2305. Hévízgyörki román kori templom (GCHGYT)
A hévízgyörki román kori templom
Ilyen volt - ilyen lett
Festményen is megörökítették, nem sokkal a rommá lövés előtt...
Romokban...
A szentély felől, a sekrestyével
A barokk elemeket is tartalmazó oltár
A karzat
Az ásatáskor feltárt középkori sírok egyike
2018.12.20
A rejtek
Állapot: kereshető ✅
Szélesség N 47° 38,048'
Hosszúság E 19° 31,381'
Magasság: 117 mHosszúság E 19° 31,381'
Térképen: TuHu / OSM / GMaps
Koordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák / Közeli pontok
Megye/ország: Pest
Elhelyezés időpontja: 2008.11.09 00:00
Megjelenés időpontja: 2008.11.16 13:56
Utolsó lényeges változás: 2022.11.02 07:18
Utolsó változás: 2022.11.03 06:18
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Luki
Ládagazda: Luki
Nehézség / Terep: 1.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 35 mMegtalálások száma: 951 + 4 sikertelen + 21 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.0 megtalálás hetente
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
túraruházat szükséges
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP: A rejtek a templom melletti épület mögött kereshető. A közeli lakóházak miatt fokozott óvatosságot kérek!
A kapu NINCS ZÁRVA, csak egy gerendával van becsukva!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A rejtekhely
A láda GPS nélkül is megtalálható, autóval a templom mellett lévő utcáig (Szent Márton u.) el lehet menni, ahol parkolni is tudunk. A templom (és a rejtés) lakott helyen van, közepes mugliveszély lehetséges, ügyeljünk erre is!
Hévizgyörkön a XIII. század vége óta áll egy kis Árpád-kori templom, mely bátran dacolt az évszázadokkal, sokszor alig elkerülve a pusztulást, de valamiképpen mindig állva maradt. A múlt század végén a helyreállítása már nem tűrt halasztást, így a restaurált templomot 1988 novemberében adták át a közönségnek, egy héttel a védőszentje, Szent Márton napja után. A 20. évfordulóra való tekintettel sikerült 2008. Márton-nap táján felavatni ezt a geoládát, és ezzel többek számára lehetővé tenni, hogy megismerjék ezt a rejtőzködő kis műemléket.
A templom:
A templom a falu főutcájáról nyíló út mellett, egy alig kiemelkedő dombocskán áll, lakóházakkal körülvéve, melyek közül a templom szentélye mögöttiben a templom kulcsa is elkérhető, ha valaki belülről is látni szeretné.
A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású, eredetileg későromán stílusban épült a XIII. század végén, majd később egy hozzátoldott toronnyal bővítették.
A település története:
Hévizgyörk a Galga-patak völgyében álló kis település, közel az M3-as autópályához. A hely bizonyíthatóan az őskor óta lakott volt, réz-, bronz- és vaskori törzsek, kelták, szarmaták lakták, majd a Kárpát-medencét benépesítő honfoglaló magyarság itt is megtelepedett. A korai idők pontos helyneveinek visszakeresését megnehezíti, hogy a középkor folyamán három Györk nevű helység is található volt a vidéken - a mai Vámos-, Galga- és Hévizgyörk -, ám az oklevelekben e nevek nem mindig a mai települést jelentették. Hévizgyörk első néven nevezése valószínűleg 1565-ből származik Hewyzgeork alakban. A török időkben osztozik a megszállt ország sorsában, de azért teljesen el nem pusztul, habár nagyban elnéptelenedik. A Buda körüli felszabadító harcok során egy kis időre újra lakatlanná lesz, de később lakosai visszatérnek. A XVIII-XIX. században a terület részeként a környző nagybirtok része lett Hévizgyörk, akkori birtokosai közül Grassalkovich Antal a leginkább említésre méltó.
A templom története:
A feltehetően a XIII. században épített templomot oklevélben először 1472-ben említik, "Szent Péter egyháza" névvel. Ez a titulus, összevetve az 1570 körüli feljegyzéssel, mely szerint "Hévizgyörk 4 forintot fizet, melyet Szent Márton adójának hívnak", érdekes történelmi ritkaságra utal; eszerint valamikor ugyanis megváltozhatott a templom védőszentje, ami nem túl gyakori jelenség - a templomot ugyanis később, a XVIII. században, Szent Márton templomának nevezik.
Építésének idején a magyarországi kis templomok még jórészt torony nélkül épültek, a harang valószínűleg az épület mellé felépített kis faállványon volt, ám ezek korabeli nyoma nem található meg. Később a templom eredeti épületéhez kőből való tornyot ragasztottak. Ebben az időben, főképp ilyen kis falusi templomok esetében a pallér minden valószínűség szerint nem előre elkészített tervek alapján, sokkal inkább gyakorlat, tapasztalat és intuíció szerint vezette az építkezést, de talán éppen ezért állták ki az idők próbáját az így épült templomok, ha az építész "érzésből" kissé túlméretezte a falakat.
A XVII. században egy kevés ideig a reformátusoké lett a kis templom, de 1662 után újra a katolikusoké. Nem sokkal ezután egy oklevél név szerint említi a templom licenciátusát, amely tisztség afféle pótmegoldás volt az akkori paphiányos időkben: jámbor életű, jó torkú és tiszteletben álló személyek kaptak engedélyt laikusként az evangélium felolvasására, kisebb prédikációkra, házasságok és temetések szertartásainak vezetésére.
A XVIII. században több ízben említik a kis templomot oklevelekben, jegyzőkönyvekben, így pl. azt is tudjuk, hogy 1720-ban új oltárral látták el. Grassalkovich Antal idején, 1760 körül arra panaszkodnak a hívek, hogy a templom igen rossz állapotban van, 1771-ben ráadásul villámcsapás is rongálja a tornyát. Grassalkovich özvegye ekkoriban rendbe tétette, de csak téglával falazták vissza néhány helyen a leomlott részeket (e javítások egy része ma is látható). A későbbiekben azután már nem foglalkoztak a karbantarással, fenn is maradt egy 1772-es jegyzőkönyvben, hogy "a' templom kő-falai nedvesek, a' deszka mennyezet le fog szakadni, a' Toronynak fa munkája meg-romlott, rottadt gerendáit ki kellene cserélni...".
A rossz állapot ellenére valószínűleg folyamatosan használták a templomot 1924-ig, amikor is egy hatalmas vihar május 9-én annyira megrongálta, hogy abban tovább misézni nem lehetett. Ekkor a lebontásáról intézkedtek, hogy a köveit egy új templom felépítésére használják fel; ez szerencsére nem történt meg. Ugyanekkor Schulek János építész terveket készített a templom felújítására, aminek kivitelezése egy teljesen megváltoztatott, háromhajós templomot eredményezett volna. E bővítés nem valósult meg, ami a későbbi restaurációs munkálatok ismeretében szerencsésnek mondható.
A kis templom a második világháborúban kapta a legkomolyabb sérülést; ezt követően már egyértelműen romnak lehetett nevezni, és lassan a teljes pusztulás várt volna rá, ha a 80-as években helyreállítását nem szorgalmazta volna néhány lelkes ember, akiknek hála, most a hévizgyörki Szent Márton-templom újra abban az állapotában látható, amelyben már a hozzáépített toronnyal együtt állt a falu közepén.
A helyreállítás után a restaurált templomot 1988. novemberében adták át a közönségnek, egy héttel a védőszentje, Márton napja után.
Legutóbb 2013-14-ben volt itt felújítás, tereprendezés és parkosítás, a helyszín megújult, ideális pihenőhely és kirándulási célpont lett. A templom kívül is új festést kapott, klasszikus fehér színben áll a felűjított, stílusos kerítéssel körbevett kis park közepén. Látogatható, a kulcsot kell csak elkérni a szentély felőli szomszédban.
A templom feltárása
A helyreállítás előtt 1985-től a templomdombon régészeti feltárást is folytattak - a templom környékén azelőtt csak amatőr "kincsásók" ástak, komoly régészeti feltárás mindaddig nem volt.
Az ásatás meglepő eredménye volt az eredeti alapozásban talált két szarmata sír, melyek mellékleteit elemezve a régészek fontos ismeretekkel lettek gazdagabbak az egész Kárpát-medence ókori történetét illetően is. Emellett a templom körüli szokásos temetkezési helyek feltárása is megtörtént.
Az is kiderült, hogy a templomban valamikor működött egy kemence is. Ebben valószínűleg az istentiszteletkor használt kenyeret, vagy ostyát süthették meg, és eredetileg egy jómódú lakóház kemencéje lehetett - erre utalnak a leletként előkerült XVI-XVII. századi kályhaszemek töredékei.
A régészeti kutatás a templom hat nagyobb építési periódusát tudta megkülönböztetni, és napvilágra hozta egy vörös homokkőből készült keresztelőmedence maradványait is az egykori kemence alól.
Alább következnek azok, akiknek a templom helyreállításában és a régészeti feltárásban való segítsége nélkül ma a hévizgyörki Árpád-kori templom csak egy lassan pusztuló, romos falmaradvány lenne egy gazos telken:
Pálos Frigyes művészettörténész, prépost
Balázsovits Zsuzsa restaurátor
Holnapy Dénes építész
Tari Edit régész
Dinnyés István régész
A leírás a templom átadására megjelent múzeumi kiadvány alapján lészült (Múzeumi Füzetek 39. szám, ISBN 9837148 07 8, Petőfi Múzeum, Aszód, szerk.: Asztalos István), a fotók és rajzok egy része is innen való.''
A kapu NINCS ZÁRVA, csak egy gerendával van becsukva!
A ládába TravelBug nem helyezhető.A rejtekhely
A láda GPS nélkül is megtalálható, autóval a templom mellett lévő utcáig (Szent Márton u.) el lehet menni, ahol parkolni is tudunk. A templom (és a rejtés) lakott helyen van, közepes mugliveszély lehetséges, ügyeljünk erre is!
Hévizgyörkön a XIII. század vége óta áll egy kis Árpád-kori templom, mely bátran dacolt az évszázadokkal, sokszor alig elkerülve a pusztulást, de valamiképpen mindig állva maradt. A múlt század végén a helyreállítása már nem tűrt halasztást, így a restaurált templomot 1988 novemberében adták át a közönségnek, egy héttel a védőszentje, Szent Márton napja után. A 20. évfordulóra való tekintettel sikerült 2008. Márton-nap táján felavatni ezt a geoládát, és ezzel többek számára lehetővé tenni, hogy megismerjék ezt a rejtőzködő kis műemléket.
A templom:
A templom a falu főutcájáról nyíló út mellett, egy alig kiemelkedő dombocskán áll, lakóházakkal körülvéve, melyek közül a templom szentélye mögöttiben a templom kulcsa is elkérhető, ha valaki belülről is látni szeretné.
A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású, eredetileg későromán stílusban épült a XIII. század végén, majd később egy hozzátoldott toronnyal bővítették.
A település története:
Hévizgyörk a Galga-patak völgyében álló kis település, közel az M3-as autópályához. A hely bizonyíthatóan az őskor óta lakott volt, réz-, bronz- és vaskori törzsek, kelták, szarmaták lakták, majd a Kárpát-medencét benépesítő honfoglaló magyarság itt is megtelepedett. A korai idők pontos helyneveinek visszakeresését megnehezíti, hogy a középkor folyamán három Györk nevű helység is található volt a vidéken - a mai Vámos-, Galga- és Hévizgyörk -, ám az oklevelekben e nevek nem mindig a mai települést jelentették. Hévizgyörk első néven nevezése valószínűleg 1565-ből származik Hewyzgeork alakban. A török időkben osztozik a megszállt ország sorsában, de azért teljesen el nem pusztul, habár nagyban elnéptelenedik. A Buda körüli felszabadító harcok során egy kis időre újra lakatlanná lesz, de később lakosai visszatérnek. A XVIII-XIX. században a terület részeként a környző nagybirtok része lett Hévizgyörk, akkori birtokosai közül Grassalkovich Antal a leginkább említésre méltó.
A templom története:
A feltehetően a XIII. században épített templomot oklevélben először 1472-ben említik, "Szent Péter egyháza" névvel. Ez a titulus, összevetve az 1570 körüli feljegyzéssel, mely szerint "Hévizgyörk 4 forintot fizet, melyet Szent Márton adójának hívnak", érdekes történelmi ritkaságra utal; eszerint valamikor ugyanis megváltozhatott a templom védőszentje, ami nem túl gyakori jelenség - a templomot ugyanis később, a XVIII. században, Szent Márton templomának nevezik.
Építésének idején a magyarországi kis templomok még jórészt torony nélkül épültek, a harang valószínűleg az épület mellé felépített kis faállványon volt, ám ezek korabeli nyoma nem található meg. Később a templom eredeti épületéhez kőből való tornyot ragasztottak. Ebben az időben, főképp ilyen kis falusi templomok esetében a pallér minden valószínűség szerint nem előre elkészített tervek alapján, sokkal inkább gyakorlat, tapasztalat és intuíció szerint vezette az építkezést, de talán éppen ezért állták ki az idők próbáját az így épült templomok, ha az építész "érzésből" kissé túlméretezte a falakat.
A XVII. században egy kevés ideig a reformátusoké lett a kis templom, de 1662 után újra a katolikusoké. Nem sokkal ezután egy oklevél név szerint említi a templom licenciátusát, amely tisztség afféle pótmegoldás volt az akkori paphiányos időkben: jámbor életű, jó torkú és tiszteletben álló személyek kaptak engedélyt laikusként az evangélium felolvasására, kisebb prédikációkra, házasságok és temetések szertartásainak vezetésére.
A XVIII. században több ízben említik a kis templomot oklevelekben, jegyzőkönyvekben, így pl. azt is tudjuk, hogy 1720-ban új oltárral látták el. Grassalkovich Antal idején, 1760 körül arra panaszkodnak a hívek, hogy a templom igen rossz állapotban van, 1771-ben ráadásul villámcsapás is rongálja a tornyát. Grassalkovich özvegye ekkoriban rendbe tétette, de csak téglával falazták vissza néhány helyen a leomlott részeket (e javítások egy része ma is látható). A későbbiekben azután már nem foglalkoztak a karbantarással, fenn is maradt egy 1772-es jegyzőkönyvben, hogy "a' templom kő-falai nedvesek, a' deszka mennyezet le fog szakadni, a' Toronynak fa munkája meg-romlott, rottadt gerendáit ki kellene cserélni...".
A rossz állapot ellenére valószínűleg folyamatosan használták a templomot 1924-ig, amikor is egy hatalmas vihar május 9-én annyira megrongálta, hogy abban tovább misézni nem lehetett. Ekkor a lebontásáról intézkedtek, hogy a köveit egy új templom felépítésére használják fel; ez szerencsére nem történt meg. Ugyanekkor Schulek János építész terveket készített a templom felújítására, aminek kivitelezése egy teljesen megváltoztatott, háromhajós templomot eredményezett volna. E bővítés nem valósult meg, ami a későbbi restaurációs munkálatok ismeretében szerencsésnek mondható.
A kis templom a második világháborúban kapta a legkomolyabb sérülést; ezt követően már egyértelműen romnak lehetett nevezni, és lassan a teljes pusztulás várt volna rá, ha a 80-as években helyreállítását nem szorgalmazta volna néhány lelkes ember, akiknek hála, most a hévizgyörki Szent Márton-templom újra abban az állapotában látható, amelyben már a hozzáépített toronnyal együtt állt a falu közepén.
A helyreállítás után a restaurált templomot 1988. novemberében adták át a közönségnek, egy héttel a védőszentje, Márton napja után.
Legutóbb 2013-14-ben volt itt felújítás, tereprendezés és parkosítás, a helyszín megújult, ideális pihenőhely és kirándulási célpont lett. A templom kívül is új festést kapott, klasszikus fehér színben áll a felűjított, stílusos kerítéssel körbevett kis park közepén. Látogatható, a kulcsot kell csak elkérni a szentély felőli szomszédban.
A templom feltárása
A helyreállítás előtt 1985-től a templomdombon régészeti feltárást is folytattak - a templom környékén azelőtt csak amatőr "kincsásók" ástak, komoly régészeti feltárás mindaddig nem volt.
Az ásatás meglepő eredménye volt az eredeti alapozásban talált két szarmata sír, melyek mellékleteit elemezve a régészek fontos ismeretekkel lettek gazdagabbak az egész Kárpát-medence ókori történetét illetően is. Emellett a templom körüli szokásos temetkezési helyek feltárása is megtörtént.
Az is kiderült, hogy a templomban valamikor működött egy kemence is. Ebben valószínűleg az istentiszteletkor használt kenyeret, vagy ostyát süthették meg, és eredetileg egy jómódú lakóház kemencéje lehetett - erre utalnak a leletként előkerült XVI-XVII. századi kályhaszemek töredékei.
A régészeti kutatás a templom hat nagyobb építési periódusát tudta megkülönböztetni, és napvilágra hozta egy vörös homokkőből készült keresztelőmedence maradványait is az egykori kemence alól.
Alább következnek azok, akiknek a templom helyreállításában és a régészeti feltárásban való segítsége nélkül ma a hévizgyörki Árpád-kori templom csak egy lassan pusztuló, romos falmaradvány lenne egy gazos telken:
Pálos Frigyes művészettörténész, prépost
Balázsovits Zsuzsa restaurátor
Holnapy Dénes építész
Tari Edit régész
Dinnyés István régész
A leírás a templom átadására megjelent múzeumi kiadvány alapján lészült (Múzeumi Füzetek 39. szám, ISBN 9837148 07 8, Petőfi Múzeum, Aszód, szerk.: Asztalos István), a fotók és rajzok egy része is innen való.''
Intelligens logszűrés
OK!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.13.1]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.13.1]
Gyönyörű templom, érdemes ide ellátogatni! [Geoládák v5.13.1]
Köszönjük ;)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.13.1]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.13.1]
Nagyboldogasszony ünnepének előestéjén.
A nyomok végül a célhoz vezettek. 👣 A rejtek nem maradhatott rejtve a fürkésző tekintet elől. 👀 Nevemet a krónikába róttam. 📜
🧪📦 Köszönet a kalandért! 🌲
[Geoládák v5.9.0]
🧪📦 Köszönet a kalandért! 🌲
[Geoládák v5.9.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! :) [Geoládák v5.8.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.7.4]
Megtaláltam bringával, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.7.1]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!
Csoda a kis templom. Érdemes kikérni a kulcsot a szomszéd házban lakó nénitől és megcsodálni belülről is a templomot. 🙏💙 A jelszót hiába kerestük a ládában, téves utakra vitt... kérjük elfogadni. [Geoládák v5.6.3]
[Jóváhagyta: Luki, 2026.07.08 13:19]
Csoda a kis templom. Érdemes kikérni a kulcsot a szomszéd házban lakó nénitől és megcsodálni belülről is a templomot. 🙏💙 A jelszót hiába kerestük a ládában, téves utakra vitt... kérjük elfogadni. [Geoládák v5.6.3]
[Jóváhagyta: Luki, 2026.07.08 13:19]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
idilli hangulat, cuki templom [Geoládák v5.2.0]
idilli hangulat, cuki templom [Geoládák v5.2.0]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v5.2.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A rejtés rendben van. A logbook betelt. [Geoládák v5.0.1]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam. Köszönöm.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Útban a 2000. láda felé 1973/2000.
Célunk a Húsvéti hétvégére elérni a kerek számot, így nagyobb ládaprojekteket tervezünk be.
2. hétvége: Barangolás Hatvan - Gyöngyös környékén 25/24.
A nagykaput záró gerenda eltávolításával jutottak be a templomhoz. Azért óvatoskodó hely, a rejtéssel szomszédos ingatlanban lévő kutya makacsul jelzett a keresés ideje alatt, de azért sikerült biztonságban logolni.
Útban a 2000. láda felé 1973/2000.
Célunk a Húsvéti hétvégére elérni a kerek számot, így nagyobb ládaprojekteket tervezünk be.
2. hétvége: Barangolás Hatvan - Gyöngyös környékén 25/24.
A nagykaput záró gerenda eltávolításával jutottak be a templomhoz. Azért óvatoskodó hely, a rejtéssel szomszédos ingatlanban lévő kutya makacsul jelzett a keresés ideje alatt, de azért sikerült biztonságban logolni.
Szép hely. Már tt.-n voltam itt.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (976 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.