WAP:
1. N 46° 42,272', E 17° 19,089', táblán negyedik sor első szavának 3., 4., második szavának 1. betűje, ötödik sor 15., 16. betűje
2. N 46° 42,548', E 17° 19,166', tábla legfelső sorának utolsó betűje
3. N 46° 42,509', E 17° 20,667', láda a kilátó földszintjén DK-i sarokban.
A jelszó: A pontokon található betűket egybeírva kisbetűvel.

Balatonberény a 71-es főútvonal, illetve a Balaton déli partján, Keszthelytől 15 km-re található, a községből igen szép kilátás esik a Keszthelyi-hegység vonulatára. A fürdőhelytől nyugatra már csak nádas, füves, bokros terület húzódik a Balaton nagy kanyarulatáig. A község megőrizte békés, falusias hangulatát, a parti rész árnyas, családias jellegű üdülőhely.

Balatonberény az egyik legrégibb nyaralóhely a Balaton parton. Balatonberény területe a régészeti feltárások tanúsága szerint nagyjából 6.500 éve folyamatosan lakott. Már az újkőkor embere is megfordult e vidéken, de vannak leletek a bronzkorból (urnatemető, edények). A rómaiak nyomát is őrzi a település: a Balaton medrében a híres régész, Rómer Flóris római kutat és téglákat talált, ekkor még ugyanis sekélyebb, alacsonyabb volt a Balaton vízállása. A későbbiek folyamán a tó vízállása magasabb lett, s elmosta az épületeket. A község más részeiről római sírok és pénzérmék kerültek elő. A falutól nem messze északkeleti irányban római téglasírt fedeztek fel, mely valószínűleg a IV. századból való.
A népvándorlás egymást követő kultúráinak jelenlétét bizonyítják azok a temetők, melyekre szintén a község földjében bukkantak a kutatók.
A 10. század legelején a Dunántúlt birtokba vevő magyar népesség szintén lakóhelyéül választja a Balaton-part eme termékeny és biztonságos részét. A település első okleveles említése Bereyn néven 1082-ből, Szent László korából való. A feljegyzés tanúsága szerint az itt élők fő bevételi forrása már ekkor is a szőlőművelés volt.
Az Almádi-monostor 1121-es alapítólevelében Buren néven szerepel. Ebben az időszakban mindösszesen hat szőlőművelő család él itt, akik halászattal is foglalkoztak. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben már a Fanch-Beren megjelölés szerepel, amely a falu akkori urára, a Gordovai Fanch családra utal.
1536-as török kori adólajstrom már Fajszberény néven említi.

1727-ben Berény a Hunyady család kezébe kerül, s a tulajdonosváltás komoly fejlődést hoz a falu számára. A Hunyadyak építik újjá barokk stílusban a 14. századból származó templomot, s a 18. század első tudományos igényű földrajzi leírásában (notitia Hungariae Novae) Bél Mátyás már egy főleg szőlészetből és halászatból élő, virágzó településről tudósít. A falu lakossága a Rákóczi szabadságharc után gyorsan növekedett. 1726-tól már van önálló iskolája.
Hunyady József 1881-ben fürdőtelepet létesített Balatonberényben. 1894-től folyamatosan épültek a nyaralók. A század végére már Siófok után a legnagyobb a fürdővendégek száma. 1899-ben megalakult a Fürdőegylet. A fejlődés az 1863-ban átadott Déli-vasútnak is köszönhető. A 19. század végén az országosan ismert fürdőhelyet már Balaton-Berényként említik. A fürdőélet kezdetén sajátos szokás volt, hogy a község parasztházainak bérbeadói fürdőbódét állítottak a vízbe, 1902-ben már 170 ilyen építmény sorakozott itt egymás mellett.
A második világháború után a község gyors fejlődése megakad, később önállóságát is elveszíti, amit csak 1989-ben sikerül visszanyernie.

A falu közepén alakult ki az üdülőközpont, itt található a fizetős strand. A falu keleti partszakaszán a lassan mélyülő szabad strand, déli felén a nagy népszerűségnek örvendő naturista strand várja a fürdőzőket

A községből sétautak vezetnek a szőlőhegyre. A szőlőhegyen a majd kétszáz éves nádfedeles pincék műemlék jellegük miatt védelem alatt állnak. A szőlőhegyről páratlan kilátásban lehet részünk: a Balaton és a túlparti hegyek festői látványa felejthetetlen élményt nyújtanak. A terület elsősorban vörös fajtáiról híres (Merlot, Pinot Noir).

 N 46° 42,272' E 17° 19,089' 135 m [GCBbes-1]
A régi talpas házban, az ún. Múltházban a település történetébe, hagyományos népművészetébe nyerhetünk betekintést. Az épület a mai napig megtartotta azokat a népi építészeti jegyeket, melyek a 18. századi falu építészetét jellemezték. A Múltházban megtekinthetjük a paraszti élet mindennapi használati tárgyait is, mely a szőlészethez és a balatoni léthez is kötődött.
A múltház csak nyáron látogatható péntektől-vasárnapig.
A jelszó a koordinátán található kőtábla negyedik sorának első szavának 3. és 4. betűje, második szavának 1. betűje, valamint ötödik sorának 15. és 16. betűje.
A 2. pont a balaton felé haladva hamarosan elérhető.

 N 46° 42,548' E 17° 19,166' 124 m [GCBbes-2]
Az Anjou-korban, 1350 körül épült római katolikus templom a magyar gótika kevés fennmaradt épületemlékeinek egyike.
A török időkben súlyosan károsodott, s 1744-ben részben átépítették. A tornyot 1800-ban építették újjá barokk stílusúvá. A déli oldalon négy gótikus ablak nyílik, a csúcsíves déli kapu elfalazottan látható. A hajót és a nyolcszög három oldalával záruló szentélyt támpillérek erősítik. A templom mellett található Szent Vendelnek 1793-ban felállított szobra, akinek kultuszát valószínűleg a 18. században hazánkba érkező németajkú telepesek hozták magukkal.
A jelszó a koordinátán található kőtábla legfelső sorának utolsó betűje.

 N 46° 42,509' E 17° 20,667' 150 m [GCBbes-3]
A Marcali-hát legészakibb lankáin elterülő balatonberényi szőlőhegyen sok évszázados hagyományokra tekint vissza a szőlőtermesztés és a borkészítés.
Mesebeli szépségű balatoni panoráma várja a majd kétszáz éves műemlék pincék között az arrajárót.
A terület kultúrtörténeti érdekessége az, hogy 1945-ben a balatonberényi hegyen született meg Hamvas Béla A bor filozófiája c. alkotása, borkultúránk legfontosabb spirituális alapműve.
A láda megközelítése többféleképpen is lehetséges. A Bokros-hegyet keresztül-kasul behálózzák a földutak. A legegyszerűbben a Bokrosi utca folytatásában lehet megközelíteni a ládát, mely a János pincétől indul. Ez az út jól járható akár kocsival is, a táv közel 2 km.
A ládához vezető útról szép kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre, a Tapolcai-medence tanúhegyeire, a fonyódi hegyekre és azon is túl "végeláthatatlanul" a Balaton látszik.
A láda az újonnan épített Hamvas Béla - kilátó földszintjén, DK-i sarokban, kb 2 m magasan.