A láda a Kurityán község mellett álló 600 éves pálos kolostorrom mellett található, egy bokorszerű, sok ágú fa közepébe (ölébe) rejtve. Szokásos, 4 csatos doboz. A rejtekhely közelében van egy gödör is, sötétben vigyázzatok, ne a kolostor felől, hanem kis kerülővel közelítsetek.
A ládába kisméretű TravelBug helyezhető.
Újház
Perényi Imre titkos kancellár (a Sárkányrend tagja) 1408-ban Újház néven kolostort építtetett, mely családja temetkezési helyéül is szolgált, s amely Szent János oltalma alá volt helyezve. A Szent Jánosról elnevezett pálos rendi kolostor és templom építése 1420 körül fejeződött be. Zsigmond az építkezést követően beleegyezett, hogy Perényi Imre fiai, Perényi János udvari vitéz és Perényi István a tulajdonukat képező falut a kolostornak adományozzák.
A kolostor jelentős kulturális központként szolgált a szerzetesek 1550 körüli kivonulásáig. Az építmény a XVI. században elnéptelenedett, majd romba dőlt, ma impozáns gótikus maradványai láthatók.
Kurityán
A források már a XIII. században említik a községet, 1280-ban Koryth- ként, később Chorithian, Koryty vagy Korythan alakban fordul elő. Ez a szláv eredetű szó jelentése: teknőben - azaz völgyben - lakó emberekre utal. A XVI. században, többszöri tulajdonosváltás után a Keczer és Basó család mellett, a falu jelentős része királyi tulajdonba került. Királyi birtokként a szendrői vár tartozékaihoz csatolták, és mint ilyet, a szendrői várkapitány irányította. Ezt a pozíciót olyan híres családok fiai töltötték be, mint a Csákayak és a Wesselényiek. A törökök uralma idején Kurityán is a hódoltsági terület volt, többször kifosztották a hódítók, melyek közül a legsúlyosabb az 1555-ben lezajlott támadás volt.
A reformáció térhódításával Kurityánban is szépszámú református közösség szerveződött, mely Sajókaza leányegyháza volt.
A XVIII. században is folytatódott a birtokrészek gyakori tulajdonosváltása, míg a település földterületeinek jelentős része a Pallavicini család kezébe nem került. Az Itáliából származó család a múlt században 656 holdnyi területet birtokolt Kurityánban, és emléküket ma is őrzi a faluban található Pallavicini-kastély. N 48° 18,727' E 20° 37,242' [GCKURI+kastély] A kastélyt a XIX. század 30-as éveiben emelték klasszicista stílusban, majd a következő évtizedekben eklektikus stílusban átépítették. Egykor gyönyörű park övezte, ma diákotthonként működik.
A Pallavicini családtól a XX. század elején a Batthyányiak szerezték meg a birtokok jelentős részét. Ekkor a faluhoz tartozott Alsóbányatelep, Felsőbányatelep, Kismajor és Ellapuszta is. A XIX. század 70-es éveiben Kurityán határában is megindult a szénbányászat. Az első bányanyitási próbálkozás még 1873-ban történt, melyet a korabeli források Pallavicini-bányaként emlegettek. A gyenge hozam miatt az aknát rövid időn belül bezárták. 1912-ben gróf Batthyányi Jánostól, a Pallavicini-vagyon örökösétől a német érdekeltségű Borsodi Bányatársulat vásárolta meg a területet, ezzel együtt a bányászati jogokat. A 20-as években kiépült a bányához vezető ipari vasútvonal, sőt a vállalat munkástelepet és élelmiszerraktárt is létesített. 1928-ban ismét tulajdonosváltás volt, ekkor került a társaság a Rimamurányi Vasmű Rt. kezébe. A községet övező széntelepek kibányászására a két világháború között még több kisebb társaság szerveződött.
Az államosítás után tovább folytatódott a bányászat. Az 50-es években tovább bővítették a bányákat, nőtt a termelés is.
Mára az utolsó bánya, Feketevölgy Bányaüzem is bezárta kapuit.
A népességszám a XX. század első felében regisztrált 894-ről az ezredfordulóra 1770 főre emelkedett.
Forrás: internet
Megközelítés
Kurityán település Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, Borsodban, Kazincbarcikától 10 km-re, a Kazincbarcika - Aggtelek 2626 sz. útvonal mentén, az Észak-borsodi -hegyvidék utolsó vonulatát alkotó dombok között fekszik, a Szuha-patak mentén. Kiinduló/parkolópont az Arany János út végén. N 48° 19,035' E 20° 37,423' [GCKURI+parkoló]
Autóbusszal a Miskolc-Ragály, Kazincbarcika-Aggtelek, Kazincbarcika-Felsőnyárád buszokkal közelíthető meg, Kurityánban a községházánál kell leszállni. N 48° 18,854' E 20° 37,239' [GCKURI+buszmegálló]
A kiindulóponttól száraz időben egy köves földúton közelíthetjük meg a ládát gyalog vagy kerékpárral, illetve a Szuha alacsony vízállása esetén akár gépkocsival (terepjáró ajánlott) is. Nedves, esős időben az út általában sártengerré változik, ezzel számolni kell!
A rejtek egy sokágú fa ölébe van rejtve.
Bár a hely nem túl forgalmas, azért az út közelsége miatt óvatos logolást és figyelmes visszarejtést kérnénk.
A kolostorrom a 2001. évi LXIV. a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján, a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemléke.
Ládatörténet
2011.08.21: Ládafelújítás
2012.05.02: Újrarejtés, az újratelepítésért köszönet fejvadásznak és pongogabnak.
2019.02.15: Attibati új helyen pótolta az elveszett ládát. Köszönjük. Egyúttal a Ládadoki javaslatára adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2019.10.19: Kazsimers örökbefogadta a ládát
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Tornabarakonyba menet az első találat.
Már néztük májusban is, de akkor valahogy elmaradt. Itt volt az ideje levadászni. A rajzszakkörösekkel indultunk útnak táborozni, és itt még aktívan, mindenki nekiindult. Sajnos anya és Irénke nem bírta a tempót, de a többiek velünk tartottak.
A környezet hatásos (bár, nekem a kedvenc a környéken a Martonyi kolostorrom), jót fényképezkedtünk a romoknál. A ládához Erika jött velem. A leírásban a sokágú fa nem sokat segít, hiszen szinte csak ilyet találtunk a környéken, ráadásul, a térkép kicsit távolabbra is mutatta a dobozt a romoktól. Segítség a következőknek: az oldalsó bejárat mellett.
Tollat cseréltem, mert kifogyott. Köszönöm a rejtést!
Felhőszakadás másnapján Kazincbarcikán ébredtünk a Hotel Lukácsban. Reggeli után itt indult a napunk. Szeretem az eldugott erdei romokat, főleg, ha kalandos az odajutás.
A gyorsan száradó nadrágommal minden rendben volt, de a cipőmnek az egész éjszaka kevés volt, hogy megszáradjon. A célterületere érve már nem is volt olyan nagy baj, hogy vizes maradt, mert a nyirkos aljnövényzetben pillanatok alatt csurom vizesek lettünk megint. A Margit-hídon (valaki felfirkálta a kis hídra) keltünk át, majd egy szép mezőre értünk ki. Útközben egy cipőtalpat találtunk, amiben állt a víz... az enyémben is, csak az nem látszott... és megpillantottuk a romokat. Jót tenne neki, ha a környezetét kicsit rendbe tennék.
Nem túl megerőltető séta a kolostorig. A Szuha alacsony szintje ellenére sem tudtunk volna száraz lábbal átkelni, szerencsére volt egy kis gyaloghíd is. Szép lehetett a kolostor fénykorában, még romjaiban is impozáns.
Ezt a közeli ládát régóta tartalékoltam. Most eljött az ideje. A virító kökény nagyon kellemes hangulatot ad a Klastrom (mi itt így hívjuk) felé vezető útnak.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.6.10]
Kellemes sétával elérhető a kolostor rom. Érdekes hogy az erdőben ilyen éppen megmaradt ez a kolostor. A rejtek sincs messze. Kicsit elidőztünk az ódon falak között.
Egy hetes geotúránk első felében az Aggteleki Nemzeti Park és a Cserehát szebbnél szebb helyeit kerestük fel, a második felében pedig a Zempléni-hegység még ismeretlen tájait és hegycsúcsait fedeztük fel.
Érdekes és szép helyszín a XV. századi Pálos kolostor romjai, a ládaoldal sok érdekes információval egészíti ki a látnivalót. Köszönet a rejtésért.
N 48° 18,727' E 20° 37,242' [GCKURI+kastély]
N 48° 19,035' E 20° 37,423' [GCKURI+parkoló]
N 48° 18,854' E 20° 37,239' [GCKURI+buszmegálló]
N 48° 19,004' E 20° 37,600' [GCKURI+Horgásztó]
