Wap:
Nagyharsány külterületén a romok nyugati felén egy eperfa tövében keresd.
A ládát ne a falban keressétek, nem kell a köveket kiszedni!
Megközelítés:
Nagyharsányból, Villány felé indulva a falu határától 400 m-re, az úttól kb. 120 m-re található a láda. A romok nyugati felén az egyik félkör alakú falmaradvány mellett van elrejtve. Egy több ágú eperfa árnyékában. Az első láda eltűnésére való tekintettel most egy "beépített ügynökünk" vigyáz rá.
Nem a falban van elrejtve, nem kell a köveket kiszedni.
A romokat nagy dzsindzsa veszi körül minden oldalról. De azért nem kell megijedni a területet rendszeresen kaszálják, a romok közvetlen környezete bokros, fás de több csapás vezet át rajta. Ezért érdemes nyugat felől a csapáson közelíteni.
A helyi szokásokat ismerve a dzsindzsának nagy jelentősége van a romok megóvásában, ha nem nőtte volna be már tyúkól épült volna a kövekből.
Kereséshez ajánlatos a hosszúnadrág és a cipő. Szúnyog és kullancs is van gazdagon.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Római kori romok, amelyek a ládát rejtik:
Baranyában Pécs mellett csak Nagyharsány területén kerültek elő polgárváros romjai. A falu határától kb. 400 m-re az országúttól délre találhatók a település maradványai. Először egy terméskőből épült több helységből álló ház maradványait tárták fel. Ahol római kori edénytöredékek, üvegdarabok, falfestménytöredékek kerültek elő.
Majd egy, az I.-II. századból származó oszlopcsarnokos villát is feltártak.
Egy másik feltárt épület templommá alakított lakóház volt, amelynek padlóját finoman kidolgozott mozaikok díszítették. Bár a területet az Országos Műemléki Felügyelőség védetté nyilvánította és jól észrevehetően meg is jelölte, 1974-ben mégis a gépi mélyszántás áldozata lett, melynek során a mozaikok szinte teljesen megsemmisültek.
Nagyharsányi csata:
A rejtektől keletre elterülő vidéken zajlott 1687. augusztus 12.én a törökök kiűzését nagyban befolyásoló nagyharsányi csata.
A gyülekező török sereget ugyanaz a Lotharingiai Károly győzte le, aki Budát is visszafoglalta seregével.
" a csata mint azt Franz Wagner, Leopold császár életrajzírója kifejtette, megtorlása volt annak a csapásnak, amelyet a török mért 1526-ban a kereszténységre. Ennek a gondolatnak a nyomán "második mohácsi csatának" nevezték a kortársak és a korabeli sajtó is így aposztrofálta a győztes összecsapást." -idézet a Nagyharsány című könyvből.
A csata 300. évfordulójára emlékkövet állítottak, mely az általános iskola előtt látható.
Az ödögszántotta hegy:
A rejtektől északra magasodik fölénk a Villányi-hegység legdélibb és legmagasabb pontja a Szársomlyó. A hegy fokozottan védett terület, látogatni csak a DDNP engedélyével lehet.
Neve a "szár" régi magyar szóból, amely kopaszt jelent, és a "somlyó" szóból ered. Vagyis a hegy régen is kopasz volt és rajta som termett.
A hegy oldalán jól látható barázdákra emlékeztető képződmények ihlették az Ördögszántotta hegy mondáját.
Élt egyszer a harsányi hegy tövében egy özvegyasszony , és annak egy világszép Harka nevű lánya. Az ördögnek aki a nagyhegyben lakott szemet szúrt a lány. Gyötörte, ijesztgette az asszonyt, hogy adja neki a lányát. Az a sok üldöztetéstől ráállott, de kemény feltételhez kötötte. Ha éjjel, kakasszóig felszántja az ördög a kőhegyet, övé a lány. Az ördög befogott az ekébe hat pár fekete macskát, és esti harangszókor a nyugati hegyrésztől neki fogott a szántásnak.
Éjfélkor kiment az öregasszony, és látja, hogy az ördög már majdnem az egész hegyet felszántotta. Nagyon megijedt. Hanem eszébe jutott az egyezség. Bement hát a tyúkólba és maga kezdett el kukorékolni, mire felébredt a falu összes kakasa, és azok is kukorékolni kezdtek.
Az ördög aki a vége felé járt a nagy és kegyetlen munkának hatalmas haragra gerjedt. Elhajította az ekéjét, abból lett a beremendi hegy. Ahol kirázta a földet a bocskorjaiból, ott lett a göntér és a siklósi hegy. Majd hatalmasat ugrott és bebujt a földbe.
Ahol eltűnt ma is kénes forrás fakad, amelyet a lány után úgy hívnak: Harkány.
A felszántott hegy meg ott maradt, még a macskák körme nyoma is ott van a sziklákon.
Egyéb látnivalók Nagyharsányban:
Kossuth Lajos szobra, amely a történelmi Baranya vármegye első Kossuth szobra volt. 2007. október 13-án ünnepelték a szobor állításának 100. évfordulóját és egyben újraavatását is.
Középkori templom:
Nagyharsányban már 1223-ban biztosan állott templom, így feltételezhető, hogy Szent István király rendelete szerint a "minden tizedik falu templomának" egyike volt. A török dúlás után 1723-ban a falu lakói újjáépítették, "naponta legfeljebb háromszor fordulva, teknőben és edényekben" lehordták a hegy csúcsáról a vár omladékát. A csúcson fellelhetők még a középkori vár romjai.
1848-ban Tarnóczai Dániel a falu bírája, birtoka felét Táncsics Mihálynak ajándékozta. Evvel Táncsicsot telkes jobbággyá tette, így juttatva őt képviselőséghez. Erre emlékeztet a márványtábla, melyet 1978-ban az országgyűlés 130. évfordulóján falu lakossága helyezett el.
Ezek a látnivalók mind a templom melletti parkoló közelében találhatók.
Parkoló:
N 45° 50,857' E 18° 23,921' 109 m [GCTSzl+parkoló]
Érdemes felkeresni a közeli
GCSZOB ládát is.
Idén első alkalommal rendezik meg az Ördögkatlan fesztivált, mely Kisharsány, Nagyharsány és Palkonya összefogásával valósul meg. Mindenkit szeretettel várnak a rendező falvak. A részletes program itt olvasható.
Forrás:
Száz magyar falu könyvesháza, Szita László Nagyharsány című könyve
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság: Szársomlyói tanösvény című kiadványa
Szeretnénk megkérni mindenki, hogy gondosan rejtse vissza a ládát nehogy ismét muglik áldozatául essen.
Sikeres kincskeresést kívánnak a rejtők!
2009.02.10-én megnéztük a ládát és szomorúan tapasztaltuk, hogy rengeteg követ kiszedtek a keresők. Kérek mindenkit, hogy jobban vigyázzon a romokra. Ne mi tegyük tönkre!
A ládát ne a falban keressétek, nem kell a köveket kiszedni! 
