A jelszó három részlete:
1) N 47° 24,879' E 21° 58,730' Virtuális - az emlékház udvarán a szobron található évszám számjegyeinek összege adja a jelszórészletet.
2) N 47° 23,380' E 22° 00,083' 10 cm átmérőjű láda, logbookkal. Tollat vigyél!
3) N 47° 24,669' E 21° 58,838' Hengeres láda, akasztva 2,5 méter magasan. Benne laminált lapocska. Botot vigyél. Óvatosan akaszd!
A végleges jelszóhoz a három jelszórészt sorrendben írd egybe.
A láda újra kereshető, köszönet Robogóéknak a ládapótlásért.
Álmosd egyik ékessége ez a régi nemesi udvarház, ahol a Himnusz költője 6 éves koráig élt; majd később felnőtt ifjúként tartózkodott ebben a házban.
A Kölcsey Ferenc életével és munkásságával kapcsolatos kiállítás 1968-ban nyílt meg a család egykori lakóházában, mely szinte eredeti valóságában megmaradt. Az emlékház látogatásához előzetes bejelentkezés szükséges (gondnok: 52/388-078).
Az első pont virtuális, az emlékház udvarán a szobron található évszám számjegyeinek összege adja a jelszórészletet.
Álmosd határában 1604. október 15-én arattak győzelmet Bocskai István hajdúi Basta császári tábornok serege fölött.
Az ütközet emlékére készült hatalmas, faragott kőtömbökből álló, csatajelenetekkel, ágyúkkal díszített rusztikus emlékmű Győrfi Lajos szobrászművész alkotása.
A szoborcsoporttól néhány méterre fa tövében van a láda. 3. pont N 47° 24,669' E 21° 58,838' 121 m [GCALMO-3]
A Miskolczy kúria 1802-ben épült, klasszicista stílusban. A műemlék sajnos üresen áll. Magánkézben van, de nappal be lehet menni, kapunál kell/lehet/illik szólni. A park a környék kiemelkedő természeti értéke. Különösen lucfenyőkben, hársakban és juharfélékben gazdag, de szépen díszlenek a nyírfák, a tölgyek is. A park bejáratát igazi látványosságként egy soktörzsű vadgesztenye őrzi.
Ha a ládát nm találod és a parkba be tudsz menni, akkor N 47° 24,521' E 21° 58,878' 121 m [GCALMO+alternatív jelszó] koordinátán alternatív jelszóként egy kódot találsz egy fém szerkezeten. A kód első két számjegye szükséges.
ÁLMOSD EGYÉB NEVEZETESSÉGEI
Református templom - A község középkori eredetű református templomát a korábbi részeket felhasználva 1805-ben újraépítették, majd tovább alakították.
A templomkertet vaskos kőfal vette körül, amely 16. századi eredetű, s védelmi célt is szolgált.
I. világháborús emlékmű - 1922-ben az országban elsőként Álmosd lakói állítottak emléket az első világháborúban elveszített fiaiknak.
Hősi emlékmű - Az álmosdi csata 330. évfordulóján, 1934.október 15-én avatták fel a névtelen hajdú szobrát.
Kovácsmúzeum - Mucsi Mihály kovácsmester műhelyének a 19-20. századfordulójáról fennmaradt berendezése látható teljes szerszámkészletével és az itt készült tárgyakkal (patkók, szekér-, ekealkatrészek stb.).
Joseph Kadar - Post-mail-art múzeum - A művészi értékű postai küldeményekből rendezett mail-art kiállítást Joseph Kadar magyar származású, Párizsban élő festőművész hozta létre.
A múzeumban fotók, festmények, régi tárgyak láthatók. A művész saját munkái mellett többek között Picasso, Deim Pál litográfiái és több ezer éves régészeti leletek is helyet kaptak a gyűjteményben.
ÁLMOSDRÓL RÖVIDEN
A település első említése a XII. század derekáról származik. A falu az álmosdi Csire (Chyre) nemzetség ősi fészke, annak kihalásáig (XVI.sz.) a család tulajdona. A település az 1606-os csatával írja be magát a magyar történelmi emlékezetbe.
A törökdúlás követeleztében a falu valószínüleg elpusztult, egy XVII. század végi irat már harminc éve lakatlannak nevezi. Pár évtizeddel később ismét benépesül, a XVIII. századtól egymás után több köznemesi család birtokolja, többek között a Péchy, Kölcsey, Gulácsy, Miskolczy, Kazinczy és Bay família.
A trianoni békediktátum Álmosd életében is sokkoló fordulatot hozott. Az új államhatárok megvonásával hatvan bihari település elszakadt addigi természetes központjától, Nagyváradtól, amelyhez jól működő gazdasági-piaci, igazgatási és infrastrukturális kapcsolatok fűzték, s egy periferikus, halmozottan hátrányos helyzetű, igencsak elszigetelt terület, az úgynevezett Csonka-Bihar vagy az akkoriban ugyancsak elterjedt kifejező szófordulattal a "maradék Biharország" része lett.
A román határ közelsége a település életének meghatározó elemévé vált. Az 1604-es csata emlékműve a Románia felé vezető úton található.
A falu szülöttje Péchy Mihály (1755-1819) építész, a debreceni Nagytemplom és a Kollégium tervezője. A települést ma 1700-an lakják.
Ládatörténet
2016.5.7 A rejtő szívesen adja örökbe a ládáját, így az adoptálhatóvá vált. [Admin (Fazék)]
2016.07.08. Örokbefogadta tapiapi.
2016.08.09. A pontokat karbantartottuk, az oldalt megújítottuk.
2017.11.13. A láda gondozását átvette rajho.
2020.01.31. Az első pont virtuális, az emlékház udvarán a szobron található évszám számjegyeinek összege adja a jelszórészletet.
2020. 12. 10 kitkat0123 és Robogo javították a beteg ládát. Köszönjük. [Admin(Fazék)]
Sajnos nem lett meg a láda:-(
A határátkelő felől közelítettem, 3-2-1 sorrendben kerestem. Az emlékműnél két biciklis fiú volt, de amikor megérkeztem és kiszálltam lefotózni az emlékművet, hazamentek :-)
Sajnos a láda nem lett meg, a fa törzsei között állt a víz és csak a zacskót sikerült kihalászni belőle, elmosódva rajta a jelszórészlet. A második ponton a helyi gyerekek pont ott rollereztek, de a kocsival közel állva végül sikerült leszednek a jelszóhordozót (nem 2.5 m!) Benne nem volt semmilyen lapka vagy bármi, amin a jelszó fel lett volna írva, így szomorúan mentem az első ponthoz: ott legalább be tudtam jutni az emlékházhoz. Jó lenne a koncepció, még a falu széli emlékmű sem mesterkélt multipont, de sajnos nem lett meg két ponton sem a jelszórészlet.
Kérlek fogadd el a találatot.
Köszi, pgyp
A láda(?) a második ponton romokban, a jelszó egy tépett zacskón és egy palackban szerencsére megtalálható volt a földön szétszórva. Megpróbáltam két helyre elrejteni. A harmadik ponton komoly nézősereg drukkolt, hogy ki tudom-e varázsolni a ládát a helyéről, a keresés közben még biztattak is ... hideg, hideg, melegszik, forró ... szerintem nekik buli ez a láda. A bot a szemközti oldalról beszerezhető, nem gondolom, hogy a szemétkupacot hamarost elhordják. :)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A 3. pontnál a ládát már valaki (valószínűleg a .com-os oldalon) pótolta, a rejtővel egyeztetve most belekerült a jelszó is, úgyhogy ez a pont is újra él. [Geoládák v3.11.1]
Köszönjük, rejtői segítséggel meglett a jelszó. A 3. pontnál sajnos nincs ott, amit keresni kell, a parkba pedig nem jutottunk be. Egyébként minden rendben volt, különösen a Kölcsey ház tetszett. A kúria pedig egy jobb sorsra érdemes rom:(
A 3.pont tartott a legtöbb ideig. Csak a pót jelszót sikerült itt megtalálni. Először nem mentünk be a tsz parkba, viszont amikor már tényleg sehol nem találtuk, bentebb mentünk. Jött egy középkorú nő, aki megkérdezte, hogy segíthet e. Nagyon megörültünk neki, mert előtte senkit sem találtunk. Elmagyaráztuk neki boldogan, hogy mi járatban vagyunk. Aztán kiderült, hogy mégsem olyan jó szándékkal szólt hozzánk, mert rögtön ki is küldött minket jó gorombán. Elnézést kértünk és csalódottan, értetlenül kisétáltunk. Egy kedves középkorú férfi kiabált utánunk. Megkérdezte hogy segíthet e. Azt mondta bemehetünk nyugodtan és el mondta, hol találjuk a pót kódot. Nagyon kedves és közvetlen ember volt. Meg is lett a kód. [Geoládák v3.10.3]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.10.3]
A 3-as pontnál pótjelszóval, mivel az eredeti rejtést nem találtam a helyén (hívtam is a rejtőt, mire visszahívott, a dolog megoldódott).
Ugyanis az őr - látva az oszlop körüli téblábolásomat - megszólított és mondta, h már a múlt héten is keresték - ők sem találták - de aztán bementek a parkba, szóval menjek be nyugodtan én is, így sikerült a pótjelszót leolvasni a megjelölt helyen.
Ládázás Vironiával. A láda ugyan beteg, de olvasva az előző logokat, úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a keresést. Sikerült! Köszönjük Robogóéknak a ládapótlásokat!
Robogoval kerestük a multit, a beázó dobozokat cseréltük vízhatlan petekre, a jelszavakat nálunk rendesen elfogadta, így ebben a sorrendben írtuk be a ládákba.
A kúria parkjába is bementünk, érdekes felirat van a falon: Kölcsey Ferenc a Himnusz és végrendelete kéziratát a költő levelesládájában az 1860-as évektől 1944. júniusáig a Miskolczy család őrizte. A család sírboltja és több sírhely is a park végében van, egy comos láda miatt elsétáltunk ide is. Rettenetes, méltatlan állapotban van a kúria és a sírhelyek is, ez utóbbiak története is elég durva :(
"Az álmosdi Kölcsey vonatkozású emlékek sorában feltétlenül szólnunk kell az 1990-ben műemlékké nyilvánított Miskolczy-kúriáról az egykori Sziget utcán (ma Táncsics utca 22.) Itt őrizték az 1860-as évektől 1944-ig Kölcsey Ferenc 1834-ben Pozsonyban írott és 138 évig lappangó, a szakirodalomban ismeretlen és kiadatlan végrendeletét, amelyet 1972-ben Bakonszegen találtak meg, s így kerülhetett a debreceni Déri Múzeum Irodalmi Múzeumának birtokába.
A visszafogott homlokzatú klasszicista kúria 1802-ben épült. Szinte egyedülálló, különleges látványossága az a hatalmas átmérőjű vadgesztenyefa, melynek koronaágai legyökeresedtek. A Miskolczy család szép és nemes hagyományát őrzi az a hársfacsoport, melynek egyes példányait a fiúgyermekek születésének örömére ültette a család.
A hatalmassá terebélyesedett fák ugyancsak túlélték az utódokat - nem úgy, mint a kúria parkjában lévő sírkert márvány síremlékei: számos darabjuk az 1989-es rendszerváltást követő időben tűnt el, hogy újracsiszolva idegenek tetemei fölé kerülve hirdessék az élet mulandóságát. Néhány sírjelet, mentőakcióként az önkormányzat hozatott be a Bay-Miskolczy sírkertből az egykori tűzoltószertár udvarára. Az egyik művészi kivételű síremlék, a Bronzangyal, a Bay-kúria kertjében egy platánfa alatt talált menedéket."
Nagyon szépen köszönöm a rejtést és a munkát, amit a láda kihelyezésébe fektettél.
[Geoládák v3.7.1]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (190 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.