A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Wap:
1. pont:
N 47° 25,753' E 19° 2,203' 115 m [GCPro-1] A 2. pont koordinátáit és a jelszórészletet a megadott ponton egy (ideiglenesen leszerelt) ismertető tábla tartójának hátulján találjátok.
2. pont: A 3. és 4. pont koo-i és egy jelszórészlet: A szalagkorlát hátulján.
3. ponton a jelszórészlet: A korábbi és méretre nagyobb évszám a műemlék táblán.
4. pont: Szintén virtuális. A Szalagkorlát egyik tartóján.
5. pont: Fém doboz alján.
A 6. ponton a jelszórészlet: A szobor hátulján lévő emléktábla első sorának 2. és 3. betűje.
A helyes jelszót úgy kapjátok meg, ha a jelszórészleteket így rakjátok sorba: 1. pont, 4. pont, 6. pont, 2 pont, 5. pont 3. pont!
Innét könnyedén visszajuthattok a kiiduló pontra, ha tovább mentek egyenesen valamelyik utcán.
Wap vége.
Ezzel a rövid multival egy kis budafoki sétára szeretnénk vinni titeket. A multi kiindulópontja a Savoyai Jenő téren álló már több mint 250 éves Szent Lipót Plébániatemplom.
Ez egy hagyományos multiláda (adott ponton kapjátok a következő pont koordinátáit). Kérek mindenkit, hogy lehetőleg gyalog induljon neki ennek a sétának. Nem lesz hosszú, 30 perc alatt simán bejárható. Autóval se lenne gyorsabb és nem is azon az útvonalon haladnátok amit meg szeretnék mutatni nektek. Az autót hagyjátok a tér melletti parkolóban itt:
N 47° 25,712' E 19° 2,145' 115 m [GCPro+parkoló-1], ha esetleg itt nem lenne hely akkor egy kicsit távolabb, itt:
N 47° 25,780' E 19° 2,340' 115 m [GCPro+parkoló-2]
Budafok rövid története:
Budafok-Tétény, mely a főváros XXII. kerülete, a Duna jobb partján terül el. A 34 km2 -nyi területe n közel 160.000 ember él. Az 1950-ben létrehozott városrész a korábbi Budafok megyei városból, Nagytétény és Budatétény községekből jött létre.
A kerület a karsztos Tétényi-platón helyezkedik el. Északról a Budai-hegység fő tömegétől a Budaörsi-medence, míg délen a Sóskúti-fennsíktól az úgynevezett Szidónia-völgy választja el. E fennsík jelentős része egykor kiválóan alkalmas volt szőlők művelésére. Mára a szőlők kivesztek, de a fennsík Kamaraerdőhöz közeli területein még megtalálható az egykori flóra és fauna. Ritka növény- és állatvilága nagyobb védelmet élvez, mióta a Tétényi-fennsík természetvédelmi területté vált. A kerület egy másik természetvédelmi értéke - a Háros-sziget - ma már védett, így a szinte érintetlen ártéri erdők páratlan jelentőséggel bírnak.
A honfoglalást követően Nagytétény területe Árpád egyik vezérének, Töhötömnek (Tétény) volt téli szálláshelye. A XI. századtól kezdve már Téténynek nevezett település több alkalommal is fontos események színhelye volt. Így például 1279-ben IV. (Kun) László király itt tartotta országgyűlését a kun kérdés rendezésére.
Tétény és Budafok területe között a Duna partján terült el Csút falu. A faluval szemben fekvő Háros szigetén pedig IV. Béla király 1264 tájékán alapította a csúti premontrei prépostságot. Csúttal és a prépostsággal egy időben létezett a budafoki fennsík északnyugati területén Kána település. A mai Rózsavölgy Dunára néző lankáin pedig Kocsola majorsága létezett. A virágzó településeknek és az ekkor már mezővárosi ranggal rendelkező Téténynek a török kor vetett véget.
A százötven éves török uralmat követő felmérések siralmas képet mutattak Buda délvidékéről. A falvak teljesen elpusztultak, míg Tétényben néhány romos ház és mintegy két tucat túlélő várta sorsa jobbra fordulását. Tétényt Száraz György, majd lánya, Júlia és annak férje, Rudnyánszky József telepítette újra az 1720-as éveket követően.
Az újjáépítési időkben kezdődik a mai Budafok, korábbi nevén Promontor története. A ráckevei uradalmat 1698-ban megszerző Savoyai Jenő a Csepelhez tartozó - akkor még lakatlan - Promontoriumon 1714-17 között egy kastélyt építtetett. E kastély körül alakultak ki a telepesek első házai. A Csepelről átkompozó gazdák szőlőművelésbe kezdtek. A többségében német származású telepesek a szőlőnek köszönhetően hamarosan felvirágoztatták mind Tétény, mind Promontor községet. A fő megélhetést biztosító szőlőművelésnek az 1880-as években megjelenő filoxéra vész (szőlőtetű) vetett végett. A kisegítő megélhetést nyújtó kőbányászat nem volt képes a hatalmas anyagi veszteségeket ellensúlyozni. Ezekre az időkre esik Kistétény önállósodása (1873) és Promontor névváltoztatása Budafokra (1886). Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a hatalmas tárolókapacitást, a közlekedésnek köszönhetően (Duna, az 1861-ben megépült déli vasút, majd az 1882-ben átadott pécsi vasúti vonal) jól kihasználták. Megépültek az első üzemek, gyárak (sörgyár, pezsgőgyár), majd ezt követték az ipari üzemek is (gyufagyár). Az egykoron szőlőjéből megélő településeken az ipar lett a meghatározó. Budafok gyorsabb és dinamikusabb fejlődésének köszönhetőn 1926-ban városi rangot szerzett. Az ipar mellett azonban megmaradt a múltból a szőlőművelés oktatása. A XX. század elején - az országban egyedülállóan - létrehozták a pincemesteri tanfolyamot Budafokon, mely azóta többször átszervezve, átalakítva, de még ma is képezi a borászattal foglalkozó szakembereket. 1987-ben Budafok megkapta a "Szőlő és Bor Városa" kitüntető nemzetközi oklevelet. A XX. század első évtizedére esik Nagytétény egyik külterületének parcellázása, mely ma a Baross Gábor-telep nevet viseli.
E század folyamán az ipar és a folyamatos parcellázások következtében rohamosan nőtt a települések lakossága. Az egykori német dominancia egyre hátrébb szorult és a magyarság vette át a vezető szerepet. A németség végleges eltűnését pedig a II. világháborút követő kitelepítések jelentették. A települések fővároshoz csatolását követően, az iparosítás folytatása ellenére, az utóbbi évtizedek lakótelepes építkezései mellett, mindazonáltal a kerületre alapvetően a kertvárosias településforma a jellemző. E kertvárosi jellegű kerület ma is őrzi alapvető értékeit, az elődök által rájuk hagyott építészeti emlékeit, műemlékeit.
forrás: www.heureka22.hu
Szent Lipót Plébániatemplom:
A XVIII. századi Budafok egykori barokk főterén találjuk az eredetileg 1755-ben felszentelt Szent Lipót Plébániatemplomot. A Mária Terézia segítségével épült barokk templom igazi meglepetés a művészet iránt érdeklődőknek.
Az egyik legértékesebb darabja a Mária Terézia által adományozott vörös márvány főoltár. A királynő másik ajándéka, a nagy méretű Szent Lipót-oltárkép valószinűleg Bartholomeus Altomonte festménye. Ugyancask barokk eredetű, a Segítő Szűz Mária-oltár és a Piéta. Ez utóbbi eredetileg a trinitáriusok budai templomát díszítette. A rokokó szószék is később, valószinűleg 1792 körül került a templomba.
A Savoyai Jenő térről - a templom tőszomszédságából - indul a település első utcája, a Péter-Pál utca.
A Czuba-kastély
A Péter-Pál utca egyik leglátványosabb épülete a 2. szám alatt található Czuba-Durozier-kastély. A múlt század végén épült. Tulajdonosa Franciaországból települt ide azzal a szándékkal, hogy konyakgyárat létesítsen. Terve sikerült. A kastély pincéjében beindult az üzem. A pince fölött a francia romantika stílusának megfelelően alakították ki a kastélyt.
A Péter-Pál-kápolna
1739-40-ben pestisjárvány söpört végig az országon és Promontoron is. A járvány ideje alatt Knoll József és felesége fogadalmat tettek egy kápolna felépítésére. Ez lett a község első kőtemploma. A kápolna egyszerű barokk stílusban épült. Főhomlokzata a Péter-Pál utcára néz. Jelenleg a kápolnában tartják szentmiséiket a görög katolikusok. A kis templom körül volt a község első temetője. Az előtte álló hatalmas mezei juharfa, az Ősök fája, több mint 250 éves.
A Péter-Pál-kápolnától induló keresztút, melynek utolsó állomása a kálvária barlangja fölé került, 1832-ben készült el. A képoszlop festményei több alkalommal kerültek felújításra, utoljára 1995-ben Oláh János készítette el őket. A festmények Krisztus szenvedéstörténetét fejezik ki. A stációk oszlopainak anyaga helyi mészkő. A kilátás is páratlan hiszen nem csak a Csepel-sziget és Kelen mezeje, hanem a Gellért-hegy is látható.
Forrás: A XXII. kerület látnivalói című kiadvány.
Megközelítés:
Tömegközlekedéssel: jöhettek a 3-as busszal a Móricz Zsigmond körtérről, vagy a 14-es és 114-es buszokkal a Kosztolányi Dezső térről. Esetleg a 233E busszal a Kazinczy utcától. 56-os villamossal Hűvösvölgyből, Móricz Zsigond körtérről, Moszkva térről. Minden busszal és villamossal a Szavoyai Jenő térig kell jönni.
Autóval: a Budafoki, Szerémi, Fehérvári utak bármelyikén jöhettek, Budafok irányába.
2010.02.24 - A ládát ismét kihelyeztük. A többszörös eltűnés után kimarad a hagyományos pont a multiból. Azért remélem a kincskeresés élménye megmarad. Próbáltunk igényesek lenni a koordináták terén, reméljük, hogy meg lesztek elégedve ezzel az új verzióval. Felkerült néhány új kép is, köszönet érte Discover kollégának! Sok sikert a kereséshez! 
