánok!

Források:
A Fenyvespusztai Erdei Iskola
A Tuzson Arborétum WIKI
Nevezetes fák

Ládatörténet
2023.03.16 A végláda pótolva lett, a rejtés módja is megváltozott, most már az arborétum területén kívül remélem, hogy az éves arborétumi rendrakás miatti eltűnések megszűnnek.
2022.03.05 utigabi60 kessertárs kijavította a hibás harmadik jelszó részletet, így már minden stimmel és a találat logolható. Köszönöm a segítséget. :)
2021.10.04 Luki kessertárs és jóbarát pótolta a június és augusztus közepe között felszívódott ládát. Köszi neki a segítséget.
2017.12.11 A ládát adoptáltam. Köszönettel az eredeti rejtőnek, a láda pontjai nem mozdultak el túl messze és a ládaoldal is alapjában maradt ahogy volt, kivéve a szükséges frissítést a megközelítésről, az új helyek leírásáról és a koordináták pontosítását. Természetesen a jelszavak is változtak. Mindenkinek élvezetes további mátrai túrázást és ládavadászatot kíván Roy és emiGrant.
2017. nov. 6. A láda régóta beteg, a ládagazda részéről nem látszik javítási szándék, így a ládadoki javaslata alapján szabályainknak megfelelően adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]