WAP: A 20x13x9 cm-es műanyag láda a fürdő focipálya felőli kerítése mellett egy nagy bokor tövében lapul.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Egy olyan helyet szeretnék ezzel a ládával bemutatni, ahová gyerekkoromban nagyon sokat jártam a nagyszüleimmel és most is szeretek itt tartózkodni.
Bükkszék méltán híres SALVUS vizéről és fürdőjéről, érdemes meglátogatni ezt a hangulatos kis falut a Mátra és a Bükk között.
BÜKKSZÉK
A 692 lelket számláló község változatos természeti környezetben lévő üdülőfalu, a Bükk hegység nyugati lábánál, a Tarna völgyének peremén fekszik. A község a fő forgalmi utakhoz bekötő utakkal csatlakozva, két kis patak partjain épült. A patakok a falu területén egyesülnek, ezért az utcák fekvése T alakra emlékeztet.
Az idelátogatóknak érdemes megtekinteni a torony nélküli, Árpád-kori templomot gótikus, barokk és újkori átépítésekkel. A település elsősorban idegenforgalmi nevezetesség. Gyógyító hatású vizét Salvus néven palackozzák.
BÜKKSZÉK KÖZSÉG TÖRTÉNETE
1275-ben említette egy oklevél Sceek névalakban. 1466-tól 1697-ig a Bessenyey család bírta a falu egy részét, több köznemesi családdal együtt. 1550-ben már török hódoltságban élt a falu népe. Eger 1552. évi sikertelen ostroma miatt a megszégyenült törökök a falut felégették és csak 1564 körül épült újjá.
1654-ben ismét elpusztult. 1696-ban mindössze 3 jobbágy lakja. A kuruc korban ismét elnéptelenedett a falu. 1713-ban a székiek a Kölesszu árnyéka nevű helyen ütötték fel ideiglenes szállásukat. 1720-ban Zagyva Benedek földesúri alispán egymaga gazdálkodott tíz köblös földjén. 1720-1738 között földesurak majorságot alakítottak ki, a lakók majorsági cselédekké lettek. 1728-ban Széky György és Papszász György a széki birtok negyedrészét megvásárolták a kincstártól. Szék 1733-ban kezdett jobbágyokkal megszaporodni. A lélekszám 1746-ban 205 fő, 1767-ben már 244 fő volt.
A falu egyetlen kúriája 1820 körül épül. 1825-ben szabályozzák a települést és térkép, valamint birtokkönyv készül róla. A település szokatlan formájú, középpontját a Piac tér foglalja el, ahol a vándorkereskedők kirakják áruikat. A térre hat utca torkollik, szabálytalan sugaras elrendezésben. A település északi végén a kúria és kertje, északnyugati szélén a templom áll.
1901-ben belügyminiszteri rendelettel nyeri el a Bükkszék nevet. 1930-ban, a községben 1028 lakos élt. Házainak száma 214, ezek kőalappal, vályogból épültek. A lakosság római katolikus, anyaegyháza Sirokban működött. Az elemi oktatást a 2 tanerős római katolikus iskola látta el, a hozzátartozó általános továbbképző iskolával. 1937-től kőolajkutatások kezdődnek az ún. "Bükkszéki boltozaton". A kitermelt olaj mennyisége nem volt jelentős, de ekkor fedezik fel a 39-40 fokos hévizet. Erre 1939-ben kisebb fürdő létesül, és így a falu észak felé is terjeszkedik. 1945 után nagyobb léptékkel a keleti szélen, a Rétkerten fejlődik a község. A lakónépesség száma 1949-ben 1002 fő, 1960-ban 1166 fő, a legfrissebb adatok szerint (2009.) 785 fő.
OLAJKUTATÁSOK BÜKKSZÉKEN ÉS A SALVUS VÍZ TÖRTÉNETE
Olajkutatások
1932-ben ifj. Dr. Lóczy Lajost bízták meg a Magyar Királyi Földtani Intézet vezetésével, aki az olajkutatások súlypontját az Alföldről az Északi Középhegységbe helyezte át. Az intézeti geológusok nagytudású csapatának vizsgálatai arra a következetésre vezettek, hogy Bükkszék környékén a legsűrűbb az olaj jelenlétére utaló indikáció.
1937. április 28-a, a bükkszéki olajtermelés kezdete, amely egyben a magyarországi rendszeres és iparszerű olajtermelés kezdetét is jelentette. A korabeli hazai sajtó Bükkszéket "szegénységünk legnagyobb vigaszának" nevezte.
1947-ig összesen 70 kutató és termelő fúrást mélyítettek le, ezek kb. 60%-a termelő kút volt. Becslések szerint az eredeti készletnek csak 27.8 százalékát (11 790 tonna kőolajat) termelték ki, így a visszamaradt rész 72.7 %. Azonban ennek a kitermelése teljesen gazdaságtalan lenne, így Bükkszék megmarad a kőolajkutatás "ős-bölcsőjének".
Salvus-víz
1799-ben említi elsőként Vályi András a későbbiekben világhírűvé vált bükkszéki sós vizet: "...nevezetes kősziklából eredő forrás van a határában, mely tavasszal és ősszel úgy megfejéríti a sarat és gyepet, mintha liszttel meghintenék, érezhetően sós voltáért a marhák is nagyon szeretik."
A kőolajkutatás beindulása után, melléktermékként egyre több kútban jelentkezett a fent említett szódás, sós melegvíz. Ennek megvizsgálására 1938 tavaszán a szakemberek a lemélyített 27. számú fúrást használták fel. Erre a kútra alapozva készült el 1939-ben a strandfürdő.
Kiemelkedő szerepe volt a víz jelentőségének felismerésében, palackozásának megszervezésében és népszerűsítésében Csonka Lajosnak az akkori Gyógyvíztermelő Vállalat igazgatójának, aki a víz pontos analízisét elvégezte és egy sikeres névvel - SALVUS - gazdagította. Az 1951-es Lipcsei Vásáron mutatkozott be a gyógyvíz először külföldön is, majd egy sikeres reklámfilm szlogennel - "SZERVUSZ SALVUS - SALVUS SZERVUSZ" - megkezdődött a gyógyvíz diadalútja.
Az 540 méter mélyről feltörő 39-40 C-fokos Salvus víz, összetételét tekintve a világon egyedülálló igen magas összes oldottanyag tartalmú (22205 mg/l). Az alkáli-hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos víz, jelentős mennyiségű szabad szénsavat, metabórsavat, szulfidként és metakovasavat tartalmazó ásványvíz, mely elemtartalom alapján alkalmas mind külső fürdőkúrai, mind belső ivókúrai felhasználásra.
A világon egyedülálló magas hidrogénkarbonát tartalom mellett az össz só tartalom, a nátriumtartalom, a bromidtartalom, a jódtartalom, a szabad szénsav alapján egyenként is ásványvíznek minősülne.
Az eltelt 70 év alatt több helyen palackozták, de sohasem hiányzott a gyógyszertárak polcairól, míg nyaranta a gyógyulni vágyók százezrei keresik fel a község termálfürdőjét, melyet ma már talán a műemlékvédelmi besorolás is megilletne, hiszen melegvizes medencéi, öltözőkabinja az 1940-es létesítési állapotot őrizték meg.
A régi fürdőrészt a nagy érdeklődésre való tekintettel később kibővítették - területe 15300 m2, ebből 6600 m2 füvesített és fásított, ligetes terület - így a gyógyvízzel töltött medencék mellett egy 1000 m3 feszített víztükrű medence, gyermek medence, valamint egy vízicsúszda szolgálja a gyógyulni, pihenni és szórakozni vágyók kikacsolódását.
Az olajkitermelésről és a Salvus víz felfedezéséről bővebben lehet olvasni a főtér és a fürdő közé elhelyezett 5 információs táblán.
Megközelítés:
A fürdőhöz Sirok felől érkezve, a főtéren áthaladva, a híd után balra kell fordulni. Pétervására felől pedig a híd előtt kell jobbra fordulni (ott, ahol tükör van az útkereszteződésben). A fürdő régi bejárata
N 47° 59,616' E 20° 10,402' 193 m [GCSALV+főbejárat] előtt nem lehet parkolni, de a közelben sok a parkoló. A lentiek, mint pl.
N 47° 59,577' E 20° 10,470' 189 m [GCSALV+parkoló1] fizetősek, de lehet fent a focipálya és a fürdő között is
N 47° 59,610' E 20° 10,547' 196 m [GCSALV+parkoló2] (azt hiszem, ez ingyenes) parkolni. A ládához innen, a fenti parkolótól érdemes indulni, észak felé.
A láda:
A láda a fürdő focipálya felőli kerítése mellett egy nagy bokor tövében van. A láda egy négyfülű, műanyag doboz, méretei 20-13-9 (centiméterben).
Alternatív jelszót is "elhelyeztem". Ez a Fürdő u. 22.
N 47° 59,659' E 20° 10,321' 200 m [GCSALV+alter] címen lévő üdülő kerítésén lévő táblán (nem a házszám!) lévő helységnév. A Fürdő utca a régi strandbejárattal szemben állva balra folytatódik.
Mindenkinek sikeres vadászatot kívánok!
