Multipontok:
1. pont: Víztorony
 N 47° 13,610' E 16° 37,608' 210 m [GCSAVS-1]
2. pont: Székesegyház
 N 47° 13,889' E 16° 37,084' 240 m [GCSAVS-2]
3. pont: Kálvária
 N 47° 13,520' E 16° 36,281' 240 m [GCSAVS-3]
4. pont: Csónakázó-tó
 N 47° 14,051' E 16° 36,117' 240 m [GCSAVS-4]
5. pont: Kámoni Arborétum
 N 47° 15,092' E 16° 36,441' 225 m [GCSAVS-5]

Szombathelyi víztorony:
A 800 köbméteres víztároló medencével rendelkező torony 1926-ban épült és a 80-as évek elejéig felelt a város vízellátásáért. Pontosan addig amíg a parkerdő felé vezető út mentén meg nem épült a négy, egyenként 2500 köbméteres medence. A víztorony bár külsőleg "műemlék" jellegű, nincs műemléknek nyilvánítva. Területén szép játszótér és a gyermekek kedvenc helye a KRESZ park található.

Szombathelyi Székesegyház:
A szombathelyi székesegyház Magyarország ötödik legnagyobb temploma, tornyai már messziről jól láthatóan magasodnak a város fölé. Még inkább így volt ez abban az időben, amikor még nem voltak meg a modern lakótelepek több emeletes épületei. A székesegyház a város szívében az egykori vár területén, a régi várpalota és a vártemplom helyén épült fel. Közvetlen szomszédságában fekszenek az egykori Savaria központjának, a helytartói palota és a Szent Quirinus bazilika romjai. A helyet Szombathely első püspöke Szily János választotta építésze Hefele Menyhért javaslatára több változat végiggondolása után.

Kálvária-templom (Szent Kereszt):
A Szent Kereszt tiszteletére emelt templom Kálvária-templom néven ismert, hiszen mellette stációkat állítottak fel. A templom építési ideje nem ismert, első említése 1730-ból származik. Azóta többször átépítették.

Csónakázó-tó:
A két, egymás mellett fekvő mesterséges tó Szombathely igazi rekreációs központja. A városiak szemében a népszerű "Csótó" nagy vonzerőt jelent, akár pihenésről, sétáról, futásról vagy horgászatról van szó. Szép időben pedig - nevéhez méltóan - csónakázhatunk vagy vízibiciklizhetünk a tavon, de akár fagyizhatunk és friss kávét is kortyolhatunk a partján.
A Szombathelyi Csónakázó-tavat a város zöldövezeti részében találjuk csendes, nyugodt környéken, friss levegővel és visszafogott autóforgalommal a két szélén. A mesterséges tómedret 1961-ben egy hatalmas agyaggödör helyén létesítették. Vizének táplálásáért az Arany-patak a felelős, ami nyugati irányból (a Kőszegi-hegység felől) érkezik ide. A környék az évtizedek során Szombathely közkedvelt pihenőövezetévé vált. A tavat és környezetét többször felújították, karbantartották; legutóbb, 2015-ben átadták az új csónakházat, új horgászstégeket és parkolókat létesítettek, a kis sziget pedig általános rendezésen esett át.

Az északra található kisebb, 4,5 hektáros tavat hívják Horgásztónak. Nevének megfelelően a pecások birodalma: nem alkalmas sem strandolásra, sem egyéb kikapcsolódásra. Déli oldalát egy gát és egy földnyelv választja el a Csónakázó-tótól. Itt találjuk a Tóvendéglőt, ahol minőségi ételek-italok közül választhatunk, teraszán pedig pompás kilátást kapunk ráadásként. Északi irányból a skanzen (Vasi Múzeumfalu) szegélyezi, amire szép rálátást nyújt, de a partján nincsenek ösvények, sétányok, mindössze horgászállások, stégek. Leggyakoribb kifogható halfajtái a ponty, az amur, a keszeg, a csuka és a süllő, rendszeres utánpótlással.

A Csónakázó-tó területe 12 hektár, átlagos vízmélysége két méter. Kialakítása után, 1967-ben a környékbeli arborétumoknak hála, sok díszfát és cserjét ültethettek a környékére, melyeket azóta is folyamatosan gondoznak. Látványuk különösen ősszel megkapó. Fürdésre és strandolásra a tó nem alkalmas - erre (strandszezonban) az út másik oldalán található Strandfürdő ajánlott, ami télen korcsolyapályaként is üzemel. Az új csónakházban 13 vízibicikli és 17 csónak várja a kölcsönzőket. Alsó szintjén fagyizó, fent pedig bisztró és kávézó található, teraszáról kitűnő panorámával.

A tó déli részén egy kis sziget nyújt újabb lehetőségeket nézelődésre, sétára, pihenésre vagy aktív mozgásra. Két irányból is megközelíthető. A parkoló mellől a mindkét végén lépcsős, régi híd visz ide (amit 1964-ben építettek); szép kovácsoltvas korlátján sok-sok lakat tanúsítja az itt megfordult párok látogatását. Az új, 2015-ben elkészített társa viszont akadálymentes: kerékpárral, kerekesszékkel, rollerrel egyaránt könnyen járható.

A szigetet romantikusan girbegurba, aprókavicsos ösvényeken lehet bebarangolni. Díszfák és bokrok, virágágyások, az Emberpár-szobor és padok nyújtanak felüdülést testnek és léleknek. Nyugati oldalában fából készített napozóágyak kínálják magukat egész éven át, ahol egyébként csónakkal is ki lehet kötni. A sziget minden részéről kellemes a kilátás, de különösen az északiról, ahonnan a Kőszegi-hegység vonulata is remekül kivehető.

A hely egyben horgásztó is: állománya kisebb testvéréhez hasonló. Mindezeken túl sport- és kulturális események helyszíne: a Szombathelyi Futóklub rendszeresen szervez közösségi futásokat, illetve minden nyáron megrendezik a látványos Sárkányhajó Fesztivált is. Júniusban, Szentivánéjkor (illetve az ahhoz legközelebb eső szombaton) pedig az éjszakába nyúló programsorozat várja a látogatókat ("Szentivánéji Vigasságok"). A tó pompás hátteret ad az éjféli tűzijátéknak.

Kámoni Arborétum:
A 27 hektáron mintegy 2500 növényfajt és változatot bemutató arborétum az ország legnagyobb fenyő- és leggazdagabb fásnövény-gyűjteménye. A város északi részén található arborétum kialakítása a Saághy családhoz, különösen Saághy Istvánhoz kötődik.
A kert minden hónapban külön látványosságot kínál: aranyfa, magnólia, rododendron, hárs, cédrus, rózsa, kaktuszok, pozsgások, örökzöldek láthatók.
Az 1950 óta védett területen keresztülfolyó Gyöngyös-patak felduzzasztásával több kisebb tavat hoztak létre. Az arborétum így kellemes, nyugtató sétákra is kiváló helyszín. A Gyöngyös-patak partján fekvő 27 hektáros botanikus kertben a mérsékelt és hideg égöv fa- és cserjefajai láthatók, az első díszfákat Saághy Mihály telepítette az 1860-as években. A gyűjtő- és megőrző tevékenység mellett az arborétum az erdészeti növénynemesítés egyik kutatóbázisa. Természetvédelmi területté 1950-ben nyilvánították. Ma 2500 különböző fa- és cserjefajban gyönyörködhetünk itt. A kert az év minden szakaszában tartogat látnivalókat, de legkedveltebb látogatási ideje a május, a Rhododendronok virágzási ideje.

Szombathely fekvése:
A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel.

Nevének eredete:
Nevét onnan kapta, hogy a városban szombati napokon tartották a hetivásárokat. Német neve, Steinamanger jelentése: kő a mezőn. A név a földrengésben és a népvándorlás viharában elpusztult római Sabaria romjaira utal. A latin Sabaria a városon átfolyó mai Gyöngyös-patak ókori Sibaris nevéből származik, e név a patak ausztriai szakaszán a mai napig fennmaradt Zöbern alakban. Eredete az indoeurópai seu (= nedv, vizes) szóra megy vissza. Napjainkban a Sabaria elnevezés helyett a Savaria változatot is használják.

Története:
Az I. világháború és annak következményei visszavetették a város fejlődését. A trianoni békeszerződés következtében Vas vármegye elveszítette nyugati - többségben német ajkú - területeit. Az országhatár mindössze 10 km-re került a várostól. Ezzel a város megszűnt Nyugat-Magyarország központja lenni. A város egyik színhelye volt az első királypuccs eseményeinek. Ide érkezett 1921. március 26-án IV. Károly király, és a püspöki palotában tanácskozott a Teleki-kormány képviselőivel. A város hatalmas lelkesedéssel fogadta, innen indult Budapestre, ahol a puccskísérlet kudarcot vallott. Kiheverve a hanyatló korszakot az 1920-as évektől újabb fejlődési korszak kezdődött. Új városrendezési terv készült. Ekkor épült az új városmajor, a csendőrlaktanya, a Leánygimnázium, a Női felső kereskedelmi iskola, a gazdasági szakiskola, az új városi bérpalota. Tisztviselői lakások és száz új szükséglakás is épült. Bővítették a városházát és a vízműveket. 1926 és 1929 között megépült a megyei kórház, az egész Dunántúl akkori legmodernebb kórháza.!

1945. március 4-én a szövetséges légierő nagy erejű csapást mért a városra. A halottak száma több százra rúgott. A belváros épületeinek jelentős része pusztult el, köztük a székesegyház és a városháza. Az épületek több mint fele sérült meg. A támadás következtében Szombathely az ország ötödik legsúlyosabb károkat szenvedett városa lett.

A 80-as években átszervezték a belváros forgalmát, a Fő térről kiiktatták a gépjárműforgalmat és az új, széles Thököly utcára terelték. Megépült a belső, majd a külső körgyűrű is. Megnyílt a Megyei Könyvtár épülete, fedett uszoda, képtár épült. 2000-ben felújították a város hagyományos történelmi karneválját, mely nemzetközi hírű eseménnyé nőtte ki magát.

A 20. század folyamán a városhoz csatolták Gyöngyöshermán, Gyöngyösszőlős, Herény, Kámon, Olad, Szentkirály, Zanat és Zarkaháza községeket.