Megye/ország: Ausztria
Elhelyezés időpontja: 2008.02.09 15:50
Megjelenés időpontja: 2008.02.12 10:50
Utolsó változás: 2008.03.11 08:50
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: Ferencz család
Ládagazda: Ferencz család Nehézség / Terep: 1.5 / 1.0
Megtalálások száma: 415 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
WAP: Számold meg a várárkot övező külső falon levő félköríves, zöld vascsővel osztott nyílásokat, írd utána a vár főbejáratánál jobb oldalon lévő fehér tábla utolsó sorának első szavát. A jelszó a számjegy + egy szó.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Kabold, ma Kobersdorf, helyén már a honfoglalás előtt virágzó település volt, Guntpoltsdorf néven. Mai elnevezése a helyi patak kora középkori nevéből, Kobula, származik. Felsőpulyától 15 km-re északnyugatra fekszik. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott. Római katolikus temploma 1728-ban épült, a korábbi erődtemplom helyén. Kabold mellett két savanyuvízforrás fakad, a faluban gyógyfürdő van.
Kabold vízivára egyike az ország régibb várainak, 1222 és 1229 között építette a Posa család gótikus stílusban, mai reneszánsz és barokk formáját a XVI-XVII. században nyerte.
(Vízivár: olyan síkvidéki vár, amelyet valamilyen vízfolyással vagy állóvízzel teljesen körbevettek. Legtöbbször természetes vagy mesterséges szigeten jött létre. Alaprajza a sziget alakját is követhette, de általában szabályos négyszög volt.)
A kaboldi vár tulajdonosai sűrűn váltották egymást. 1278-ban a vár - Zerky Jakab és László vezetésével - sikeresen ellenállt Ottokár cseh király támadásának. 1280-ban Kabold a Csák Márk főispán fiainak ajándékozta a várat. 1281-ben Albert osztrák herceg Nagymarton közelében legyőzte a magyar sereget és elfoglalta Kabold várát, amely azonban tíz évvel később, az 1291-es megegyezés értelmében visszakerült a magyar koronához. Róbert Károly 1319-ben Nagymartoni Pálnak adományozta a községet. Fraknói Vilmos 1441-ben Albert osztrák hercegnek zálogosította el a várat. Mátyás király 1466-ban nemesi rangra emelt Weispriach János vejére, báró Csoron Jánosra szállt a tulajdonjog. 1629-ben drámai esemény színhelye volt a vár: heves nézeteltérés után a várúr fia agyonlőtte a sógorát, Zay Zsigmondot. A kaboldi vár ekkor Kaszaháczy Joó János birtokában volt.
Az országgyűlés követelésére 1638-ban Kabold visszakerült a magyar koronához és a vár az Ipolkéri Kéry-család tulajdonába jutott. 1670 április 16-án a vár szállóvendégei voltak a Habsburgok ellen szervezkedő, s ezért késöbb kivégzett főurak, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc, akiket a várúr a vendégjog megsértésével elárult. Kéry Ferenc rá beszélte őket, hogy utazzanak Bécsbe, ahol aztán elfogták őket. A császár hálából grófi rangra emelte a Kéry családot.
A kaboldi uradalmat Esterházy Pál herceg 1704-ben vásárolta meg. Ő alakítota át barokk stílusban, és a család a XX. századig bírtokolta. A vízivár jelenlegi tulajdonosa egy bécsi építész.
A széles vizesárokkal övezett erődítmény falán tábla jelzi az 1895. június 6-ai vízállást.
A gótikus eredetű vízivár megtekintése szép élményt jelent, romantikus tornyai, folyosói elvarázsolják az embert. Virtuális lett a láda, mivel a vár a település közepén, rendezett osztrák környezetben van, alkalmas, feltűnésmentes rejtésre nem adva lehetőséget. A külső várfalon számoljátok meg a félköríves, , zöld vascsővel kettéosztott nyílásokat, a számolást a felti koordináta, és a következő pont: N 47° 35,847' E 16° 23,469' 323 m [GCKAB+útpont] között végezzétek! Írjátok a számjegy után a vár főbejáratánál (lásd 3. kép -Kukucs) a jobb oldalon a fehér tábláról az utolsó sor első szavát!
(forrás -szöveg és 1. kép: varak.hu)
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Ausztria mai területén kb. tízszer annyi, középkori eredetű vár maradt viszonylag épen (jórészt a magyarországiaknál sokkal jobb állapotban), Kabold valóban mégis kivételes abból a szempontból, hogy egy település közepén, síkvidéki várként is, külső megjelenésében eredetinek tetsző módon létezik. Így érdemes körbejárni annak ellenére is, hogy belülről nem lehet könnyen megnézni, erre kizárólag a minden év július-augusztusában megrendezett várjátékok (https://www.schlossspiele.com) előadásainak alkalmával (színházjegyet véve), egyébként pedig csak minimum 10 fős csoportoknak, előzetes bejelentkezés után (a https://www.schloss-kobersdorf.at/de/besichtigungen/ oldalon jelentkezve) lehetséges. Kívülről a legjobb belátás a várba a Badgasse és az Inselgasse sarkán levő dombról nyílik.
Mindezt csak azért írtam le, mert a leírás semmit nem közöl erről, amit pedig közöl (zömmel a vártörténetről), abban számos elem teljesen téves. Például: a vár mai formája a várkápolnától eltekintve nem XV-XVI. századi, hanem a XVII-XVIII. századi építés, Kéry Ferenc, majd az Eszterházyak építtették). A ládaleírás szerint "1280-ban Kabold a Csák Márk főispán fiainak ajándékozta a várat", a valóságban IV. (Kun) László magyar király adományozta Csák Márton fiainak Kaboldot... Teljesen téves az is, hogy "1281-ben Albert osztrák herceg Nagymarton közelében legyőzte a magyar sereget és elfoglalta Kabold várát", egyrészt mert ez nem 1281-ben, hanem 1289-ben történt, másrészt magyar seregről és csatáról szó se volt, hanem Nagymarton (a mai Mattersburg) várát foglalta el Albert herceg, és ezt követően Kabold várát is (az őrség mindkét vár esetében szabadon elvonulhatott)... Érdemes lenne azt is beírni az oldalra, hogy az Eszterházyak tulajdonolta, de romossá vált várat a már kitűzött lebontása előtti pillanatban (1963) Martha Bolldorf-Reitstätter építész vásárolta meg, és kb. három évtized alatt újította fel, saját tőkéjéből, majd indította el itt a várjátékokat (szintén magánerőből), és ma is az ő családja a tulajdonos. Legalább ezeket mindenképpen pótolni/javítani kéne... Addig is az utánam jövő kessereknek ajánlom inkább a vár német nyelvű weboldala mellett akár a magyar wikipedia vonatkozó oldalát (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kabold).
A látvány egyébként tényleg meghökkentő! Az állítás pedig, hogy ide ne lehetett volna hagyományos ládát rejteni, szintén az...