Wap:Gátról közelítve sajnos valaha szebb napokat megért fa maradványai felé a bozótos közepén egy tuskón avartakaró alatt!
Meddig élnek a fák?
"A vének kis örömei
Fánál-embernél közösek
..............................
Ha meghalok legyetek segítőim
Mintha felfognátok kidőlt társatokat
Támogassatok borítsatok élő lombbal
Csak még egy utolsó önámításra."
(J.R.: Mint a fák)
Jean Rousselot francia költő verssorai kifejezik azt a nosztalgiát, amit az emberek általában az idős fákkal kapcsolatban éreznek, bár itt szó sincsen azok életkorának firtatásáról.
De vajon meddig élnek a fák?
A kérdésre azt is válaszolhatnánk, hogy ameddig hagyják, vagy amíg ki nem vágják őket, ami nem is jár olyan messze az igazságtól, ha a jelen állapotokat tekintjük. Ma már annyira az embertől függ minden élőlény sorsa, hogy a kérdést talán helyesebb más módon feltenni: meddig élhetnének a fák, ha hagynák őket?
Egy több száz éves faóriás pusztulását látni fájdalmas, főleg ha az emlékeztetni hivatott. Emlékeztetni valakire, aki fontos volt.
Európában a 18. században vált szokássá, hogy nevezetes alkalmakra nem szobrot, hanem emlékfát állítottak.
Az Osztrák--Magyar Monarchia területén minden idők legtöbb emlékfáit 1899-ben ültették a meggyilkolt Erzsébet királyné emlékére.
Erzsébet Amália Eugénia, Sissi (München, 1837. december 24. - Genf, 1898. szeptember 10.)
Wittelsbach bajor hercegnő 1854-től I. Ferenc József (1830--1916) felesége, osztrák császárné, 1867-től magyar királyné, az 1867-es kiegyezés elősegítője. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon.
Luigi Luccheni olasz anarchista kihegyezett reszelőjétől halt meg Genfben. A természetkedvelő királyné emlékére becslések alapján a felhívásra telepített fák, bokrok, cserjék száma 1899-ben meghaladta a 3 milliót. Erzsébet-ligeteket, Erzsébet-kerteket, fasorokat, parkokat, sőt egész erdőségeket létesítettek.
Erzsébet királyné emlékfái
Darányi Ignác:
A földművelésügyi miniszter
71544/I/1-a számú rendelete I-II. (részlet, 1898. november 19.)
"Mert a kinek bölcsője ott ringott egy erdőkoszorúzta tó bűbájos partjain; a kinek kedélye annyiszor vidult fel erdeink zúgó fái közt és a kinek sebzett lelke oly édes enyhülést talált távoli vidékek mythoszi ege alatt magasba nyúló százados erdők mélyén; a ki a természet szépségeinek oly csodálója volt: annak emlékét fák millióinak kell hirdetni; annak tiszteletére, mint az ó-kor mesés világában, szentelt berkeknek kell támadniok, hova áhítattal közeledjék az utas; hol a fáradt vándor a nap heve ellen enyhelyet találjon s nemes érzelmekre gerjedjen a lélek!
Én bizalommal intézem azt a kérést a magyar társadalomhoz, hogy dicsőült Királynénk emlékezetére emlékfákat ültessünk!"
Szolnokról a Tisza jobb-part gátján Északi irányba Nagykörű felé az M4-es autópálya előtt a volt Fokorupuszta-i gátőrháznál egy csoportban látható 13 db tölgyfa. Elbeszélések alapján az akkori rendelet hatására a Közép-Tiszai Ármentesítő Társulat ültette.
Egy 100 éves tölgyfa:
Képzeld
el, hogy ez
a Tölgy több mint száz
éves, és mintegy 20 méter
magas. Terebélyes koronájának
átmérője 12 méter. Minden évben több
mint 600 000 levelet hajt ki, amelyeknek
alapterülete 1200 négyzetmétert tesz ki. A
levéllemezek 15 000 négyzetméter nagyságú
felületet rejtenek magukban, melyeken keresztül
a gázcserét végzi. Ez a terület pontosan akkora,
mint két futballpálya. Ez a kifejlett Tölgy egy
napsütéses napon 9 400 liter szén-dioxidot alakít
át, melynek tömege 18 kg. Ehhez a leveleken keresztül
36000 köbméter levegőnek kell áramolni, mivel a levegő
szén-dioxid tartalma 0,03%. Ilyen hatalmas mennyiségű
levegőből szűri ki a port, a gomba spórákat, levegő
baktériumokat és más káros anyagokat. Ez a Tölgyfa
naponta 400 liter vizet vesz fel és párologtat el, melynek
következtében javítja a levegő páratartalmát. Az élet
nélkülözhetetlen feltétele az oxigén, ezt csak a fény
megkötésére képes növények tudják előállítani. Ez
az öreg tölgy 10 ember napi oxigénszükségletét,
13 kg oxigént állít elő. Ez a 100 éves fa a nap
energiáját felhasználva egy nap alatt 12 kg
cukrot, szerves hajtóanyagot állít elő. E
hatalmas mennyiségű tápanyag egy
részét felhasználja újabb ágak
fejlesztésére, a másik részét
törzsében, ágaiban raktározza.
Ha ezt a fát kivágjuk, mert
helyén új utat építünk vagy,
mert valaki panaszt tesz,
hogy túl nagy az árnyéka
vagy mert éppen oda akar
valamelyikünk egy
szerszámoskamrát
építeni vagy, mert
valakinek az
ereszcsatornájába
hullik a fa körülbelül
2000 darab egyenként
1 köbméteres koronájú
facsemetét kellene ültetni ahhoz,
hogy pótolni lehessen ezt a 100
éves Tölgyet. Ennek költsége körülbelül
150 000 euróra tehető, amely 37,5 millió forint lenne.
-----------------------------------------------------------------------
Megközelítés:
Menetrend szerinti nagykörűi autóbusszal a "Molnár tanya" megállóig
N 47° 12,991' E 20° 15,445' [GCSIFA+buszmegálló] , innen 3 km gyaloglással lehet megközelíteni.
Az M4-es építése után a veszélyeztetés megszünt, a rejtés majd nem az eredeti helyére került! M4 átadás után az Erzsébet fák megközelítése szgk-val is lehetséges!
Ezért az új hely koordinátái: N47.20682 E20.28900m,
egy nagy kivágott fa tönkje tetején!!
2022.10.08. Pótlása elkészült!
2023.06.13. Ellenőrzés megtörtént, a láda sértetlenül várja a megtalálókat!
Kellemes kirándulást és sikeres geoláda vadászatot kíván, a GÖRDÖGÖK csapata!