Megye/ország: Hajdú-Bihar
Elhelyezés időpontja: 2008.08.18 22:41
Megjelenés időpontja: 2008.08.18 23:05
Utolsó lényeges változás: 2015.04.11 18:54
Utolsó változás: 2020.04.05 16:37
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Szőke-Kiss
Ládagazda: Szoke-Kiss Nehézség / Terep: 1.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2400 m
Megtalálások száma: 188 + 1 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
Kedves ládát lopó! A láda eltulajdonítása nem akasztja meg a játékot! Legfeljebb bosszúságot okoz. Rossz tetted helyébe azonban Te is csak rosszat várj! Az átok utol ér!
Javasolt kiindulási pont: N 47° 3.598' E 21° 39.640'. A gps irányát követve a földúton a cahe közelébe lehet érni. Csak száraz időben érdemes keresni. Klasszikus rejtekben lapul a 20x8x5 cm-es ládika. Alternatív jelszó az N 47° 02.556 E 21° 39.821 koordinátán. Jelszó a GC felirat alatti 7 karakter. Ha nem találod egyiket sem, hívj! Adok további segítséget.
FIGYELEM ! A vár-lakótorony román területen fekszik! Kizárólag napkeltétől napnyugtáig kereshető a 15x10x6 cm-es geoláda, mely magyar területen található. Legyen nálatok igazolvány vagy útlevél, mert jelenleg itt húzódik az Európai Unió külső védett határa. Román területre jelenleg itt szigorúan tilos átlépni!
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
KÖRÖSSZEG várát az 1241-42-es pusztító tatárjárás viharának elmúltával az Árpád-házi IV. Béla király udvari köréhez tartozó Borsa nemzettség tagjainak parancsára építhették.
Magáról a körösszegi várról az első, napjainkig fennmaradt okleveles említés 1289-ből való, akkor a Borsa nembeli Beke nagyúr uralta.
A következő esztendő nyarán a vár falai alatt táborozó "Kun" IV. László királyt az őt körülvevő és általa kedvelt kunok legyilkolták.
A Borsák a XIV. század elején a tiszántúli területekből hatalmas magántartományt hasítottak ki, zsarnoki uralmuknak csak Anjou Károly király 1317-es hadjárata vetett véget, ezután a bihari királyi várnagy hatáskörébe tartozott a váruradalom. Mint annyi más várunkat ezt is Luxemburgi Zsigmond király adományozta oda az őt trónra segítő bárók egyikének Losonczi Istvánnak. Mivel a főúr hat esztendő múltán fiúgyermek hátrahagyása nélkül hunyt el, a Csáky főnemesi család kapta meg. Az ekkor végzett összeírás szerint a kővárhoz tartozott szolgálni Körösszeg mezővárosa és még 13 jobbágyfalu. Jól gazdálkodhattak a földesurai, mert egy 1421-es oklevélben már 29 település tartozott az erősséghez.
Az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés idején a keresztesek feldúlták a falut, de a téglavárat nem tudták bevenni.
A török hódoltság fokozatos kiterjedésével a hadászatilag igen fontos Nagyvárad előváraként szerepelt. A Nagyváradot sikertelenül ostromló török-tatár seregek 1568-ban megrongálták, de sérüléseit rövidesen kijavították.
Bocskai István hajdúcsapatai pusztították el a várat 1604-1606 között. Egy 1635-ös urbárium elhagyatottnak írja le. Ezt követően vált fokozatosan rommá.
Többé nem állították helyre falait és épületeit, amelyeket a környék lakossága folyamatosan elhordott, egyedül a hatalmas lakótornyot használták gabonaraktárként. Napjainkban azonban ez is tetőzet nélkül, gazdátlanul pusztul, régészeti feltárása és helyreállítása nem történt meg.
A vár Körösszeg falutól észak-nyugatra fekszik, közvetlenül a román-magyar határ mentén. Területének nagyobb része a román oldalon található, a vár árkának egy része (az északi sarok) a magyar oldalon.
A terepjelenségek arról tanúskodnak, hogy egy hozzávetőlegesen trapéz alaprajzú (kb. 120 x 130 m) erődítése volt, sarkai pedig a négy égtáj irányába mutattak. Minden bizonnyal egy árok nyomáról van szó, amely esetleg sánccal vagy kőfallal egészült ki. Ezen belül, az észak-nyugati oldal közelében egy négyszögletes magaslaton (kb. 50 x 35 m) helyezkedik a vár lakótornya.
A lakótorony téglából épült, alaprajza szabálytalan hatszög (11,70 m x 10,30 m x 7,40 m x 3,30 x 5 x 4,90 m). A falak vastagsága változó, a földszinten közel 4 m vastag és piramisszerűen vékonyodik a vár fokának irányába. A legfelső szinten, a közel 1 m vastag falban egy meredek lépcső helyezkedik el. A torony 24 m magas és öt vagy hat szintre oszlik. A bizonytalanság abból adódik, hogy az első vagy a második szint boltozva volt, a többi szint deszkafödémmel rendelkezett. Bejárata az első emeletről nyílt. Innen a fal vastagságában kialakított lépcső vezetett az emeletre. Egy másik félköríves ajtó talán egy külső erkélyre vezetett. A torony felsőbb szintjein több ajtó is megfigyelhető. Ezek külső folyosókra vagy erkélyekre vezettek. Az ablaknyílások mérete és száma a felsőbb szinteken nagyobb, egyesek ülőfülkések. A tornyot védőpártázat koronázta és fedett volt.
Egy 20. század eleji rajzon megfigyelhető, hogy a torony északi falához egy körkörös építmény csatlakozott (átmérője kb. 4 m), amely esetleg egy régebbi ciszterna nyoma lehet. A déli falon, az első (második?) és második (harmadik?) szintek között egy tető nyoma is megfigyelhető a fal felületén. A toronyhoz csatlakoztatott építmény (palota?) tetőzetéről lehet szó. A toronytól délre és keletre egyéb építmények romjai figyelhetők meg.
A 16. század eleji birtokosztályok során készült iratokból kiderül, hogy a torony mellett a vár egy másik kisebb toronyból (kaputoronyból?) és egy kápolnából állt. 1635-ben kettős falrendszert említenek a vár körül, továbbá két kaput, egy régit és egy gyalogosat. Az ismert épületek mellett egyéb helyiségekről is történik említés (korcsma, malom, istállók). Tartottak még a várban búzát és fegyvereket.
Régi adósságot törlesztettem ezzel a találattal. Régen vadásztam már rá mivel munkaügyben meg-megfordulok errefelé de eddig vagy időm nem volt elég vagy a terep nem engedte a doboz és az építmény megközelítését így mindig kimaradt. A terep most is "véleményes" volt mivel a napokban komoly esőzések voltak errefelé. Ennek ellenére megpróbáltam és ha még volt is egy kis somogybabodi fíling a megközelítésben, sikerrel jártam. A koordináta ugyan az én telefonomon kicsit pontatlannak látszott, de azért megtalálható a doboz. Az általam mért pozíció megtalálható a fényképek között.
Mivel a logbook legrégebbi bejegyzése több mint kilenc éves így gondolom, hogy a ládaleírás elején elhelyezett balladai átok vagy beteljesedett már és a "ládát lopó" már a pokol geoládáit fosztogatja, vagy megriadván a beígért joghátránytól megemberelte magát és felhagyott ezzel az eléggé el nem itélhető tevékenységével. Mindenesetre nagy valószínűséggel nem aktuális már akár törölni is lehetne. :-)
Megtaláltuk, köszönjük az élményt. [Geoládák v4.3.0]
Egy darabig autóztunk, aztán "megtámadott" egy nyúl..., majd elszaladt, mi meg a szép időben elsétáltunk a toronyig. Jó volt. Köszönjük az élményt.
Kicsit tartottam az odavezető úttól a tegnapi eső miatt, de meglepően jól járható volt kerékpárral. A tornyot csak távolról nézegettem. Érdekes hely, köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A földút szinte a ládáig jól járható, kivéve az utolsó 150 m-t, mert ott egy fa dőlt az útra. A ládával minden rendben. Ez volt az utolsó megtalálatlan hajdú-bihari ládám.
A legegyszerűbb, legrövidebb földúton hibátlanul megközelíthető a láda, még úgy is, hogy lelcache jött szembe :).
Otthon a hevenyészett felkészülésben még nem esett le, hogy a látnivaló Romániában van. Azért csak közelebb óvatoskodtam, aztán a kihalt pusztában pár percig kijjebb toltam a Schengeni határt. Érdekes a látnivaló.
Ezen a hétvégén facér voltam, így egy kétnapos hétvégi ládakeresést találtam ki magamnak a Körösök környékére. Az első nap egy 121km-es biciklis körben kerestem fel szebbnél-szebb helyeket, a második nap pedig leginkább autós kirándulás volt, némi túrázással, és egy pici biciklizéssel. 24 ládát sikerült begyűjteni, és sok szép és érdekes helyet meglátogatni!
A mai nap leginkább autóval elérhető, esetleg rövid sétás célpontokat gyűjtöttem össze. Jelentősebb mennyiségű látnivaló várt rám, így viszonylag korán indultam.
Ez volt a tizenegyedik a sorban. Nézegettem a térképen, hogy be lehet-e menni kocsival. Terv szerint gyalogoltam volna, de a helyszínen úgy ítéltem meg, autóval is járható, így a poros földúton majdnem egészen a ládáig eljutottam. Itt a láda megtalálása után, ami most a helyén van sértetlenül, megnéztem a tornyot is. (Természetesen átautóztam a Román oldalra, mert onnan aszfalt vezet egészen a toronyig.) Egészen jó állapotban van a torony. Jó vastag falakat építtettek neki. Még látszanak az egykori lépcsők helyei a fal oldalában.
Kifelé haladva a földúton, nagy porra lettem figyelmes szemből. Az egysávos úton próbáltam arra figyelni, hogy elférjünk majd egymás mellett a szembe kocsival, ami, miután lehúzódtam, és elhaladt mellettem, hirtelen megállt. Visszatolattam, hogy mit akarhat, és akkor konstatáltam, hogy Fazék is hasonló megközelítést választott a ládakereséshez, mint én. :-) Furcsa volt itt, az isten háta mögött, egy nehezen járható földúton egy hazai ismerőssel összefutni. Gyors üdvözlés után mindenki ment a dolgára. Később azért még egymásba akadtunk más ládánál is!
N 47° 3,598' E 21° 39,640' [GCKRS5+P]
N 47° 2,556' E 21° 39,821' [GCKRS5+Altern]
