Kedves ládát lopó! A láda eltulajdonítása nem akasztja meg a játékot! Legfeljebb bosszúságot okoz. Rossz tetted helyébe azonban Te is csak rosszat várj! Az átok utol ér!
Javasolt kiindulási pont: N 47° 3.598' E 21° 39.640'. A gps irányát követve a földúton a cahe közelébe lehet érni. Csak száraz időben érdemes keresni. Klasszikus rejtekben lapul a 20x8x5 cm-es ládika. Alternatív jelszó az N 47° 02.556 E 21° 39.821 koordinátán. Jelszó a GC felirat alatti 7 karakter. Ha nem találod egyiket sem, hívj! Adok további segítséget.
FIGYELEM ! A vár-lakótorony román területen fekszik! Kizárólag napkeltétől napnyugtáig kereshető a 15x10x6 cm-es geoláda, mely magyar területen található. Legyen nálatok igazolvány vagy útlevél, mert jelenleg itt húzódik az Európai Unió külső védett határa.
Román területre jelenleg itt szigorúan tilos átlépni!
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
KÖRÖSSZEG várát az 1241-42-es pusztító tatárjárás viharának elmúltával az Árpád-házi IV. Béla király udvari köréhez tartozó Borsa nemzettség tagjainak parancsára építhették.
Magáról a körösszegi várról az első, napjainkig fennmaradt okleveles említés 1289-ből való, akkor a Borsa nembeli Beke nagyúr uralta.
A következő esztendő nyarán a vár falai alatt táborozó "Kun" IV. László királyt az őt körülvevő és általa kedvelt kunok legyilkolták.
A Borsák a XIV. század elején a tiszántúli területekből hatalmas magántartományt hasítottak ki, zsarnoki uralmuknak csak Anjou Károly király 1317-es hadjárata vetett véget, ezután a bihari királyi várnagy hatáskörébe tartozott a váruradalom. Mint annyi más várunkat ezt is Luxemburgi Zsigmond király adományozta oda az őt trónra segítő bárók egyikének Losonczi Istvánnak. Mivel a főúr hat esztendő múltán fiúgyermek hátrahagyása nélkül hunyt el, a Csáky főnemesi család kapta meg. Az ekkor végzett összeírás szerint a kővárhoz tartozott szolgálni Körösszeg mezővárosa és még 13 jobbágyfalu. Jól gazdálkodhattak a földesurai, mert egy 1421-es oklevélben már 29 település tartozott az erősséghez.
Az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés idején a keresztesek feldúlták a falut, de a téglavárat nem tudták bevenni.
A török hódoltság fokozatos kiterjedésével a hadászatilag igen fontos Nagyvárad előváraként szerepelt. A Nagyváradot sikertelenül ostromló török-tatár seregek 1568-ban megrongálták, de sérüléseit rövidesen kijavították.
Bocskai István hajdúcsapatai pusztították el a várat 1604-1606 között. Egy 1635-ös urbárium elhagyatottnak írja le. Ezt követően vált fokozatosan rommá.
Többé nem állították helyre falait és épületeit, amelyeket a környék lakossága folyamatosan elhordott, egyedül a hatalmas lakótornyot használták gabonaraktárként. Napjainkban azonban ez is tetőzet nélkül, gazdátlanul pusztul, régészeti feltárása és helyreállítása nem történt meg.
A vár Körösszeg falutól észak-nyugatra fekszik, közvetlenül a román-magyar határ mentén. Területének nagyobb része a román oldalon található, a vár árkának egy része (az északi sarok) a magyar oldalon.
A terepjelenségek arról tanúskodnak, hogy egy hozzávetőlegesen trapéz alaprajzú (kb. 120 x 130 m) erődítése volt, sarkai pedig a négy égtáj irányába mutattak. Minden bizonnyal egy árok nyomáról van szó, amely esetleg sánccal vagy kőfallal egészült ki. Ezen belül, az észak-nyugati oldal közelében egy négyszögletes magaslaton (kb. 50 x 35 m) helyezkedik a vár lakótornya.
A lakótorony téglából épült, alaprajza szabálytalan hatszög (11,70 m x 10,30 m x 7,40 m x 3,30 x 5 x 4,90 m). A falak vastagsága változó, a földszinten közel 4 m vastag és piramisszerűen vékonyodik a vár fokának irányába. A legfelső szinten, a közel 1 m vastag falban egy meredek lépcső helyezkedik el. A torony 24 m magas és öt vagy hat szintre oszlik. A bizonytalanság abból adódik, hogy az első vagy a második szint boltozva volt, a többi szint deszkafödémmel rendelkezett. Bejárata az első emeletről nyílt. Innen a fal vastagságában kialakított lépcső vezetett az emeletre. Egy másik félköríves ajtó talán egy külső erkélyre vezetett. A torony felsőbb szintjein több ajtó is megfigyelhető. Ezek külső folyosókra vagy erkélyekre vezettek. Az ablaknyílások mérete és száma a felsőbb szinteken nagyobb, egyesek ülőfülkések. A tornyot védőpártázat koronázta és fedett volt.
Egy 20. század eleji rajzon megfigyelhető, hogy a torony északi falához egy körkörös építmény csatlakozott (átmérője kb. 4 m), amely esetleg egy régebbi ciszterna nyoma lehet. A déli falon, az első (második?) és második (harmadik?) szintek között egy tető nyoma is megfigyelhető a fal felületén. A toronyhoz csatlakoztatott építmény (palota?) tetőzetéről lehet szó. A toronytól délre és keletre egyéb építmények romjai figyelhetők meg.
A 16. század eleji birtokosztályok során készült iratokból kiderül, hogy a torony mellett a vár egy másik kisebb toronyból (kaputoronyból?) és egy kápolnából állt. 1635-ben kettős falrendszert említenek a vár körül, továbbá két kaput, egy régit és egy gyalogosat. Az ismert épületek mellett egyéb helyiségekről is történik említés (korcsma, malom, istállók). Tartottak még a várban búzát és fegyvereket.
Kiindulópont:
N 47° 3,598' E 21° 39,640' [GCKRS5+P]
Alternatív jelszó:
N 47° 2,556' E 21° 39,821' [GCKRS5+Altern]
Reméljük hamarosan keletre tolódik a "schengeni" határ, és akkor a torony is szabadon látogatható lesz a zöldhatáron.
Kullancs veszély: 
