A láda a Kurityán község mellett álló 600 éves pálos kolostorrom mellett található, egy bokorszerű, sok ágú fa közepébe (ölébe) rejtve. Szokásos, 4 csatos doboz. A rejtekhely közelében van egy gödör is, sötétben vigyázzatok, ne a kolostor felől, hanem kis kerülővel közelítsetek.
A ládába kisméretű TravelBug helyezhető.
Újház
Perényi Imre titkos kancellár (a Sárkányrend tagja) 1408-ban Újház néven kolostort építtetett, mely családja temetkezési helyéül is szolgált, s amely Szent János oltalma alá volt helyezve. A Szent Jánosról elnevezett pálos rendi kolostor és templom építése 1420 körül fejeződött be. Zsigmond az építkezést követően beleegyezett, hogy Perényi Imre fiai, Perényi János udvari vitéz és Perényi István a tulajdonukat képező falut a kolostornak adományozzák.
A kolostor jelentős kulturális központként szolgált a szerzetesek 1550 körüli kivonulásáig. Az építmény a XVI. században elnéptelenedett, majd romba dőlt, ma impozáns gótikus maradványai láthatók.
Kurityán
A források már a XIII. században említik a községet, 1280-ban Koryth- ként, később Chorithian, Koryty vagy Korythan alakban fordul elő. Ez a szláv eredetű szó jelentése: teknőben - azaz völgyben - lakó emberekre utal. A XVI. században, többszöri tulajdonosváltás után a Keczer és Basó család mellett, a falu jelentős része királyi tulajdonba került. Királyi birtokként a szendrői vár tartozékaihoz csatolták, és mint ilyet, a szendrői várkapitány irányította. Ezt a pozíciót olyan híres családok fiai töltötték be, mint a Csákayak és a Wesselényiek. A törökök uralma idején Kurityán is a hódoltsági terület volt, többször kifosztották a hódítók, melyek közül a legsúlyosabb az 1555-ben lezajlott támadás volt.
A reformáció térhódításával Kurityánban is szépszámú református közösség szerveződött, mely Sajókaza leányegyháza volt.
A XVIII. században is folytatódott a birtokrészek gyakori tulajdonosváltása, míg a település földterületeinek jelentős része a Pallavicini család kezébe nem került. Az Itáliából származó család a múlt században 656 holdnyi területet birtokolt Kurityánban, és emléküket ma is őrzi a faluban található Pallavicini-kastély.
N 48° 18,727' E 20° 37,242' [GCKURI+kastély] A kastélyt a XIX. század 30-as éveiben emelték klasszicista stílusban, majd a következő évtizedekben eklektikus stílusban átépítették. Egykor gyönyörű park övezte, ma diákotthonként működik.
A Pallavicini családtól a XX. század elején a Batthyányiak szerezték meg a birtokok jelentős részét. Ekkor a faluhoz tartozott Alsóbányatelep, Felsőbányatelep, Kismajor és Ellapuszta is. A XIX. század 70-es éveiben Kurityán határában is megindult a szénbányászat. Az első bányanyitási próbálkozás még 1873-ban történt, melyet a korabeli források Pallavicini-bányaként emlegettek. A gyenge hozam miatt az aknát rövid időn belül bezárták. 1912-ben gróf Batthyányi Jánostól, a Pallavicini-vagyon örökösétől a német érdekeltségű Borsodi Bányatársulat vásárolta meg a területet, ezzel együtt a bányászati jogokat. A 20-as években kiépült a bányához vezető ipari vasútvonal, sőt a vállalat munkástelepet és élelmiszerraktárt is létesített. 1928-ban ismét tulajdonosváltás volt, ekkor került a társaság a Rimamurányi Vasmű Rt. kezébe. A községet övező széntelepek kibányászására a két világháború között még több kisebb társaság szerveződött.
Az államosítás után tovább folytatódott a bányászat. Az 50-es években tovább bővítették a bányákat, nőtt a termelés is.
Mára az utolsó bánya, Feketevölgy Bányaüzem is bezárta kapuit.
A népességszám a XX. század első felében regisztrált 894-ről az ezredfordulóra 1770 főre emelkedett.
Forrás: internet
Megközelítés
Kurityán település Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, Borsodban, Kazincbarcikától 10 km-re, a Kazincbarcika - Aggtelek 2626 sz. útvonal mentén, az Észak-borsodi -hegyvidék utolsó vonulatát alkotó dombok között fekszik, a Szuha-patak mentén. Kiinduló/parkolópont az Arany János út végén.
N 48° 19,035' E 20° 37,423' [GCKURI+parkoló]
Autóbusszal a Miskolc-Ragály, Kazincbarcika-Aggtelek, Kazincbarcika-Felsőnyárád buszokkal közelíthető meg, Kurityánban a községházánál kell leszállni.
N 48° 18,854' E 20° 37,239' [GCKURI+buszmegálló]
A kiindulóponttól száraz időben egy köves földúton közelíthetjük meg a ládát gyalog vagy kerékpárral, illetve a Szuha alacsony vízállása esetén akár gépkocsival (terepjáró ajánlott) is. Nedves, esős időben az út általában sártengerré változik, ezzel számolni kell!
A rejtek egy sokágú fa ölébe van rejtve.
Bár a hely nem túl forgalmas, azért az út közelsége miatt óvatos logolást és figyelmes visszarejtést kérnénk.
A kolostorrom a 2001. évi LXIV. a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján, a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemléke.
A láda a Google Maps-en (thx Sylverrat)
Látnivalók Kurityánban
Pallavicini-kastély
N 48° 18,727' E 20° 37,242' [GCKURI+kastély]
Horgásztó
N 48° 19,004' E 20° 37,600' [GCKURI+Horgásztó]
Ládatörténet
2011.08.21: Ládafelújítás
2012.05.02: Újrarejtés, az újratelepítésért köszönet fejvadásznak és pongogabnak.
2019.02.15: Attibati új helyen pótolta az elveszett ládát. Köszönjük. Egyúttal a Ládadoki javaslatára adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2019.10.19: Kazsimers örökbefogadta a ládát
