A láda a Kurityán község mellett álló 600 éves pálos kolostorrom mellett található, egy bokorszerű, sok ágú fa közepébe (ölébe) rejtve. Szokásos, 4 csatos doboz. A rejtekhely közelében van egy gödör is, sötétben vigyázzatok, ne a kolostor felől, hanem kis kerülővel közelítsetek.
A ládába kisméretű TravelBug helyezhető.
Újház
Perényi Imre titkos kancellár (a Sárkányrend tagja) 1408-ban Újház néven kolostort építtetett, mely családja temetkezési helyéül is szolgált, s amely Szent János oltalma alá volt helyezve. A Szent Jánosról elnevezett pálos rendi kolostor és templom építése 1420 körül fejeződött be. Zsigmond az építkezést követően beleegyezett, hogy Perényi Imre fiai, Perényi János udvari vitéz és Perényi István a tulajdonukat képező falut a kolostornak adományozzák.
A kolostor jelentős kulturális központként szolgált a szerzetesek 1550 körüli kivonulásáig. Az építmény a XVI. században elnéptelenedett, majd romba dőlt, ma impozáns gótikus maradványai láthatók.
Kurityán
A források már a XIII. században említik a községet, 1280-ban Koryth- ként, később Chorithian, Koryty vagy Korythan alakban fordul elő. Ez a szláv eredetű szó jelentése: teknőben - azaz völgyben - lakó emberekre utal. A XVI. században, többszöri tulajdonosváltás után a Keczer és Basó család mellett, a falu jelentős része királyi tulajdonba került. Királyi birtokként a szendrői vár tartozékaihoz csatolták, és mint ilyet, a szendrői várkapitány irányította. Ezt a pozíciót olyan híres családok fiai töltötték be, mint a Csákayak és a Wesselényiek. A törökök uralma idején Kurityán is a hódoltsági terület volt, többször kifosztották a hódítók, melyek közül a legsúlyosabb az 1555-ben lezajlott támadás volt.
A reformáció térhódításával Kurityánban is szépszámú református közösség szerveződött, mely Sajókaza leányegyháza volt.
A XVIII. században is folytatódott a birtokrészek gyakori tulajdonosváltása, míg a település földterületeinek jelentős része a Pallavicini család kezébe nem került. Az Itáliából származó család a múlt században 656 holdnyi területet birtokolt Kurityánban, és emléküket ma is őrzi a faluban található Pallavicini-kastély. N 48° 18,727' E 20° 37,242' [GCKURI+kastély] A kastélyt a XIX. század 30-as éveiben emelték klasszicista stílusban, majd a következő évtizedekben eklektikus stílusban átépítették. Egykor gyönyörű park övezte, ma diákotthonként működik.
A Pallavicini családtól a XX. század elején a Batthyányiak szerezték meg a birtokok jelentős részét. Ekkor a faluhoz tartozott Alsóbányatelep, Felsőbányatelep, Kismajor és Ellapuszta is. A XIX. század 70-es éveiben Kurityán határában is megindult a szénbányászat. Az első bányanyitási próbálkozás még 1873-ban történt, melyet a korabeli források Pallavicini-bányaként emlegettek. A gyenge hozam miatt az aknát rövid időn belül bezárták. 1912-ben gróf Batthyányi Jánostól, a Pallavicini-vagyon örökösétől a német érdekeltségű Borsodi Bányatársulat vásárolta meg a területet, ezzel együtt a bányászati jogokat. A 20-as években kiépült a bányához vezető ipari vasútvonal, sőt a vállalat munkástelepet és élelmiszerraktárt is létesített. 1928-ban ismét tulajdonosváltás volt, ekkor került a társaság a Rimamurányi Vasmű Rt. kezébe. A községet övező széntelepek kibányászására a két világháború között még több kisebb társaság szerveződött.
Az államosítás után tovább folytatódott a bányászat. Az 50-es években tovább bővítették a bányákat, nőtt a termelés is.
Mára az utolsó bánya, Feketevölgy Bányaüzem is bezárta kapuit.
A népességszám a XX. század első felében regisztrált 894-ről az ezredfordulóra 1770 főre emelkedett.
Forrás: internet
Megközelítés
Kurityán település Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, Borsodban, Kazincbarcikától 10 km-re, a Kazincbarcika - Aggtelek 2626 sz. útvonal mentén, az Észak-borsodi -hegyvidék utolsó vonulatát alkotó dombok között fekszik, a Szuha-patak mentén. Kiinduló/parkolópont az Arany János út végén. N 48° 19,035' E 20° 37,423' [GCKURI+parkoló]
Autóbusszal a Miskolc-Ragály, Kazincbarcika-Aggtelek, Kazincbarcika-Felsőnyárád buszokkal közelíthető meg, Kurityánban a községházánál kell leszállni. N 48° 18,854' E 20° 37,239' [GCKURI+buszmegálló]
A kiindulóponttól száraz időben egy köves földúton közelíthetjük meg a ládát gyalog vagy kerékpárral, illetve a Szuha alacsony vízállása esetén akár gépkocsival (terepjáró ajánlott) is. Nedves, esős időben az út általában sártengerré változik, ezzel számolni kell!
A rejtek egy sokágú fa ölébe van rejtve.
Bár a hely nem túl forgalmas, azért az út közelsége miatt óvatos logolást és figyelmes visszarejtést kérnénk.
A kolostorrom a 2001. évi LXIV. a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján, a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemléke.
Ládatörténet
2011.08.21: Ládafelújítás
2012.05.02: Újrarejtés, az újratelepítésért köszönet fejvadásznak és pongogabnak.
2019.02.15: Attibati új helyen pótolta az elveszett ládát. Köszönjük. Egyúttal a Ládadoki javaslatára adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2019.10.19: Kazsimers örökbefogadta a ládát
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület?
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
+
különleges látványosság, helyszín?
-
speciális koordináta-érték vagy magasság?
+
vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
-
település belterületén van a láda?
-
van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
+
nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
+
ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
-
megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
+
a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
-
babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
+
kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
-
igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
-
a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
-
sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
-
van-e a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb.?
-
szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
+
el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
Egy hetes geotúránk első felében az Aggteleki Nemzeti Park és a Cserehát szebbnél szebb helyeit kerestük fel, a második felében pedig a Zempléni-hegység még ismeretlen tájait és hegycsúcsait fedeztük fel.
Érdekes és szép helyszín a XV. századi Pálos kolostor romjai, a ládaoldal sok érdekes információval egészíti ki a látnivalót. Köszönet a rejtésért.
Az elmúlt napok komoly esőzései miatt minden csupa sár volt, a Szuha komolyan megduzzadt. A rom környékét szépen megtisztították, a rejtek körül hemzsegtek a szúnyogok.
A szalajka-völgyi ládám javítása után érkeztem ehhez a régen betegeskedő ládához. Az út éppen kezdett felolvadni a hajnali fagy után de az árnyékos részeken még keményre volt fagyva. Azért így is sikerült összesároznom magam. Sokáig kerestem a láda új rejtekhelyét. A romba nem akartam rejteni nehogy a keresők kárt tegyenek a falakban. A környéken elég sok vadnyom, vaddisznó túrás volt, ezért olyan helyet kellett találnom, ahol a vadak nem férnek hozzá. Végül a romok közelében egy soktörzsű fácska ágai közé rejtettem a ládát. Ne a romok felöl közelítsetek, ebből az irányból nem lehet elérni a ládát. A romok előtt az úton el kell haladni majd balra - ha a falu felöl jöttök - be kell térni az erdőbe. Vigyázat, a láda rejtekhelye mellett egy két méter mély gödör található.
Mint LogBíró a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd! További tudnivalók a beteg ládákról.
Email-t küldtem a rejtőnek.
Kerestük lent, kerestük feljebb, mikro és normál láda rejteket próbáltunk találni, de semmit sem sikerült.
BigMick, Iza [g:hu 1.6.0f]
A képek alapján kérném a megtalálás elfogadását.
A kánikulában elég hosszú túra lett belőle.Kár hogy hagyták így lepusztulni a romokat.
Magát a ládát elég sokáig keresgéltük de a hatalmas bozóttól elég nehéz keresni.Jó lenne egy kis segítség még pl.kívül-belül,milyen magasságban van.Látszik hogy kicsit megbontották már a köveket a keresők.
Kérném a képek alapján az elfogadást.
Hosszas keresgélés után sem lett meg a láda, 2 gps támogatása mellett sem. A környezet csodálatos, kár lett volna kihagyni. A mellékelt fényképek alapján kérem a megtalálás elfogadását.
Ezt is megtaláltam! Köszönöm a rejtést. Nem volt hiába eljönni ide. :)
Részletek és képek hamarosan.
Kellemes séta volt a központtól, nagyon szép a környék, a falu se rossz. :) A patakon való átkelés érdekes volt, sose láttam még ilyet, de gyalogosként csak a hidat választottam. :D Néhol elég nagy sár volt, de alapvetően járható az út. Amikor a romokhoz értem, akkor olvastam hogy nem biztos a sima találat. Mindenesetre körbenéztem, majd megkerestem a ládát, ami nagyon könnyen meglett. Először nem hittem el, de jelszó tényleg nem volt a füzetbe írva. Így felhívtam a rejtőt, de valószínűleg elfoglalt volt, ugyanis nem vette fel. Bár később visszahívott, de sajnos a busz zúgása miatt nem értettem semmit. :( Viszont azért a ládánál támadt egy ötletem, felhívtam Fazékot, aki megnézte nekem a jelszót, köszönöm szépen itt is. :) Így mostmár van jelszó, a füzet hátuljára felírtam. [g:hu 1.5.4a] [wapon beküldött szöveg] 777.
N 48° 18,727' E 20° 37,242' [GCKURI+kastély]
N 48° 19,035' E 20° 37,423' [GCKURI+parkoló]
N 48° 18,854' E 20° 37,239' [GCKURI+buszmegálló]
N 48° 19,004' E 20° 37,600' [GCKURI+Horgásztó]
![IMG_20180804_152728[1]](/thumbcache/1d/43/logimages_2018-08_17213_20180805_185128_63ea896e3158412b83aae5f9a87ce2940892846d.jpg "IMG_20180804_152728[1]")
![IMG_20180804_153412[1]](/thumbcache/df/d6/logimages_2018-08_17213_20180805_185139_29aa2faf38aceb2d3327500c3f9c7b37a44cd242.jpg "IMG_20180804_153412[1]")
![IMG_20180804_154008[1]](/thumbcache/e0/f6/logimages_2018-08_17213_20180805_185149_f34bf7a55df6e28af25e0f29fc762485294bb057.jpg "IMG_20180804_154008[1]")
![Screenshot_20180804-153644[1]](/thumbcache/2a/01/logimages_2018-08_17213_20180805_185203_1f2f33d799a5ef1fc3ee58d2541d90349117a901.jpg "Screenshot_20180804-153644[1]")
