WAP: a láda (20x20x7 cm-es konyhai doboz) a Medves-fennsík ún. Medves magosa nevű részének legmagasabb pontján, egy fa tövében található, kővel álcázva.
Megközelítése Salgóbányáról a piros kereszten javasolt.

---

A Medves az ország bazaltvidékeinek legszebb, legváltozatosabb területei közé tartozik. Az Európában szinte egyedülálló, összesen 15 négyzetkilométer kiterjedésű, 520-570 méter átlagmagasságú bazaltfennsík körül vulkáni kúpok sorozata teszi igen látványossá a vidéket. Különleges élmény az 500 méter magasan lévő alföldszerű tájat bebarangolni, és gyönyörködni a felbukkanó csúcsok és rajtuk álló várak látványában. A Medvesen, igen kis területen számos látványosság zsúfolódik össze, található itt egy megkapó erdei tavacska, melytől nem messze a Gortva-patak érintetlen, vadregényes, vízesésekkel tarkított völgye fut, a fennsíkon ered a Zagyva is, ami az egyetlen olyan folyónk, melynek forrása az országhatáron belül található. Érdekes geológiai látnivaló a felhagyott kőbányák különleges formakincse és a bányákban kialakított tanösvények. A Medves növényvilága is igen tetszetős, éger- és nyírligetek, fenyvesek, bükkösök, és már-már az Alföld kies pusztáira emlékeztető növénytársulások váltják egymást. Mindezt pedig a fennsíkról nyíló pazar panoráma teszi teljessé.

Megközelítés:
A fennsíkot turistautak, jelzetlen földutak és ösvények hálózzák be, így a ládát több irányból is meg lehet közelíteni, azonban a legtartalmasabb az, ha kiindulópontnak Salgóbányát választod. Az autót a  N 48° 8,649' E 19° 52,071' 510 m [GCMEDV+Parkoló] ponton lévő parkolóban hagyhatod, innen pedig már gyalogosan fel a fennsíkra a (piros keresztet)-et követve. Továbbra is ezen, a fennsíkot átszelő jelzésmentén haladj, majd térj le a  N 48° 9,800' E 19° 52,805' 609 m [GCMEDV+Útpont 1] pont irányába, ahol gyönyörű kilátás nyílik, a Mátrától egészen a Tátráig ellátni, és közben a vidék szinte összes csúcsa (Pécskő, Salgó, Kis-Salgó, Karancs, Sátoros, Somoskő) is látható. Szintén ebből a pontból indul egy kis ösvény, mely a (zöld sáv) jelzésű úthoz vezet, amin keresztül könnyen elérhető a láda.
A Somoskőről kizárólag a (zöld sáv) jelzésen való megközelítést semmiképpen sem ajánlom, mert ebben az esetben végig az erdőben mész és semmit sem látsz a környékből. Tehát, ha nem csak egy újabb pontot akarsz szerezni, hanem a környéket is meg akarod ismerni, akkor a ládát a fentebb ajánlott úton közelítsd meg. Egy picivel hosszabb, de lényegesen tartalmasabb is!!!
A visszautat érdemes más irányban megtenni, a  N 48° 9,515' E 19° 52,841' 575 m [GCMEDV+Útpont 2] pontig haladj a (piros kereszt)-en majd itt letérve a jelzetlen földúton indulj el a megnézni a bányákat is, ahonnan már nincs messze a kiindulópont.
A ládához vezető, vagy a visszaút során a Kis-bányát, a Közép-bányát és a Medves-tavat javaslom leginkább megnézni, csak ezek felkeresésével lesz igazán teljes az élmény.

Látnivalók:
Kis-bánya: A Medves bazaltplatójának oldalaiban évszázadokon át virágzó kőbányászat folyt. A füzérszerűen egymáshoz kapcsolódó kőfejtőkből nyerték a követ a középkori várak építéséhez, a lakóházak alapjának elkészítéséhez, majd később a városi építkezéshez és az utak burkolásához. Ma az elhagyott kőfejtők egy része szépen rendezett, szabadtéri bemutató. A bányában a Medves vulkanikus anyaga, különböző bazaltváltozatok tárulnak fel. A nagy kőbányász hagyományokkal rendelkező területen a bazalt különféle változatait (lemezes, pados elválású láva, bazalttufa stb.) tanulmányozhatjuk a bányafalak hosszú feltárásaiban. Külön érdekessége a területnek az újra kibontott kristálytufa és bazaltláva érintkezési zónája. A bányát az 1920-as évektől az 1960-as évekig művelték, a terület második legnagyobb kőbányája volt. Különlegessége még egy hatalmas kőpiramis a bánya nyugati végében.  N 48° 9,221' E 19° 51,977' 500 m [GCMEDV+Bánya 1]
Új-bánya: A környékbeli többi bányához képest később, valószínűleg az 1930-as években nyitották meg és közel 20 éven keresztül művelték. Eközben megközelítőleg 2 ha nagyságúra terjedt ki a bányaudvar, és kb. 980 000 tonna bazaltot mozgattak meg. A bánya telepítése nem volt a legszerencsésebb, mivel gyakran öntötte el a csapadékvíz (az erózióbázis alá süllyesztett zárt, lefolyástalan bányaudvar miatt). Mind a meddő, mind a haszonanyag kiszállítását elektromos vontatású siklón (meredek dőlésű pályán mozgó csillékkel) oldották meg. A bánya nyersanyagának többségét kockakő faragására használták fel.  N 48° 9,022' E 19° 52,226' 517 m [GCMEDV+Bánya 2]
Közép-bánya: Érdekessége, hogy felhagyása után a bányaudvarba betört a víz, így ma inkább egy tengerszemre hasonlít, sem mint bányára. Kiterjedése nem olyan nagy, mint szomszédos társaié, de tavacskája miatt mégis a legérdekesebb mind közül.  N 48° 9,302' E 19° 52,024' 483 m [GCMEDV+Bánya 3]
Tehenesi-kőbánya:Az itt látható rekultivált bazaltbánya az 1930-as évek elejétől az 1970-es évekig működött. A kőzet fejtését először kézi erővel ("bunkózással") majd robbantással végezték. A bánya egy lávafolyás belső részét tárja fel, ami kb. 2-3 millió évvel ezelőtt ömlött a felszínre a Medves-magosa elnevezésű csúcsból, az egykori kitörési központból. A bányától ÉK-re lévő hasadékok a bazalt alatti széntelepek kitermelésének következményei. A bent hagyott szenes anyagok a hasadékon keresztül kapott levegő miatt elbomlanak, az így keletkezett kénhidrogén tartalmú melegebb levegő miatt elolvad a hasadék környéki hó. Az egykori szénbányák beszakadt üregei miatt keletkezett felszíni repedésekből néha még mindig füst szivárog ki, ami a szén öngyulladással beindult égéséből származik.  N 48° 8,602' E 19° 53,489' 272 m [GCMEDV+Bánya 4]
Medves-tó: A fennsík DK-i részén, ahol a szintkülönbség hirtelen csökkenni kezd, egy kis erdei, eutrofizálódó tavacska található, érdekes növény és állatvilággal.  N 48° 8,483' E 19° 53,248' 504 m [GCMEDV+Medvestó]
Zagyva-forrás:A vulkáni működés során erősen összetöredezett, vetőkkel (tektonikai törésvonalakkal) tarkított, az anyagában sok helyen összekeveredett földkéreg a felszínközelben kevés vizet tud tárolni. A meredek hegyoldalakról a csapadék nagy része beszivárgás nélkül elfolyik. A jelentősebb források a Medves peremén a mélybe zökkent letöréseknél, vagy a korábbi bányatárók vízgyűjtőjéből lépnek ki a bazaltplató alól. Innen indul útjára a Tarna-patak, a Zagyva, a Bárna-patak és a Tarján-patak. A Zagyva-forrása kőfoglalata van, azonban agyageltömődés miatt már nem szolgáltat vizet, mellette új forrás fakadt.  N 48° 8,128' E 19° 52,268' 390 m [GCMEDV+Zagyvaf]
Gortva-völgy: A Medves-fennsík keleti pereme alatt eredő, több forrásból táplálkozó Gortva-patak vízesésekkel tarkított, vadregényes szurdokvölgyet vájt a bükkerdővel borított területen. A viszonylag bővizű patak útját helyenként kőtömbök, hatalmas, kidőlt, korhadó fatörzsek, homokkőpadok nehezítik. Az országhatár közelsége, a nehéz megközelíthetőség és a fokozott védettség miatt a völgyben jelzett turistaút nem vezet.  N 48° 8,302' E 19° 53,222' 370 m [GCMEDV+Gortva]

A Medves-fennsík kialakulása: a vulkanikus kitörések előtt a vidék völgyekkel tarkított szárazulat volt. A pliocén kor végén erre a hepe-hupás felszínre ömlött ki a láva a felszín egyenetlenségeit kitöltve. Ebből kifolyólag a bazalttakaró vastagsága 11-107 méter között változik. A bazalttakarót létrehozó kitörések változatos jellegűek voltak, melynek során törmelékszórások és lávafolyások követték egymást. Ezen szerkezet feltárulkozását a bányák falán lehet tanulmányozni. Emellett több szakaszban ömlött a felszínre a láva, mely során eltérő szerkezetű kőzetek keletkeztek, ezek is jól láthatók a bányák feltárásaiban. A Medves fennsíkján sehol sem találhatók már meg az egykori kráterek, azok mind lepusztultak. A Medves magosa formája alapján távolabbról ugyan egy kráternek tűnik, de salakból, összesült bombákból és lávafoszlányokból felépülő salakkúpjának csúcsán csak enyhe besüppedés észlelhető, de tulajdonképpen ezt lehetett a kitörés központja, a terület legmagasabb pontja, és egyben a láda is itt található.

Rejtekhely: A láda (20x20x7cm) konyhai doboz a Medves magosa nevű területen egy nagyobb farönk alatt található.

A terület legnagyobb része a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet védelme alatt áll, így kérek mindenkit tartsa szem előtt, hogy védett területen jár. A fennsíkon autóval közlekedni tilos!

A láda azért került a oda, ahová, mert a terület magyar része természetvédelmi oltalom alatt áll, így a rejtés lehetetlen lett volna, de legalábbis nehézkes. Ezért kellett a határ másik oldalára tennem, ami pár száz méter plusz sétát jelent. Kérném a felkeresők megértését!

Kellemes túrázást és jó keresgélést kívánok!